Gróf futaki Hadik András () (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, híres huszártiszt, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) elnökeként (Präsident des Hofkriegsrates) 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője, földbirtokos, politikus. Unokája: Hadik Ágoston, ükunokája: Hadik János.

Élete Pályafutása Kisnemesi családba született Hadik Mihály és Hardy Gotfried Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára.

Szolgálatát 1732-ben kezdte a 10. sz. (Beleznay) huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben császári-királyi vezérőrnagy (k.k. Generalmajor) lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká (k.k. General der Kavallerie) léptették elő. 1762–63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.

Berlin megsarcolása a hétéves háborúban 250px|bélyegkép|Történelmi hagyományőrzés: magyar Hadik-huszárok a Berlin megsarcolásának 250. évfordulóján rendezett történelmi játékokon (Elsterwerda, 2007. október) A hétéves háború elején, 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt.

A hadműveletre bevetett teljes császári-királyi haderő 5100 főből állt, köztük 1100 magyar huszár, 1000 német vértes (kürasszír) nehézlovas, 900 sorgyalogos és a szulini és a gradiskai határőr gyalogezredek 2100 főnyi szerb és horvát könnyű gyalogosa. A közvetlen, Berlin elleni akcióban 4320 császári-királyi katona vett részt, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasai, a maradék erők az utóvédet és az összeköttetési vonalakat biztosították.

Az ellenséges hátországban a felfedeztetést elkerülendő, az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Ilyen menetsebességet csak úgy érhettek el, hogy Hadik a gyalogságot szekérre ültetve szállíttatta. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő császári-királyi egységek a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Október 16-án az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette.

Hadik óriási, hadisarcot vetett ki a városra. A városi tanács vezetői elkezdték a pénz összegyűjtését, de igyekeztek lassítani azt. A teljes összeg előteremtését Hadik csapatai (a poroszok közeledése miatt) nem várhatták ki, megszerzése után távozniuk kellett a városból. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek. (A fennmaradt legenda szerint az összes kesztyűt balkezesre készítették el).

Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, Moritz von Anhalt-Dessau tábornagy parancsnoksága alatt, aki már október 15-én átkelt az Elbán, de csak 18-án érkezett Berlin alá. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény az Odera-menti Frankfurt városát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.

További karrierje bélyeg|bal|250px|Portréja korabeli metszeten Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királyra nézve szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-ben – néhány hónappal az 1764. januári madéfalvi vérengzés után – Erdély katonai főparancsnokává és királyi biztosává, az erdélyi kormányszék vezetőjévé nevezték ki, mely tisztséget 1768 ig viselte. E minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki.

1774-ben a Habsburg Birodalomhoz csatolt Galícia első osztrák kormányzója lett, a jelentős zsidó populáció emancipációja ebben az időszakban felgyorsult. 1774-től császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall) és az Udvari Haditanács elnökeként a Császári-Királyi Hadsereg első számú katonai vezetője. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt.

Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.

Házassága és gyermekei bélyegkép|250px|Gróf futaki Hadik András fővezér, egy huszárregiment tulajdonosa (1825) 1742-ben Hadik hosszabb ideig Sziléziában, Odranban állomásozott. Gróf Lichnowsky Franz kastélyában lakott, akinek birtokait az ellenség támadásától sikeresen megvédte. Jutalmul a gróf egyetlen leányának, Franziska Lichnowsky (1725–1787) grófnőnek a kezét nyerte.Hadtörténelmi Közlemények Hadtörténelmi Közlemények 1910. évfolyam (11. kötet. Budapest, 1910)Szabó Lajos (Sárói): Hadik altábornagy Berlinben 331. p. Hadik András és Lichnowsky Franziska grófnő frigyéből négy leány és három fiú született: Mária Sarolta Friderika Violanta (1744, Schwalbach, Hessen) Mária Anna Johanna Nepumocena (1746, Roermond, Hollandia) Mária Franziska Jozefa (1748, Hoostraeten, Hollandia), Martin Lubomirski (1738–1811) lengyel herceg felesége Mária Terézia (1752, Esztergom, Magyarország) János József (1755, Nagyvárad, Magyarország – 1833) cs. és kir. kamarás, nőül vette Franziska von Breuer grófnőt Károly András Ferenc (1756 Lőcse, Magyarország – 1800) altábornagy, nőül vette Maria Theresia von Kolowrat-Krakowsky grófnőt András (1764–1840) lovassági tábornok, nőül vette Maria Rassler von Gamerschwang bárónőt

Hadik András leszármazottjai Hadik-Barkóczy és Hadik néven ma is élnek. Egyik ükunokája, gróf Hadik János 1918. október végén egy napig Magyarország kijelölt miniszterelnöke volt. A Hadik család volt birtokai közül nevezetes épület a Hadik-palota (Budapest, Múzeum utca 7.), amely később a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) székháza volt. (Ma TIT Kossuth Klub, valamint a Muzikum Klub & Bisztró működik a palotaépület falai közt).

Művei, szövegkiadások Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból; szerk., bev. Farkas Gyöngyi, ford. Bőhm Jakab; Petit Real, Budapest, 2000 (Hadtörténelmi levéltári kiadványok) Mária Terézia hadvezére. Hadik András Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratainak levéltári segédlete; szerk., bev. Farkas Gyöngyi, ford. Bőhm Jakab; Petit Real, Budapest, 2002 (Hadtörténelmi levéltári kiadványok) Hadik András válogatott hadügyi írásai; sajtó alá rend., ford. Lázár Balázs, Lenkefi Ferenc, szerk. Hausner Gábor; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021 (Pro militum artibus)

Emlékezete bélyegkép|250px|Kőszeg – Az egykori bencés iskola emléktáblája őrzi a nevét bélyeg|250px|Hadik András szobra a bécsi Mária Terézia emlékművön, tőle balra Nádasdy Ferenc tábornagy, mögötte, féldomborművön pedig Franz Moritz von Lacy tábornagy alakja látható. Josef Wenzel von Liechtenstein tábornagy központi alakja a kép készítésekor restaurálás miatt hiányzott bélyegkép|jobbra|250px|Vastagh György szobrász műve a Budai Várnegyedben

Van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca Budapest XII. kerületében, és számos egyéb szervezet is viseli a nevét. Nevezetes „Hadik-hely” volt a budai Hadik kávéház, amely a közeli Hadik-laktanyáról kapta a nevét. A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig. 2004. szeptember 1-jétől Szlovákia Védelmi Minisztériuma a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla. Bécs 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (Hadikgasse) () és Hadikpark, amely a Schönbrunni kastéllyal szemben található. Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha ott tanult. Hadik Andrásnak több szobra is áll, ezek közül a legismertebb a budai, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve is. A lovasszobor a Budai Várnegyedben, a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; alkotója Vastagh György volt.

Alakja szépirodalomban, játékfilmen

2023-ban mutatták be Szikora János rendezésében Hadik címmel a hadvezér életét feldolgozó játékfilmet, a címszerepben Trill Zsolttal.

Jegyzetek

Szakirodalom

Markó Árpád: Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10-23-ig; Magyar Ház, Budapest, 2010 (Magyar Ház könyvek) Mária Terézia hadvezére – Hadik András Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratainak levéltári segédlete – Szerk.: Farkas Gyöngyi. Kiadja a Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, 2002 Lázár Balázs: Hadik Berlinben - Az 1757-es huszárportya igaz története; Peko Kiadó, Keszthey, 2024

További információk A Hadik család (MEK.IIF.hu) A Hadik kávéház törzsvendégei, irodalomtörténeti vonatkozásai (c3.hu)

Kapcsolódó szócikkek Erdélyi gubernátorok, guberniumi elnökök, katonai és polgári kormányzók (1691–1869) Hadik András-szobor

Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:Erdély főkormányzói Kategória:18. századi magyar katonák Kategória:1710-ben született személyek Kategória:1790-ben elhunyt személyek András Kategória:A hétéves háború katonái Kategória:Magyar Kultúra Lovagjai