Horváth Teri (Rábatamási, 1929. augusztus 18. – Budapest, 2009. március 6.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája Gyermekkorát Rábatamásiban töltötte, majd 17 éves korában családjával Balfra költöztek.

Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz került, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai Színház, valamint a Thália Színháznál játszott. 1952-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott, színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka - írja a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1981-ben lépett utoljára színpadra, akkor a Thália Színházban Najmán Anát alakította Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című darabjában. "Régen volt, amikor színésznő voltam. Ha a színházra gondolok, összeszorul a szívem, szinte fizikai fájdalmat érzek" - vallott a teátrumhoz fűződő érzelmeiről az akkor 71 esztendős színművésznő. A színművésznő munkája elismeréseként 1973-ban Kossuth-díjban, 1956-ban és 1964-ben Jászai Mari-díjban, 1969-ben érdemes művész díjban részesült. A közönség láthatta őt a többi között Nyilas Misi édesanyjának szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Pék Mária alakjában (Fejes Endre: Rozsdatemető) és Rozikaként is (Sarkadi Imre: Út a tanyákról).

Egyik legismertebb alakítását az 1979-es Indul a bakterház c. filmben nyújtotta, a bakter kiállhatatlan anyósának szerepében.

Élete történetét a Sárigyöp című 1978-ban megjelent önéletrajzi kötetben foglalta össze. A színésznő férje, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész 2008 szeptemberében hunyt el.

Halála Életének 79. évében, 2009. március 6-án hunyt el a színésznő. 2009. március 21-én 14 órakor helyezték örök nyugalomra Sopron-Balf köztemetőjében, búcsúztatása március 20-án 14.15 órakor volt Budapesten, a Farkasréti temetőben

Főbb színházi szerepei Rozika (Sarkadi Imre: Út a tanyákról) Laurencia (Lope de Vega: A hős falu) Nyilas Misi édesanyja (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig) Pék Mária (Fejes Endre: Rozsdatemető) Lizi (Móricz Zsigmond: Sári bíró) Róbert Gida (Alan Alexander Milne: Micimackó) Mama (Móricz Zsigmond: Csibe) Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap) Bernarda Alba (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza) (Szigligeti Színház, Szolnok) Szonya (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés) Mama (Zsolt Béla: Erzsébetváros) Jean d'Arc (Paul Claude: Johanna a máglyán) (Szegedi Szabadtéri Játékok) Terus (Illyés Gyula: Bál a pusztán) Júlia dajkája (William Shakespeare: Romeo és Júlia) (Nemzeti Színház) Bolygóné (Bródy Sándor: A dada) Rendőrnő, a Postás felesége (Eörsi István Sírkő és kakaó) Bátki Tercsi, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt (Nóti Károly: A falu rossza) Mendel Krik felesége (Iszaak Emmanuilovics Babel: Alkony) Lemminkejnen anyja (Kalevala) Tyltyl (Maurice Maeterlinck: Kék madár) Lucinda (Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja)

Filmjei Játékfilmek

Tévéfilmek

Cd-k, hangoskönyvek, rádió Marosi Rudolf - Benedek Elek: A prücsök krajcárja Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952) Vészi Endre: A küldetés (1954) Erdős László, dr.: A sárkúti zendülés (1957) Andersen, Hans Christian: Hókirálynő (1960) Baksa-Soós László: Ballada a tanyákon (1961) Kodolányi János: Vidéki történet (1961) Gosztonyi János: Azon a könyvnapon (1962) FALUSI DÉLUTÁN - Parasztok (1964) FALUSI DÉLUTÁN - Sorsok és utak (1964) Művészpályám - Bikádi György visszaemlékezése (1965) Sós György: Köznapi legenda (1965) Sós György: A cipők éneke (1966) Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966) Sőtér István: Eötvös József élete és művészete (1971) Karinthy Ferenc: Ezer év (1973) Madách Imre: Az ember tragédiája (1973) Móricz Zsigmond: Árvácska (1973) Bez, Helmut: Visszaút (1974) Csetényi Anikó: Sok beszédnek sok az alja (1974) Vészi Endre: Földszint és emelet (1974) Szaltikov-Scserdin: Juduska (1975) Raszkolnyikov - Jelenetek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből (1976) Takács Tibor: A tápai szatyorszentelés (1976)

Könyvei Sári-gyöp, Önéletrajzi írások Szépirodalmi, 1978 Fényben és árnyékban, 1992

Díjak, elismerések Jászai Mari-díj (1956, 1964) SZOT-díj (1968) Érdemes művész (1969) Kossuth-díj (1973) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) 30. Magyar Filmszemle Életműdíja (1998) Hazám-díj (2002)

Jegyzetek

Források

Halálhíre

További információk Elfeledve halt meg az Indul a bakterház Banyája: Horváth Teri belekeseredett a mellőzöttségbe

Molnár Gál Péter: Horváth Teri halálára Horváth Teri észrevétlenül ment el (Index) Elhunyt Horváth Teri (FigyelőNet) (Blikk)

Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar színészpedagógusok Kategória:Magyar emlékírók Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei