Események Határozott dátumú események január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.) április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul. április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről. május 22. – Cognac városában I. Ferenc francia király, Francesco Sforza milánói herceg, VII. Kelemen pápa és Velence megbízottai megkötik V. Károly császár ellen a „cognaci ligát”. május 23. – A magyarok szorultságáról értesülve a pápa felhatalmazást ad arra, hogy Magyarországon megadóztathassák az egyházi javadalmakat, és a honvédelem céljára áruba bocsáthassák a templomok kincseit és az egyházi birtokokat. június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.) június 17. – A királyi tanács – összhangban a pápai felhatalmazással – elrendeli az egyházi kincsek felének lefoglalását. július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik. július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.) július 9. – A török előőrsök Pétervárad alá érnek. július 10. – I. Szulejmán szultán Nándorfehérvár alatt – zuhogó esőben – hadiszemlét tart. július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba. július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról. július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát. július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen. augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat. augusztus 8. Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak. Elesik Újlak vára. augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé. augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván. augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében. augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt. augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre, Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül. szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára. szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet. szeptember 25. – A szultán Pestnél átkel a Duna bal partjára – és a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.) szeptember 28. – A török sereg kifosztja Szeged városát. október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad. október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború. október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról. október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják. november 10. A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá. Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet. november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázzák.. november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja. november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen. december 16. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
Határozatlan dátumú események augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.) augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel. késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás). télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás). az év folyamán – Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.) Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.) A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)
Az év témái 1526 az irodalomban 1526 a tudományban
Születések július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586) augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573) október 30. – Hubert Goltzius németalföldi grafikus, festő, nyomdász, numizmatikus, történész († 1583) az év folyamán: Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője Bornemissza Gergely diák, egri végvári vitéz (†1555)
Halálozások augusztus 29. – II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506) Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül) Szalkai László esztergomi érsek (* 1475) Sárkány Ambrus kamarás, volt királyi országbíró (* 1480 körül) Drágffy János királyi országbíró (* ?) Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500) Móré Fülöp pécsi püspök (* ?) Paksy Balázs győri püspök (* ?) Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496) Palisnyai György boszniai püspök (* ?) Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.) Balassa Ferenc volt horvát–szlavón bán (* ?) Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?) Perényi Gábor királyi kamarás, Ugocsa vármegye ispánja (* ?) Országh Ferenc főkamarás (* ?) Korlátkői Péter főajtónálló (* ?) Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?) Horváth Simon királyi főpincemester (* ?) Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?) Orlovcsics Gergely zenggi kapitány (* ?) Štěpán Šlik gróf, cseh nemes (* 1487) Jindřich Kutnaur z Kutnova cseh lovag, karlštejni várgróf (* ?) Jan Bezdružický z Kolovrat cseh nemes, királyi kamarás (* ?) Jakub Kyšperský z Vřesovic cseh nemes, királyi kamarás (* 1480 k.) Széchy Tamás királyi kamarás (* ?) Pálóczy Antal királyi kamarás (* ?) Frangepán Mátyás gróf, királyi kamarás (* ?) Bánffy Zsigmond királyi kamarás (* ?) Hampó (Ernuszt) Ferenc királyi kamarás (* 1500 k.) Batthyány János királyi kamarás (* ?) Vásárhelyi András (*?) költő Só Sin, a Rjúkjúi Királyság királya (* 1465)
Jegyzetek
Források
Kategória:16. század