Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és az ÁSZ-törvény határozza meg. Az ÁSZ StratégiájaAz ÁSZ stratégiai dokumentumrendszere 2011-től a szervezet honlapján kimondja, a szervezet küldetése, hogy „szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a jó kormányzáshoz”.Egyes vélemények szerint viszont a működését meghatározó jogszabályok lehetővé teszik, hogy alkotmányellenes döntéseket hozzon és hajtson végre.https://index.hu/velemeny/olvir/2017/12/12/voros_vonalon/
Története Már az 1848-as forradalom során elvárásként fogalmazódott meg egy olyan intézmény felállítása, amely más állami szervektől függetlenül felügyeli és elszámoltatja a Kincstárt, jelentéseit pedig a köz javára nyilvánossá teszi. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a Császári és Királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait.
Az első önálló magyar Állami Számvevőszék (Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) 1870-ben jött létre Gajzágó Salamon vezetésével. Neve 1914-ben Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.
1949-ben a második világháborút követő politikai fordulat során rendeletileg beszüntették a működését. Újjáalakulására csak 40 év után, 1989. október 23-án került sor, a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg. Azóta az Alkotmánybíróság mellett a magyar állam másik, a demokrácia garanciáját jelentő legfőbb intézménye. Székhelye egy történelmi múlttal rendelkező épületben található a pesti Belvárosban – megőrizve annak építészeti, esztétikai értékeit. Az intézmény fő feladatát a nehezen lefordítható audit kifejezés jelöli, melynek körülbelüli jelentése felülvizsgálat.
Kutatható iratanyaga A Legfőbb Állami Számvevőszék második világháború utáni működési időszakában (az 1945–1949 közti években) keletkezett iratai közül 2,38 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (19 doboz és 2 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-3 törzsszámon kutatható.A Legfőbb Állami Számvevőszék iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. október 2.
Felépítése Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, két alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll.
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.Alaptörvény, 43. cikk (2)
Az ÁSZ közel 600 munkatárssal dolgozik országszerte.
Feladata Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. A Számvevőszék ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.
Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, és ellenőrzést végezhet a kormány, illetve nemzetközi szervezetek felkérésére.
Az Állami Számvevőszék elsődleges feladata, hogy ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a nemzeti vagyon kezelését. Az ÁSZ ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.
Az Állami Számvevőszék egyik kiemelkedő feladata, hogy ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, véleményezi a költségvetési javaslatot. Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását törvényességi szempontok szerint ellenőrzi.
Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő, az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos jogszabályok előkészítésében.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései Az Állami Számvevőszék az ellenőrzések szakmai szabályait maga alakítja ki a különböző nemzetközi standardok figyelembe vételével. Az ellenőrzés szakmai szabályai nyilvánosak, letölthető az ÁSZ honlapjáról (ide kattintva közvetlenül ).
Az ÁSZ ellenőrzéseivel szemben támasztott követelmények Az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni. Az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni. Az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal. Az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük. Az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményesen kell elvégezni.
Ahhoz, hogy az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósuljanak, az ÁSZ saját minőségbiztosítási rendszert működtet.
Az ellenőrzések típusai Az ellenőrzéseket többféle szempont szerint lehet csoportosítani (megbízó, nagyságrend, időpont, gyakoriság stb.). Az ÁSZ ellenőrzéseit azonban alapvetően három kategóriába soroljuk, ezek: szabályszerűségi ellenőrzések, teljesítmény ellenőrzések, illetve átfogó ellenőrzések.
A szabályszerűségi ellenőrzés szervezetekre és azok működésére, illetve tevékenységekre, programokra, a kapcsolódó pénzügyi folyamatokra, elszámolásokra és az azokról való beszámolásokra irányul. Célja azok törvényességének, szabályszerűségének megítélése.
A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek a projekteket, tevékenységeket gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtották-e végre.
Az átfogó ellenőrzés rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint mindezek összhangját. Egyidejűleg kiemelt figyelmet fordít a belső kontrollrendszerek működésére, és az abban rejlő kockázatok feltárására. Módszerében a hangsúlyt a teljesítmény ellenőrzési megoldásokra helyezi.
A számvevőszéki jelentések Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít.
A számvevőszéki jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket . A 2011. július 1-jétől hatályos új ÁSZ-törvény értelmében az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános. Az ellenőrzések egy részének elkészítése az ÁSZ törvényi kötelezettsége, míg más jelentések az ÁSZ elnökének egyedi döntése alapján készülnek el. Az 1989 és 2010 közötti időszakban az ÁSZ jelentéseivel kapcsolatban nem volt intézkedési kötelezettség, de az új jogszabály kimondja, hogy „az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételét számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni”.
A Számvevőszék munkájának hatása Az ÁSZ hivatal, nem hatóság vagy bíróság, ami azt jelenti, hogy nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket jogi vitás kérdésekben, illetve nem is folytat nyomozást. Az ÁSZ megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez. A számvevőszéki munka továbbá nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azt. Az ÁSZ munkájának célja a közpénzzel való gazdálkodás jobbítása, így kiemelkedően fontos lenne, hogy a számvevőszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A hasznosulás épp a hivatali jelleg miatt nem közvetlenül történik, az Állami Számvevőszék egyfajta „társadalmi őrkutya” szerepet tölt be. A jelentések hasznosulása történhet úgy, hogy az ellenőrzött intézkedést hoz, a jelentés ajánlásai beépülnek a jogszabályokba, az ellenőrzött gazdálkodása és működése megváltozik az ajánlások alapján, illetve úgy is, hogy az ÁSZ büntetőfeljelentést, eljárást kezdeményez egy jelentés nyomán. A számvevőszéki munka hasznosulását jelenti az is, hogy a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Az illiberális állam kiépülése viszont egyre nehezebbé teszi a szervezet független működését.
Kapcsolat a nyilvánossággal Az ÁSZ stratégiája szerint „az Állami Számvevőszék ellenőrzési eredményei, értékei közvetítésében elsődleges, mértéktartó és közérthető kommunikációt valósít meg. Az aktív és kezdeményező kommunikáció érdekében hatékony és korszerű módszereket alkalmaz, fokozottan él a világháló adta lehetőségekkel, megfelelve ezzel korunk kihívásainak és a felhasználók igényeinek.” A számvevőszéki tevékenység nyilvánosságának alapja, hogy az ÁSZ jelentései teljes terjedelemben nyilvánosak, és bárki által hozzáférhetőek. Az ÁSZ honlapján 1996-tól találhatók meg a jelentések. Ugyanitt elérhetők a szervezet szakmai kiadványai, publikációi, az elnök országgyűlési hozzászólásai, valamint az ÁSZ szervezeti és gazdálkodási adatai is. Az Állami Számvevőszék adja ki a Pénzügyi Szemle negyedévenként megjelenő közpénzügyi szakfolyóiratot, amely elektronikus formában szintén elérhető és letölthető az ÁSZ honlapjáról. A honlapon található sajtószobában hozzáférhetők az ÁSZ sajtóközleményei, sajtó-összefoglalói, valamint a sajtótájékoztatókról szóló információk. A jelentésekhez, fontosabb eseményekhez, konferenciákhoz kapcsolódóan rendszeresen tart a szervezet sajtótájékoztatókat, a megyék és a megyei jogú városok jelentéseinek nyilvánosságra hozatalánál elektronikus sajtótájékoztatót tartottak. Az Állami Számvevőszék 2011 februárjában létrehozta a számvevőszéki friss híreket közlő ÁSZ Hírportált, 2012 januárjában pedig a Pénzügyi Szemle Online közpénzügyi szakmai tudományos portált. Domokos László társadalmi szerepvállalásáról szóló hírek az elnök személyes weblapján érhetők el.
Belföldi és nemzetközi intézményi kapcsolatok Az Állami Számvevőszék munkájának hasznosulása, az intézmény tevékenységéből adódóan nagy mértékben függ a szervezet szakmai-tudományos elismertségétől. Az ÁSZ ezért megalapítása óta kiemelt figyelmet szentel a tudományos együttműködéseknek, és széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Számvevőszék partnerkapcsolatainak célja az ellenőrzési tevékenység társadalmi szintű hasznosulásának biztosítása mellett az, hogy hozzájáruljon egy aktív és eredményes szakmai-tudományos párbeszéd kialakuláshoz.
Belföldi szakmai kapcsolatok
Az Állami Számvevőszék szervezeti átalakulásával párhuzamosan átfogóan megújult a belföldi szakmai kapcsolatok gondozása. Az ÁSZ az együttműködéseket kvantitatív és kvalitatív szempontok alapján értékeli, és a kapcsolatok ápolásán túl törekszik a szakmai-tudományos kooperáció aktivitásának fokozására, fejlesztésére.