A kisebbségi nyelv egy ország kisebbsége által beszélt nyelv. Az ilyen embereket nyelvi kisebbségnek is hívják. A 193 szuverén államból (2008-ban) mintegy 5000-7000 nyelvet beszélnek, ez azt vonja maga után, hogy ezek nagy száma a kisebbségi nyelvek közé tartozik.

Európában és a világ számos olyan részén, mint pl. Kanada, a kisebbségi nyelvek alkotmányosan rögzített jogi státusszal is rendelkeznek. A kanadai alkotmányban a 23. szakasz foglalkozik a szabadságjogokkal, amely megadja a jogok a kisebbségi nyelvek oktatásban való használatára.

Vannak olyan kisebbségi nyelvek, melyek az államnyelv mellett hivatalos nyelvként is használatosak. Ilyen pl. az ír nyelv Írországban, a baszk nyelv Spanyolországban, a fríz nyelv Hollandiában.

A definíció a nemzetközi jog szerint

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alapján:

regionális vagy kisebbségi nyelv

egy állam adott területen belül, az állam többi csoportjánál kisebb nemzetiségű csoport által beszélt nyelv, és... az állam hivatalos nyelvétől különböző nyelv.

A legnagyobb kisebbségi nyelvek

Jávai nyelv: 80 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Kantoni nyelv: 70 millió beszélő, regionális státusza van Hongkongban és Makaón Kínai nyelvjárások (a mandarinon és a kantoni kívül): min (70 millió), gan (50 millió), hakka (34 millió), xsiang (30 millió) Szundanéz nyelv: 27 millió beszélő, regionális státusza van Nyugat-Jáván, Indonéziában Cebuano nyelv: 20 millió beszélő Hausza nyelv, joruba nyelv és igbo nyelv együtt mintegy 20 millió beszélővel, mind Nigéria nagy nyelvei közé tartozik, mindháromnak regionális státusza van, de egyiknek sincs többségi státusza. Ujgur nyelv: 20 millió beszélő, regionális státusza van Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban Zsuang nyelv: 14 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Madúri nyelv: 13 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Berber nyelv: 10 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Lombard nyelv: 9 millió beszélő, az olasz nyelv egyik nyelvjárása Nápolyi nyelv: 8 millió beszélő, az olasz nyelv egyik nyelvjárása Beludzs nyelv: 8 millió beszélő, regionális státusza van Beludzsisztánban Ilokano nyelv: 8 millió beszélő Hiligajnon nyelv: 7 millió beszélő Minangkabau nyelv: 7 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Bili nyelv: 6 millió beszélő, India legnagyobb hivatalos státusz nélküli nyelve Ji nyelv: 6 millió beszélő, nincs hivatalos státusza Hmong nyelv: 4 millió beszélő, nincs hivatalos státusza

Nyelvi közösségek, melyek nem alkotnak egyik országban sem többséget, de a nyelvük mégis hivatalos státuszt visel:

Pandzsábi nyelv: 110 millió beszélő, hivatalos státusza van Pakisztánban és Indiában Marathi nyelv: 90 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Tamil nyelv: 70 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában, Srí Lankán és Szingapúrban Szindi nyelv: 60 millió beszélő, hivatalos státusza van Pakisztánban és Indiában Gudzsaráti nyelv: 50 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Maithili nyelv: 50 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Pastu nyelv: 45 millió beszélő, hivatalos státusza van Afganisztánban és Pakisztánban Kurd nyelv: 40 millió beszélő, hivatalos státusza van Irakban Malajálam nyelv: 35 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Kannada nyelv: 35 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Bhojpuri nyelv: 35 millió beszélő, formálisan a hindi nyelv egyik nyelvjárása Orija nyelv: 30 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Oromo nyelv: 25 millió beszélő, hivatalos státusza van Etiópiában és Kenyában Tagalog nyelv: 252 millió beszélő, hivatalos státusza van Fülöp-szigeteken Fula nyelv: 15 millió beszélő, hivatalos státusza van Guineában Afrikaans nyelv: 13 első vagy második nyelvű beszélő/16 millió beszélő, hivatalos státusza van Dél-Afrikában, regionális nyelv Namíbiában Asszámi nyelv: 13 millió beszélő, hivatalos státusza van Indiában Kecsua nyelv: 10 millió beszélő, hivatalos státusza van Bolíviában és Peruban

Fordítás

Kategória:Szociolingvisztika