A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó, ami Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.
Neve preszláv ősiségű.
Vízgyűjtő területe 1762 km², beleértve a Mura torkolat felett, a 2+185 szelvényben betorkolló Lendvát is. A Kerka teljes vízgyűjtőjének nagyjából kétharmada tartozik Magyarországhoz, egyharmada Szlovéniában van. A felső határszelvénynél a szlovén területen lévő vízgyűjtő terület 110 km². A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6 km.
A Kerka forrásától először délkeleti irányban halad, majd nagy ívben dél felé fordulva torkollik a Murába. Ezt a menetvonalat követi a Kerkától nyugatra a Szentgyörgyvölgyi-patak, amely a Kebelébe torkollik. A Kebele délre elhagyva az országot Szlovéniában torkollik a Lendvába, amely országhatárt képezve a Kerkába torkollik a Murában való torkollás felett körülbelül 2 km-rel.
Települések a folyó mentén Kerkafő (Čepinci) Marokrét (Markovci) Sal (Šalovci) Őrihodos (Hodoš) Kapornak (Krplivnik) Bajánsenye Kerkáskápolna Magyarföld Ramocsa Kerkafalva Kerkakutas Felsőszenterzsébet Alsószenterzsébet Kerkaújfalu Csesztreg Zalabaksa Kerkabarabás Bárszentmihályfa Lentikápolna Bárhely Mumor Lenti Lentiszombathely Máhomfa Kerkateskánd Szécsisziget Tormafölde Lovászi Dobri Tornyiszentmiklós Kerkaszentkirály Margitmajor Muraszemenye
Főbb mellékvízfolyásai A Kerka jelentős jobb parti mellékvízfolyásai a Kerca és a Lendva patak.
A Kerca Szlovéniában ered, a vízfolyás kb. 23 km hosszú. Torkolati vízgyűjtő területe 41 km², a Magyarországra érkezésnél 26 km². Lendva patak a 0+000 és a 6+803 szelvényei között az országhatárt képezi Magyarország és Szlovénia között, a felette levő szakaszán teljes hosszában Szlovéniában folyik. Teljes vízgyűjtő területe 865 km², melynek közel 80%-a Szlovéniában van.
A Kerka jelentős bal parti mellékágai a Cupi patak a Medesi patakkal, valamint a Cserta az Alsó-Válicka.
A Cupi patak a közvetlen Kerka völgy ÉK-i szélén halad a Kerkával párhuzamosan. Mellékágai közül a Medesi patak a legnagyobb. Együttes vízgyűjtő területük 164 km². A Cserta patak a 16,6-es kilométerszelvénynél torkollik a Kerkába a bal parton. Az Alsó-Válickával együtt a vízgyűjtő területük 441 km². Az Alsó-Válicka pataktorkolati vízgyűjtőterülete 186,5 km².
Földhasználati jelleg
A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó, emellett a patak átfolyik Lenti városán és falvakon, mint például Zalabaksán vagy Csesztregen. A közvetlen völgy fenéki területek általában gyepek, amelyeken az utóbbi évtizedekben észlelhető az elhanyagoltság. Ennek következtében a gyepek bozótos területekké, egyes helyeken erdővé módosulnak.
Jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természet védettség alá.
A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. Ide tartozik az Őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza (melyet Szlovéniától csak a mesterségesen húzott határvonal választ el), és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55 159 ha. Tagtelepüléseinek száma: 41, lakóinak száma 24 500 fő.
A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök.
Források
További információk Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kerka-völgy kincsei
Kategória:Szlovénia folyói Kategória:Magyarország folyóvizei