Bertényi Iván (Budapest, 1939. augusztus 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Életpályája Édesapja dr. Bertényi István, édesanyja Gesztelyi Margit (1904-1993) volt. Apai nagyszülei dr. Bertényi Iván (1855-1898), királyi törvényszéki bíró, és kövesdi Wenzel Ilona (1875-1943) voltak. Kövesdi Wenzel Ilona édesapja kövesdi Wenzel Gusztáv (1812-1891), történész, jogász, volt.

Bertényi Iván 1957 és 1963 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem-magyar nyelv és irodalom szakon tanult és levéltárosi speciális képesítést szerzett. 1963–1968-ban az ELTE BTK Történeti Intézet Történelem Segédtudományai Tanszék gyakornok tanársegéde, 1968–1975 között adjunktus, 1975–1990 között docens, 1990-től egyetemi tanár, 1999–2004 között pedig tanszékvezető.

1987–1993 között a Keszthelyi Helikon Könyvtár igazgatója. 1993–1996 között az Eötvös Collegium igazgatója. 1995–2001 között az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén egyetemi tanár, tanszékvezető (1995–2001).

1963-tól egyetemi doktor, 1971-től a történelemtudomány kandidátusa, 1986-tól a történelemtudomány doktora (MTA doktora), 1998-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, 1988-tól a Madridi Királyi Heraldikai és Genealógiai Akadémia (Real Academia Matritense de Heráldica y Genealogía) levelező tagja, 1970-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie internationale d’héraldique) levelező tagja, 1976-tól a Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie internationale d’héraldique) rendes tagja.

Munkássága

Oktatási területe a történelem segédtudományai (archaeográfia, címertan, kronológia, oklevéltan, paleográfia, pecséttan), középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem. Kutatási területe középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem (különösen a 14. század története), a Szent Korona története, címertan, pecséttan.

Az 1960-as évek elejétől alapvető szerepe volt a címertan népszerűsítésében. Számos tanulmánya jelent meg (államcímertörténet, antifeudális parasztmozgalmak heraldikája, címeralkotás, címerhasználat, címereslevelek, egyes családok, személyek címerei, egyetemi heraldika, heraldikatörténet, kommunális heraldika, középkori címerjog, középkori magyar heraldika, magyar uralkodóházak heraldikája, rangkoronák). Kis magyar címertan című műve a második világháború után elsőként ismertette meg a nagyközönséggel a címertan szabályait. A Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság újjáalapításának egyik kezdeményezője volt.

A heraldika hazai művelését nagymértékben ösztönözték azok a nemzetközi szakmai kongresszusok, amelyeket Czoma Lászlóval szervezett Keszthelyen. 1988-ban városcímer-történeti konferenciára került sor. 1990-ben genealógiai és heraldikai tudományokat érintő nemzetközi konferencia volt Keszthelyen.

A rendszerváltozás körüli időszakban a magyar államcímer megváltoztatásának (koronás, illetve a korona nélküli hagyományos magyar államcímer) kérdésében fontos szerepet játszott, Kállay István mellett.

Művei

A Toldi szerelme heraldikája. 1963 Szepesi Jakab országbíró. Bp., é. n. Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp., 1976 A magyar korona története. Bp., 1978 (2. kiad.: 1980, 3. kiad.: 1986) Kis magyar címertan. Bp., 1983 Magyarország az Anjouk korában. Bp., 1987 FOURRURES DANS L'HÉRALDIQUE DU MOYEN AGE HONGROIS. Hungarian Studies 3/1-2 (1987). 31-40. l. Akadémiai Kiadó, Budapest Nagy Lajos király. Bp., 1989 Magyarország rövid története. Bp., 1992 (2. kiad.: 1993, 3. kiad.: 1995, 4. kiad.: 1997, 5. kiad.: 1999, 6. kiad.: 2001) [Gyapay Gábor társszerzővel] Új magyar címertan. Bp., 1993. (2. kiad.: 1998) A Szent Korona története. Bp., 1996 A tizennegyedik század története. Bp., 2000 (Magyar Századok) Szent István és öröksége. Magyarország története az államalapítástól a rendiség kialakulásáig (1000–1440). Bp., 2000 (Tudomány-Egyetem) Magyar címertan. Bp., 2003 A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István, Budapest 1986. 141-168. l. (2. kiadás; újabb kiadása Bp. 1998) Címerek és zászlók az Árpád-korban. In: Strigonium antiquum. 2, 1993 Acta contionis heraldicae municipalis hodierniae anno 1988 in oppido Keszthely habitae. Keszthely, 1990, (Czoma László társszerkesztővel) Genealogica et heraldica. 19. Internationaler Kongreß für genealogische und heraldische Wissenschaften (Keszthely, 2—6.10.1990). Kongreßberichte. Keszthely, 1992 [Czoma László társszerkesztővel] Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000–1526. Bp., 2000 Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada; Officina, Bp., 2009 A címertan reneszánsza. Tanulmányok; Argumentum, Bp., 2010 Bertényi Iván–Szende László: Anjou-királyaink és Zsigmond kora; Officina, Bp., 2011

Jegyzetek

További információk

ELTE BTK Történelem Szak Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére; szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor; ELTE BTK, Bp., 2009

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar középkorkutatók Kategória:Magyar heraldikusok Kategória:Magyar genealógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1939-ben született személyek Kategória:A magyar korona kutatói Kategória:Élő személyek Kategória:A Szent István Tudományos Akadémia tagjai Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei