A Szent Benedek-rendi melki apátság (németül: Stift Melk) az Alsó-Ausztriai Melkben, a Duna mentén található. Wachau jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi.Wachau Cultural Landscape Több mint 900 éve élnek itt szerzetesek Szent Benedek regulája szerint és látják el feladataikat, az oktatást és a lelkipásztori teendőket.
Első szerzetes lakói a lambachi bencés szerzetesek, akik 1089. március 21-én vonultak be a hegyen épült monostorba. Az épületet az évszázadok során többször átépítették. Jelenlegi formájában az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete. Egy bencés monostorban a templom utáni legfontosabb helyiség a könyvtár. A melki 12 helyiségből áll, és két fő terme van. Mennyezetét Paul Troger 1731–1732-ben festett freskói díszítik. Könyvállománya összesen mintegy kötet. A könyvtár 1888 kéziratot őriz: a legrégebbiek a 9. századból származnak. 1997-ben fedezték fel a kéziratok között a 13. századból származó Nibelung-ének egy töredékét.
Naponta a világ minden tájáról érkező látogatók, turisták tömegei zarándokolnak az épületegyütteshez, hogy megcsodálják ennek az építészeti remekműnek a csodás szépségét. A National Geographic Traveler Magazine 2008 novemberében a „Best Historic Destination in the World” címet adományozta az apátságnak: 280 újságíró és idegenforgalmi szakember 109 történelmi célállomás közül a melki apátságot szavazta meg az első helyre.News.at Stift Melk zur "Best Historic Destination" gekürt: Nun "Mitfreu-Fest", német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 4.)National Geographic Traveler Historic Places Rated: The List, angol nyelven (Hozzáférés: 2009. június 4.) Az épületegyüttes főtengelyének hossza 320 méter (csak a déli szárnya 240 méter hosszú), 500 helyiséget foglal magában és ablaka van. Méreténél fogva a számtalan teendőket rendszerint 100 alkalmazott és a melki nagytérség cégeinek 200 dolgozója végzi folyamatosan.Der Tourismus ist ein Segen für die Benediktiner német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 4.)
Az apátság története bélyegkép|jobbra|250px|A Melki apátság 1672-ben, a Jakob Prandtauer-féle restauráció előtt bélyegkép|jobbra|250px|Az apátság egy 19. századi festményen
Az apátság alapítása Melk környéke már nagyon korán benépesült. Feltételezések szerint a római korban őrhely, illetve a római Namare erőd állt ezen a területen. A népvándorlás után szláv földművesek érkeztek az Enns alatt elterülő vidékre. Ebből az időből ered Melk neve, amit a Medjilica (szlávul: lassú patak) névből származtatnak.
976-ban a Német-római Birodalom keleti határvidékét és vele együtt a melki királyi várat babenbergi I. Lipót őrgróf kapta meg, aki a várat választotta rezidenciájának, utódai pedig értékes kincsekkel és relikviákkal bővítették. Később a Babenbergek temetkezési helye és 1014. október 13-tól Szent Kálmán sírhelye lett.
A határ északra, illetve keletre tolásával új központok (Bécs) alakultak ki; Melk veszített jelentőségéből, de továbbra is a Babenbergek központi vára maradt. Az invesztitúraharc idején II. Lipót osztrák őrgróf menedéket nyújtott a Passaui egyházmegye püspökének, Passaui Szent Altmannnak, akit pápahűsége miatt űztek el Passauból.Altmann von Passau Altmann von Passau életrajza, német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 5.) Altmann valószínűleg jelentősen hozzájárult II. Lipót azon döntéséhez, hogy a Duna völgye fölé emelkedve, a város feletti sziklán egy apátság épüljön. A lambachi bencés szerzetesek és apátjuk, Sigibold 1089. március 21-én vonultak be a hegyen épült új monostorba.Darstellung des Erzherzugthums Oesterreich unter der Ens, durch umfassende Beschreibung aller Ruinen, Schlösser, Herrschaften, Städte, Märkte, Dörfer, Rotten Von Friedrich Schweickhardt, 1837 (50. oldal)
III. Lipót földbirtokok adományozásával biztosította a Babenberg-határőrség perifériáját, amit a melki apátsági levél (Melker Stiftbrief, 1113. október 13.) is bizonyít.Urkundenbuch zur Geschichte der Babenberger in Österreich, 58. oldal Ezen kívül biztosítani szerették volna, hogy imádkozzanak Melkben őseik sírjánál és felismerték a bencés regulák kulturális és misszionári erejét.
1122-ben, a wormsi konkordátum után a monostort kiemelték a Passaui egyházmegye ellenőrzése alól és közvetlenül a pápa felügyelete alá rendelték.exemptio, exemtio (lat., az eximo, ‘kivesz, kiemel’ szóból): kiváltság, mely természetes vagy jogi személyeket (személyi ~) , illetve területeket (területi ~) kivesz a területileg illetékes →plébános vagy →megyés püspök joghatósága alól, és magasabb szintű egyházi hatóság vagy a pápa alá rendel.
1297. augusztus 14-én egy tűzvész elpusztította a monostort a templommal és a melléképületekkel együtt, és a könyvtár is a lángok áldozata lett; ezzel az értékes írások és történelmi forrásanyagok nagy része is elveszett.
Késő középkor és a melki monostorreform A tűzvész a monostort a csőd szélére sodorta. II. Ulrich apát (1306–1324) elérte ugyan, hogy a monostort és a lakóépületeket ideiglenesen felépítsék, de a monostor a 14. században nem tudta kiheverni a sorozatos csapásokat: a pestis, a rossz aratás, a nagy egyházszakadás 1378–1417 között megzavarták a monostori rendet, és a gazdaságot alapjaiban rázták meg.
IV. Rudolf osztrák főherceg 1362-ben az apátság legféltettebb kincse – Jézus Krisztus keresztjének egy darabja – részére értékes foglalatot, egy aranyból készült, gyémántokkal kirakott keresztet ajándékozott: ez a Melki Kereszt, amely napjainkban is megcsodálható. Ezen kívül Szent Kálmán sírját pompás sírhellyé (tumba) építtette át, amely szépsége és hírneve ellenére a késő barokk átépítés áldozata lett. A Krisztus keresztfájából származó ereklye, amelyen még a szent vér is látható, eredetileg Szent Istváné volt. Ava király ajándékozta Adalbert osztrák őrgrófnak 1045-ben, hogy rábírja a békekötésre. A drága ajándékot ünnepélyes körülmények között adta át a melki apátságnak.Das Melker Kreuz Sagen der Wachau gesammelt und verzeichnet von Dr. Hans Plöckinger, 1926 Wachaui legendák gyűjteménye, német nyelven
A 15. század elején viszont, mint minden más szerzetesi monostor, a melki apátság is eladósodott, a szerzetesek között viszály kezdődött és felbomlott a rend. A konstanzi zsinaton a bencés monostorok reformjáról döntöttek, amelynek kiindulópontja Melk volt. A zsinat Nicolaus Seyringert, a bécsi egyetem egykori rektorát, a Subiaco bencés monostor szerzetesét küldte Melkbe vizitátorként (ellenőrként); 1418-ban ő lett a monostor apátja. Seyringer elérte, hogy Melkben újból szigorú monostori rend uralkodjon: a melki monostorreform egy egész reformmozgalom kiindulópontja lett. Más monostorok szerzetesei is ellátogattak Melkbe, hogy ott ismereteket szerezzenek a reformokról, a melki konvent szerzeteseit pedig más monostorokba helyezték át apátként. Így lett Melk egy reform központja, amely egész Ausztriát és szinte a teljes dél-német területet érintette egészen a Fekete-erdőig.
Melk ezt követően a bécsi egyetemmel együttműködve kulturális központtá vált. Az egyháztörténelem olyan nagy egyéniségei kerültek ki az apátságból, mint Petrus von Rosenheim,Petrus von Rosenheim 1418-ban vizitátorként került a melki apátság falai közé, ahol 1418–1424 között reformperjelként tevékenykedett, 1423–1426 között a cursor biblicus (ötéves teológiai tanulmányok után kapott teológiai fokozat) és magister studentium (tanulmányi felügyelő) volt. Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon Johannes von Speyer, Martin von Senging,Martin von Senging 1427-ben került a melki apátságba, majd a kolostor perjele lett. Forrás: Darstellung des Erzherzogthums Oesterreich unter der Ens, 1835 Wolfgang von SteyrWolfgang von Steyr 1463–1465 között az apátság priora. Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon és Johannes Schlitpacher.Jelentősek írásai, teológiai művei, bibliamagyarázatai Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon Számos teológiai, szerzetesi és tudományos mű keletkezett vagy lett lemásolva az apátság írótermeiben. A napjainkig megmaradt melki kéziratok kétharmada ebből az időből származik.
Gazdasági szempontból az apátság továbbra is nehézségekkel küzdött. A huszita háborúk, valamint III. Frigyes német-római császár és a nemesség közötti viták szétzilálták az országot. A monostorokat is sújtotta az uralkodók pénzügyi követelése, amivel ők is részesei lettek a viszálynak.
Hanyatlás és újraéledés a 16–17. században A reformáció és a 16. század elejei török vész következményeként a monostor szellemi élete a mélypontra süllyedt és az apátság gazdasági helyzete egyre romlott: a Bécs közelében lévő javakat és birtokokat lerombolták, azok értéktelenné váltak. Ugyanakkor egyre több hívőre talált a reformáció a környék lakói és a szomszédos várak nemesi származású tulajdonosai között. A monostorba lépők száma drasztikusan csökkent, és a monostor közel került a teljes feloszlatáshoz.1530–1596, Absinken der Schule in der Reformationszeit A melki apátsági gimnázium története, német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 5.)
Urban Pentaz apát (1564–1587 között) felvette a harcot a világi római-katolikus egyházi törvényszék vezetőivel (officiálisokofficiális: az egyházjogban a püspök által kirendelt hivatalnokok, kik a középkorban részint mint officiales principales, részint mint officiales speciales a püspöknek fenntartott joghatóságot (jurisdictiót) gyakorolták. ), akik saját maguk szerették volna gyakorolni a monostor feletti hatalmat. Alaptalan vádakkal illették, de végül felmentették a vádak alól és apáti hivatalában Róma is megerősítette. Pentaz apát belekezdhetett a gazdaság fellendítésébe és elérte, hogy ismét egyre több dél-németországi fiatalember lépett be a rendbe.
Caspar Hofmann (apát 1587–1623 között) és Reiner von Landau (apát 1623–1637 között) vezetése során tovább folytatódott és megszilárdult a fellendülés: az adósságokat lassan törlesztették, az elzálogosított javakat – nagy veszteségek és a harmincéves háborúból, illetve az állandó török fenyegetettségből adódó magas adóterhek ellenére – visszavásárolták. Restaurálták és részben átépítették a templomot és a monostort. A világi officiálisok befolyását visszaszorították. Melk ismét virágzó rendi közösség lett, a melki szerzetesek újból példaképek lettek más monostorokban. A 17. század végére megteremtődött a későbbi átfogó barokk átépítéshez szükséges gazdasági alap.
Az apátság az ellenreformáció regionális központja lett. A környék összes plébániáját összefogták, hogy elzárják azokat Luther befolyása elől. A gazdasági fellendüléssel az irodalmi és tudományos tevékenység is egyre fontosabb szerepet kapott. Olyan személyiségek alkottak, kutattak és írtak itt ebben az időben, mint Johannes Zeller, Philibert Utz, Philibert Hueber és Anselm Schramb. Kibővítették a monostor iskoláját is és újjászervezték a hatosztályos jezsuita iskolák példája szerint: a tanulók négy évig a melki iskolába jártak, majd az utolsó két évet a bécsi jezsuita kollégiumban teljesítették.1596–1778, Wiederaufblühen der Klosterschule A melki apátsági gimnázium története, német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 5.)
A barokk újjáépítés 1700. november 18-án nagy szavazati többséggel a csupán harmincéves Berthold Dietmayrt választották Melk apátjává (apát haláláig, 1739-ig).Abt Berthold (Karl Josef) Dietmayr Berthold Dietmayr rövid életrajza, német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 5.) Dietmayr kezdettől fogva egy újjáépítéssel akarta kiemelni az apátság vallási, egyházi és politikai jelentőségét. Róma még nem erősítette meg a kinevezését, amikor ő már előkészületeket tett: többek között Jakob Prandtauer személyében kiválasztotta a leendő építőmestert.
1701-ben megkezdődött a sekrestye és a templom omlásveszélyes presbyteriumának felújítása, de közvetlenül a munkák megkezdése után elhatározták, hogy a teljes templomot újjáépítik. 1702-ben letették egy új templom alapkövét. Nem sokkal ezután döntés született a teljes apátsági épületrendszer újjáépítéséről.