Frideczky Lajos (Apácafalva (Tereske), 1817. április 23. – Losonc, 1902.más források szerint 1903 december 3.) politikus, Nógrád vármegyében előbb al-, majd főjegyző, 1848-ban Nógrád város képviselője az országgyűlésben. 1849-ben kormánybiztos, 1867-től a vármegye első alispánja, később a balassagyarmati törvényszék elnöke.
Élete
A Frideczky család régi Nógrád megyei birtokos család volt. Frideczky Lajos dédapja, Frideczky Tádé Nógrád vármegyei táblabíró volt (1755). A tereskei birtok perlésében és a Kamper család iratainak megőrzésében Frideczky Tádénak volt fő szerepe.(Adorján-Szeleczky levéltár V./197.-205.-VI/211.-212.-214.-216.-218.-227.-230.) Végrendeletében(XII/426.) és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária) osztálylevelében(XII/423.) nyert rendezést hagyatéka. József (1780-1851) a Frideczky család többi tagjával kötött szerződések után szerezte meg a tereskei birtokot.(XIII/419.-422.-435.-438.-450.-457.) 1850-ben feleségével, Géczy Teréziával (1794–1856) közösen nyilatkoztak arról, hogy a birtokot, fiuk, Frideczky Lajos szabad rendelkezésére bocsátják.(XIII/465.)
Édesapja 1810-től 1820-ig a pozsonyi kerületben al-tartományi biztos volt. Frideczky Lajos már fiatalon, 1839-ben másod aljegyzője, 1841-ben első aljegyzője, majd 1845-ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842-ben táblabíróvá nevezték ki.(XIV/470.) 1848-ban országgyűlési képviselővé választották.(XIV/471.) 1849-ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték.(XIV/466.) A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-ben.(XIV/493.) A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték(Amtzeugniss Bizonyítvány XIV/467.) Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést.(Deák Ferencz: XIV/477., báró Wencheim Béla: XIV/478., Lónyay Menyhért: XIV/479., gróf Andrássy Gyula: XIV/488.) 1861-ben ismét képviselői mandátumot szerzett.(XIV/473.) Az országgyűlésen elmondott beszéde és politikai fejtegetései is az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók.(XIV/474.-475) 1867-től 1871-ig Nógrád megye első alispánja, 1872-től a balassagyarmati törvényszék elnöke volt. 1902. december 3-án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben van. A tereskei Frideczky kúria műemlék, a századforduló óta renoválták.
Az Adorján-Szeleczky levéltárban dossziékban őrzött dokumentumok (a fenti levéltári jelzetek alatt) is forrásként szolgáltak Varga János „Frideczky Lajos memoárja - Középszinten a történelemben” című munkájának megírásában (1988), amely Frideczky Lajos életpályájáról szól, a Nógrád Megyei Levéltár kiadványában.
Jegyzetek
Források Adorján Szeleczky Levéltár és családi iratok (pl. Frideczky Matild gyászjelentése is) mutatják, hogy Frideczky Lajos és leszármazottai sohasem használták a kaplathi és csenedei előnevet, viszont az apácafalvi és tereskei előnevet igen. Frideczky Lajos leszármazása egyenesvonalú Frideczky Jánostól, aki 1694. augusztus 21-én nyert nemesi oklevelet I. Lipót királytól. Ebben természetesen nem szerepelhet az apácafalvi és tereskei előnév, mert a tereskei birtok megszerzése Frideczky Tádé (Lajos dédapja) nevéhez fűződik. A csenedei és kaplathi előnév a Frideczky család Nyitra megyei másik ágában ismeretes, amelynek prominens képviselője volt Frideczky Timót. Ezzel az ággal azonban a családi iratok szerint rokoni kapcsolat nem mutatható ki, így a szócikkben a csenedei és kaplathi előnév helyett az ezen ág által használt előnév indokolt. Rodriguez (Frideczky Matild leszármazottja). Kempelen Béla: Magyar nemes családok Nagy Iván: Magyarország családjai []
Kategória:1817-ben született személyek Kategória:1902-ben elhunyt személyek Kategória:Felirati (Deák) Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Felirati Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849) Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Nógrád vármegye alispánjai Kategória:Losonciak Kategória:Az Újépület foglyai