bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból bélyegkép|balra|250px|Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben. bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt. bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella déli falának részlete háborús golyónyomokkal
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején álló erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó.
Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította.
Évente rengeteg külföldi turista keresi fel, a vonzerejét elsősorban a falairól a fővárosra körbe nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.
Etimológia A cittadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
Története Előzményei
A területen az ókorban egy eraviszkusz település (Gellért-hegyi oppidum) állt. Ennek maradványai a Citadella építésekor jórészt megsemmisültek.
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök.
1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült. Az Uraniae (avagy Csillagda) épületét három európai uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.
Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért-hegyen, a Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről annak munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
Építése és hadászati szerepe Az ostrom tapasztalatai után, a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré, melynek célja a külső ellenség visszaverése és a forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta altábornagy osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben.
A munkálatok költségeire Ferenc József kétszázezer forintot rendelt. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A fellegvár alapjainak munkáit Zitterbarth Mátyás pesti építőmester vállalata végezte. A Citadella kivitelezője a híres Kasselik-építészdinasztia alapítójának fia, Kasselik Ferenc, a pesti klasszicista építészet egyik legjelentősebb mestere, a 19. századi Pest egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze (tervező és kivitelező) volt, aki építőmesterként a munkálatok irányításában is részt vett. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag és 12–16 méter magasságú kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság. A Citadella teljes egészében 1856-ra készült el.
Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
Demilitarizálása A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.Itt szolgáltak az 5. hadtest (Pozsony) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred (Komárom), 2. Zászlóalj (Budapest) katonái. Miután a XIX-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a Gubacsi dűlőben építették fel a báró Laudon laktanyát. Lásd még Osgyán Edina : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a Ferencvárosban (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556 Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész ellenszenves objektum lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–1898 között. (A háttérben, a Belvárosi Templom mellett folynak a régi Erzsébet híd pesti pillérének alapozási munkái). bélyegkép|jobbra|250px|Szovjet ágyúk a Citadella tövében
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén került a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves főváros birtokába. A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság
Utolsó hadászati célú használata a második világháborúban, Budapest ostroma idején, a támadó szovjet Vörös Hadsereg 2. és 3. Ukrán Frontjával szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesült ellátó helyet rendeztek be.https://pestbuda.hu/cikk/20250630_a_citadella_szerepe_a_masodik_vilaghaboruban A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait a 2020-as évek eleji felújításig jól lehetett látni.
Polgári hasznosítása Az 1960-as években már idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért 1961-től kezdve átalakították: szállodát és vendéglőt nyitottak benne.https://www.facebook.com/kelenfoldegykor/photos/a.657377574388783/2729563870503466/?type=3 Ekkor épült ki mai formájára a hegytetőre felvezető Szirtes út és az egykori erőd körüli műút.https://www.facebook.com/kelenfoldegykor/photos/a.657377574388783/2707274509399069/?type=3&theater Az erőd 1963-ra, körülötte a sétányok pedig 1965-ben készültek el, azóta műemlék. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhették a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztetett a Budapest anno című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a 19. század végéig. Az északi falak tövében szabadtéri kiállítási tárgyként látható volt néhány szovjet fegyver, ezek a következőek: egy 76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3), 1942-ben rendszeresítve egy 57 mm-es 1943 mintájú páncéltörő ágyú (ZiSZ–2), 1943-ban rendszeresítve egy 82 mm-es 1937 mintájú gyalogsági aknavető (BM–37), 1937-ben rendszeresítve egy 85 mm-es 1944 mintájú hadosztályágyú (D–44), 1944-ben rendszeresítve és egy 57 mm-es AZP SZ–60 légvédelmi gépágyú, 1950-ben rendszeresítve
Az erőd délkeleti, Belvárosra néző bástyája előtt magasodik a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba.
A monumentális Citadella erődje 2014 óta elhagyatott állapotba került és zárva tartott. Tetején több rádióadó sugározza adását.
Felújítása és átépítése (2021–2026) Miután a Budai Várnegyed rekonstrukciós munkálatait koordináló Várkapitányság Nonprofit Zrt. átvette a fővárostól a kezelési jogokat, 2021 tavaszán kordonokkal kerítették körbe az erőd körüli sétányt. 2022 tavaszára nemzeti színű zászlót lobogtató rudat állítottak és félig elbontották az egykori műemlék erőd masszív falait.Vincze Miklós - Mostanra már félig lebontották a hónapok óta megközelíthetetlen Citadellát (24.hu, 2022.03.21.) Az átépítés befejezését eredetileg 2023-ra tervezték.Tenczer Gábor - „Meglékelik” a Citadellát a Szabadság-szobor mögött (Telex.hu, 2021.04.21.) A munka 2024-ben indult. Taraczky Dániel koncepciója nyomán a Szabadság-szobor mögötti keleti bástyába széles lépcsőt mélyítettek, a nyugati bástyában pedig a magyar történelmet röviden összefoglaló kiállítást rendeztek be.Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása, de a keresztről egyelőre nincsenek hírek - FRISSÍTVE - Építészfórum, 2025.06.02. Az átalakítást bírálatok is követték, mondván az épületből az Orbán-kormány politikai szemlélete mentén, dekonstruktív módon „műromot”, egyfajta hamis díszletet formáltak, aminek számos eredeti építészeti elemét helyreállíthatatlanul elbontották, ezzel ügyet sem vetve a műemlékvédelmi előírásokra.A végére elkészült a főmű: a Citadella szétdarabolásával örök sebet ejtett a NER Válasz Online, 2026. április 10. (Ugyanígy nem törődve a kritikákkal helyeztek el egy keresztet utólagosan a Szabadság-szobor talpazatán 2025 nyarán, noha többen, köztük a szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmond örökösei is helytelenítették ezt.)Felkerült a hatalmas fehér kereszt a Szabadság-szoborra Telex, 2025. július 14. Az átadásra 2026. április 5-én került sor. Az erőd maradványaiban kialakított belső park és sétány napközben és az esti órákban díjmentesen látogatható.Tenczer tamás - Üveghíd és vakítóan fehér betonáttörés: átadták a felújított Citadellát (Telex.hu, 2026.04.05.)Felújítás után újranyílik a budapesti Citadella - Építészfórum, 2025.06.02.https://citadella.hu/hu/home Az építményben rendezett kiállítást B. Szabó János, Hermann Róbert és Hatos Pál történészek látványos, ám tárgyi tévedésekkel teli alkotásként jellemezték.Gyermeteg tabló, kínos történelemhamisítás – három történész sarkos véleménye a Citadella új kiállításáról (Válasz Online, 2026. május 26.) bélyegkép|A szabadság szobor a citadellán (2020)
Képgaléria
Kapcsolódó szócikkek Szabadság-szobor (Budapest)
Jegyzetek
Források Budapest és a Dunakanyar (Cartographia, 2001) Budapest XI. kerület Citadella, egykor.hu Heller Ágost: (1843–1902) A gellérthegyi csillagásztorony, mek.oszk.hu Mihályi Balázs: Dél-Buda ostroma 1944–1945 - 2014, Budapest, Underground,
További információk Hivatalos honlap
Budapest ostroma 1944-45 (Citadella) Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 96. oldal.
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Magyarország várai Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Erődök Kategória:Budapest Duna-parti látképe Kategória:Budapest műemlékei Kategória:Fellegvárak Kategória:1854-ben átadott építmények Kategória:Gellért-hegy