Bácskertes

Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Fekvése Zombor és Apatin közt, a Duna bal partja és a horvát határ közelében fekszik.

Nevének eredete Magyar nevét kertészkedő lakosságáról kapta. A szerb kupus káposztát jelent. Eredeti nevét (Kupuszina) a betelepített szlovák, palóc lakosság adta. A későbbi magyar telepítések után nevezték át magyarra (Bácskertesre) a falut.

Története A középkorban Hetes nevű falu állt a helyén, melyet a török pusztított el. 1751-ben Heves és Nyitra vármegyékből, valamint a kalocsai érsekség területéről katolikus magyarokkal és szlovákokkal telepítették újra. Első temploma 1754-ben épült. A mai templom 1808-1813. között épült Szent Anna tiszteletére. 1890. október 2-án a faluban tűzvész pusztított. Az eredetileg betelepült 150 családból a falu lélekszáma úgy megszaporodott, hogy a 20. század elejére megközelítette a 3500 főt. A nagy lélekszámot a falu már nem tudta eltartani, ezért nagy számú lakosság rajzott ki a Duna árterületeire. 1910-ben 3205 lakosából 3179 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. 1995-ben horvátországi szerb menekültek érkeztek a faluba.

Néprajza Népi hagyományait máig őrzi a település: a sokszoknyás, eredeti palóc színvilágú, de a bácskai németek viseletének hatását is magán hordozó, a magyar nyelvterületen egyedi népviselet még a mindennapok tartozéka. A színes és sok régi népszokást őrző lakodalmak különösen fontos családi ünnepeket jelentenek; jellegzetes a falu máig megőrzött szinte középkori palóc nyelvjárása, s a megőrzött sok alföldi népdal, népballada, vallásos népének, népi imádság is. Legnagyobb ünnep a nyár közepén megtartott Szent Anna búcsú. Szakrális szabadtéri emlékekben a leggazdagabb bácskai település. A község életének tárgyi emlékei a falumúzeumban láthatók. A tánchagyományokat a ma is élő tánccsoportok ápolják. A felnőtt „Bokréta”-népi tánccsoport mellett gyerek-tánccsoport is van. Silling István tanítványai segítségével 1980 nyarán kezdte el gyűjtőmunkáját, s több évig gyűjtötte a községben a balladákat, a balladás dalokat, a ráolvasásokat, és egyéb néprajzi emlékeket. Foglalkozott a település lakói beszédének sajátosságaival. Kutatásainak eredményei több kötetben jelentek meg.

Népesség Demográfiai változások

Etnikai összetétel 2002-ben

Nemzetiség Szám % Magyarok 1857 78,82 Szerbek 279 11,84 Horvátok 45 1,91 Cigányok 14 0,59 Bunyevácok 12 0,50 Románok 11 0,46 Jugoszlávok 8 0,33 Muzulmánok 5 0,21 Szlovének 3 0,12 Szlovákok 2 0,08 Montenegróiak 1 0,04 Ruszinok 1 0,04 Németek 1 0,04 Etnikai összetétel 2011-ben {| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"

| style="background:#ddffdd;" | Nemzetiség | colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | Szám

| style="background:#f3fff3;" | Horvátok | align="right" | 39

Híres személyek Itt született 1810-ben Nagy Fortunatus Szent Ferenc-rendi kapisztrán szerzetes. Itt született 1817-ben Balogh György kanonok, plébános. Itt született 1985-ben Fridrik Noémi magyar színésznő. Itt tanult Antalovics Péter (1993) költő, újságíró, publicista.

Látnivalók Szent Anna római katolikus templom Petőfi Sándor-mellszobor Ismeretlen eredetű romok láthatók a falu határában Turul-szobor a templom udvarán

Irodalom Csíkosné Eszrényi Éva 2002: Kupuszina és Nagyhind nyelvjárási jellegzetességei. Új Kép (Szabadka) VI/1-2, 9-10. Silling István: Ismeretlen anyám: Kupuszinai népballadák és balladás dalok (a dallamokat lejegyezte és a zenei mutatókat készítette Kónya Sándor) – Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1989. 240 o. – . Silling István: Boldogasszony ablakában: népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról – Agapé Könyvkiadó és Nyomda, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1992. 128 o. – . Silling István: Kakasok szólalnak, Máriát kiáltanak: adalék a vajdasági magyar archaikus népi imádságok variálódási vizsgálatához – Logos, Tóthfalu, 1997. 135 o. Művelődési élet Kupuszinán: 1919–1997. (A szöveget Sturcz József, Marásek Gáspár és Silling István írta) – Prosveta, Zombor, 1997. 18 o. (Kupuszinai füzetek 1). Silling István: Megszentelt jeleink: a 250 éves Kupuszina szabadtéri vallási emlékei – Kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kupuszina, 2001. 38 o., 42 t. (Kupuszinai füzetek 3). Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük – tanulmány – Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2003. 409 o. – – Hozzáférés ideje: 2012. október 29. 22:00. Silling István: A kupuszinai nyelvjárás és szótára – Loisir, Budapest, 2007. 406 o. – .

Jegyzetek

További információk

Bácskertes/Kupuszina hivatalos weboldala A település története

Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései

Bácskertes

Źródło i licencja