bélyegkép|260px|Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25/1-1-45
Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 26. – Budapest, Józsefváros, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.
Életpályája Szülei, Sárdy János és Bucski Alojzia vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron, gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon is. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált. Sárdy hivatásos színi pályára vágyott, ezért Budapesten akart tanulni Rózsahegyi Kálmán magániskolájában, de ő óvta a biztos kántortanítói állás feladásától. A Magyar Királyi Operaház korrepetitora, Palotay Árpád viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését.
1936-ban lett ösztöndíjasa az Operaháznak, Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájában a császári tisztként (bariton) debütált. Élete első komolyabb szerepét 1936. október 6-án játszotta el, Erkel Ferenc Bánk bán című operájában Ottót alakította. 1938-tól 1958-ig volt az Operaház állandó tagja. 1942-től a Fővárosi Operettszínházban is föllépett. Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi a János vitézben és Gábor diák a Gül Baba című operetten.
1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Családja Első felesége 1940-től 1961-ig Ecker Lili volt. Második házasságát Balogh Judittal, Balogh János zoológiaprofesszor lányával kötötte 1964-ben. Tőle 1966-ban született egyetlen gyermeke, Julianna, aki biológia–földrajz szakos tanár lett és a férjétől, Gábor Farkastól 1994. január 5-én jött világra első lánya, Lilla, aki után még további négy gyermeke született, Bianka, Hanga, Viola és Alma.
Szerepei Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó Ludwig van Beethoven: Fidelio – Jacquino Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Palkó Fényes Szabolcs: Maya – Grock Fényes Szabolcs–Békeffi István: Rigó Jancsi – címszerep Hervé: Lili – Planchard Huszka Jenő: Bob herceg – címszerep Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor diák Jacobi Viktor: Leányvásár – Tom Jacobi Viktor: Sybill – nagyherceg Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin Kálmán Imre: Marica grófnő – Török Lehár Ferenc: A mosoly országa – gróf Pottenstein Hatfaludy Ferenc Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz – Kukorica Jancsi Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Tamino, Papageno Miljutyin: Szibériai rapszódia Jacques Offenbach: A szép Heléna – Paris Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – császári tiszt, Pinkerton Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Almaviva Cole Porter: Csókolj meg, Katám! – Fred Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Kálmán Richard Strauss: Daphne – Leukippos Vincze Ottó: Budai kaland Ifj. Johann Strauss: A denevér – Orlovszky herceg, Eisenstein Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Dávid
Filmjei Játékfilmek
Tévéfilmek Az idegen ember (1964) Színészmúzeum (1975 – portréfilm)
Díjai, elismerései Érdemes művész (1963) Terézváros díszpolgára (2024) /posztumusz/https://6.kerulet.ittlakunk.hu/hivatalok/241015/ok-kaptak-keruleti-dijakat
Portré Hogy volt?! – Sárdy János (2019)
Emlékezete Budapesten, a Farkasréti temetőben van eltemetve. Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette el mellszobrát. Andocson, Budapesten, Hévízen, Nagykónyiban emléktáblát avattak tiszteletére.
Jegyzetek
Irodalom Abody Béla: Meghalt Sárdy János, in: Gyere velem operába! Gondolat, 1973, 316–318. o. ugyanez Jancsika nincs címmel in: Tündöklések, bukások. Szépirodalmi, Budapest, 1983, 301–303. o. Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 Bános Tibor: Sárdy János; Athenaeum 2000, Budapest, 2002
Források
Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1987
Színészkönyvtár Filmkatalógus
Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Magyar operetténekesek Kategória:Magyar színészek Kategória:Tenorok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek