A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés, angolul: public transport) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem a saját járművükkel közlekednek. A használatos közlekedési eszköz alapján ide tartozik a: helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi autóbusz, a trolibusz, a villamos, a metró (földalatti vasút, a kéregvasutat is beleértve), a fogaskerekű vasút, a siklóvasút, nyeregvasút vagy függővasút (mindkettő egysínű vasút-kategória), a HÉV, a vízi közlekedés és a vasút. helyközi (más szóval: településközi; belföldi és nemzetközi) forgalomban az autóbusz, a vasúti közlekedés, a légi közlekedés és a vízi közlekedés.
Tágabb értelemben a közösségi közlekedéshez tartozik a szerződéses közlekedés, a különjárati közlekedés, továbbá az igényvezérelt (rugalmas) közlekedési szolgáltatások.Fülöp–Horváth–Prileszky–Szabó: Közforgalmú közlekedés I. – Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet
Egyes források ide sorolják a taxiszolgáltatást is. A különbség, itt a közszolgáltatási támogatás teljes hiánya.
Közösségi közlekedésnél (szemben az egyéni közlekedéssel) az utasnak – utazásának időpontja és útvonala tekintetében – alkalmazkodnia kell mások igényeihez, mivel a személyszállítás másokkal együtt, a közlekedési eszköz megosztott használatával történik. Gyakorlatilag útvonalhoz és menetrendhez.
A tömegközlekedés előtérbe kerülésével csökkenthető a forgalmi zsúfoltság, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) és energiafelhasználás, valamint a közlekedési balesetek száma.
A közösségi közlekedés közszolgáltatásként az állam és/vagy helyi önkormányzatok által különböző arányokban finanszírozott szolgáltatás. A költségeinek meghatározott hányadát fizetik az utasok, menetjegyek vagy bérletek formájában.
bélyegkép|jobbra|250px|Csuklós autóbusz Szegeden
Története 200px|balra|bélyegkép|Lóvasút Gdańskban, 1873 után A mai értelemben vett szervezett buszközlekedést Blaise Pascal francia matematikus és filozófus fejlesztette ki. A közlekedési rendszert a királyi tanács 1662-ben fogadta el, amelyet XIV. Lajos írta alá. Az akkor 500 000 lakosú Párizsban 5 útvonalat indítottak, a nyolcszemélyes omnibuszok megadott menetrend szerint, 7-15 percenként követték egymást, a járműveken tábla jelezte az adott vonalat. Az omnibuszokat fix tarifával, 5 sou-ért vehették igénybe az utasok. A szolgáltatáshoz használt kocsikat négy ló húzta, személyzetük pedig egy kocsis és egy lakáj volt. Minden alkalmazott kék színű, a király és Párizs város címerével díszített egyenruhát viselt.Az első tömegközlekedés rendszer a világon, Érdekes sztorik a múltból, hi-story.blog.hu, 2024.márc.17
A tömegközlekedés egyidős az első ember vezette kompokkal, az első közösségi közlekedési forma a vízi közlekedés volt, a szárazföldön az emberek gyalogoltak vagy állatra ültek.
A tömegközlekedés történelmi formája a postakocsi, amellyel fogadók, vendéglők és kocsmák között lehetett utazni, valamint más „lóvontatta járművek” (hajók és szekerek), amelyek fizetségért rendszeresen utasokat szállítottak.
A városon belül az omnibusz volt az első szervezett tömegközlekedési eszköz, amit először Nantes városában, Franciaországban kezdtek működtetni, 1826-ban.
Bővebben lásd A közlekedés története című cikket.
A tömegközlekedés modern formái 250px|bélyegkép|jobbra|Villamosok Miskolcon
Közút bélyeg|250px|jobbra|Dortmundi függővasút
Bérelt autó Busz Iránytaxi Közösségi kerékpár program Riksa Taxi Távolsági busz Tranzit busz Trolibusz
Vasút bélyegkép|jobbra|188px|Siklóvasút, Mendola, Caldaro, Dél-Tirol bélyeg|250px|jobbra|Nyeregvasút, Európa-Park, Rust, Baden-Württemberg Automated guideway transit (AGT) – Embermozgatónak is hívják Cable car – kábellel, vágányon húzott villamos Fogaskerekű vasút Függővasút HÉV Kábelvasút – a hegyekben kábelen húzott vasút Kisvasút – beleértve az úttörővasutat Komp – beleértve a szárnyashajót és a légpárnás hajót Könnyűvasút – villamosszerű rendszer, amelynek nincs közös szakasza gyalogosokkal vagy autókkal Mágnesvasút Metró – beleértve a földalattit Nyeregvasút Sikló Vasút – beleértve a nagysebességű vasutat Villamos
Víz
Komp – beleértve a katamaránt Vízibusz Vízitaxi
Levegő bélyegkép|jobbra|188px|A tokiói metró utasai Helikopter Repülőgép
Meredek vagy vertikális pályás járművek
Drótkötélvasút – hegyekben drótkötélen függő kabinokban utaznak az emberek, hívják még gondolaliftnek is Lanovka Libegő Felvonó
Egyéb
Mozgójárda – vízszintesen mozgó futószalag Mozgólépcső
Fejlődő technológiák
Automatikus autópálya rendszer Busz gyorstranzit Csoportos gyorstranzit Személyes gyorstranzit
Ezek közül némelyik nem használható az általános közönség számára, például az irodai liftek vagy az iskolabuszok.
Megállók és csomópontok 250px|bélyegkép|Autóbusz-állomás Miskolcon Buszmegálló – beleértve a megállóhelyeket és a végállomásokat Droszt Hajókikötő – beleértve a kompfelhajtókat Helikopter-leszálló Kikötő Metróállomás P+R (P plusz R) Repülőtér (légikikötő) Vasútállomás – beleértve a pályaudvarokat Villamos megálló
Jegyek bélyegkép|150px|MÁV-menetjegy 2007-ben
A közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító díj megtérítésére és igazolására vonatkozóan különböző megoldások vannak használatban világszerte:
Jegy előre váltott, belépéskor ellenőrzött jegy, az utas addig nem léphet be a szolgáltatási területre, amíg nem ellenőrzik a jegyét (leggyakrabban a metróban használják) előre váltott, az utazás során a szolgáltatási területen jegyellenőrök által véletlenszerűen ellenőrzött jegy (leginkább Kelet-Európában és az Egyesült Államokban használják) az utazás megkezdésekor váltott, egyszeri útra szóló jegy, amit a sofőr ellenőriz (például távolsági buszokon) feltöltőkártya, az utas által meghatározott összeg kerül a kártyára, amelyről az utazás díját távolságtól függően minden egyes használatkor elektronikus, mágneses vagy optikai úton levonják adott járatra, adott helyre szóló helyjegy Bérlet határozott időre szóló bérlet adott időszak alatt adott számú napon használható bérlet (például 8 napon egy hónapban) kombinált bérlet kedvezményes árú bérlet Zseton Mágneskártya Smartcard SMS alapú utazási díjtérítés
Vannak városok, ahol a tömegközlekedés ingyenes és nem kell jegyet váltani.
Magyarország tömegközlekedése A tömegközlekedés állami, önkormányzati és magántulajdonú társaságokon keresztül valósul meg az országban.
A vasúti személyszállításról nagyobbrészben a MÁV-START Zrt. (a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. leányvállalata) gondoskodik, régiós szinten pedig a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) magántulajdonú részvénytársaság. A 2000-es évektől kezdődően még több kisebb magánvasút-társaság kezdte el működését.A kezébe vette a sorsát néhány magánvasút-társaság (vg.hu, 2023.márc.10) Sajátos jellegű közlekedést bonyolít le a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV), mely Budapest elővárosi vasúti közlekedését biztosítja.
Különleges színfolt az ország tömegközlekedésében a kisvasútak jelenléte, melyek többnyire turisztikai célokkal működnek napjainkban. Jelentős részüket regionális erdőgazdálkodások vagy helyi egyesületek működtetik.Kisvasutak Magyarországon
Az autóbuszos tömegközlekedés jelentős hányadát bonyolítja le a Volánbusz állami tulajdonú részvénytársaság, mely országos, regionális és helyi-városi szinten (2022-ben 67 városban)Egyre több város helyi Volánbusz bérletei válthatók meg a MÁV-START-automatákból (magyarnemzet.hu, 2022.márc.12) üzemeltet járatokat.
Több város helyi tömegközlekedését önkormányzati tulajdonú társaságok bonyolítják le saját vagy bérelt járműpark keretén belül vagy pedig alvállalkozók segítségével: Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) Debreceni Közlekedési Zrt. (DKV) Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. (KT) T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. (T-Busz) Tüke Busz Zrt. V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. (V-Busz) Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) Paksi Közlekedési Kft.Paksbusz cégtörténet
Kapcsolódó szócikkek
Közlekedéstudomány Menetrend Jegyellenőr
Jegyzetek
További információk Tömegközlekedés.lap.hu – Linkgyűjtemény Budapest tömegközlekedési térképe Tömeg- vagy közösségi közlekedés? Gondolatok a közösségi közlekedés lehetőségeiről. Tanulmányok a tömegközlekedés jelenlegi folyamatairól, problémáiról; szerk. Bárány Balázs Kiss László; Természet Ébredése Társulat, Orosháza, 2003 Prileszky István: Városi tömegközlekedés. Elektronikus jegyzet; Széchenyi István Egyetem, Győr, 2005 Szeldmajer László: Városi Tömegközlekedési Múzeum; Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest, 2006 Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok, 19-20. század; Kronosz, Pécs, 2018 Legát Tibor: Közlekedik a főváros; bőv. kiad.; Scolar, Budapest, 2018 "Ember a városi közlekedésben". City Rail 2023 Tudományos Konferencia. Együttműködésben a XXIII. Városi Közlekedés Aktuális Kérdései Konferenciával. Balatonfenyves, 2023. szeptember 6-7.; KTE, Budapest, 2023