Zalán Tibor (született: Lipák Tibor, Szolnok, 1954. augusztus 27. –) József Attila-díjas (1987) magyar költő, író, drámaíró, dramaturg.
Életpályája Szülei: Lipák Pál és Halápi Ilona voltak. Testvére, Pál 1984-ben meghalt. Jelenleg Óbudán él. Két gyermeke: Sára (1982) és Judit (1985); felesége: Szentpétery Csilla, a Kanematsu Corporation japán cég üzletkötője.
Abonyban töltötte gyermekkorát, ott élt családja, sok emlékképe fűződik ide. („Öreg téglagyár, vízzel megtelt baggergödrök, szegénység és hatalmas nyarak”;(Az életrajzi idézetek Zalán Tibor Curriculum vitae (hosszadalmas töredék) című, 1994-es önvallomásából valók, amely teljes terjedelmében a szerző honlap ján olvasható.) „És volt egy nagyapám még, aki elmesélte nekem a Huszelin Rancsics történetét”…” ezt a történetet feltétlenül meg fogom írni”. Előzőeket a Göncölszekér című, rövidprózákat tartalmazó kötetében, utóbbit a Papírváros című, máig befejezetlen regényfolyama első kötetében írta meg.) Iskoláit Abonyban, Nagykőrösön és Szegeden végezte. 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Az egyetemi évek után Pestre költözött. 1979-ben látott napvilágot – a szombathelyi Életünk folyóiratban – az Arctalan nemzedék című esszé, mellyel – botrányt kavarva – széles körű ismertséget szerzett. Küzdött a Kádár-rendszer puha diktatúrájával, éveken keresztül munkanélküli volt, nehezen talált kiadót, állást és igaz barátokat. Első verseskönyve, az 1980-as Földfogyatkozás volt. Előbb 1982–1985 („…tanóráimon egyáltalán nem politizáltam a diákjaimmal. Azt viszont készséggel beismerem, hogy oroszórákon elsősorban Pink Floyd- és AC/DC-lemezeket hallgattattam a tanulókkal az orosz grammatika módszeres elsajátíttatása helyett…”), majd 1991–1995 között újra a Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és – ezzel párhuzamosan – a Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskola pedagógusa, 1995-től előbb a Törökbálinti Kísérleti Gimnázium, majd 1998-tól 2001-ig az óbudai Zsigmond Líceum vezetőtanára volt. A 2010-es években is adott drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat a Théba Művészeti Akadémián (Théba Stúdió), illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban.
E közben a Kortárs folyóiratnál előbb segédszerkesztő, majd 1985–1991 között a versrovat vezetője. 1992–1997 között a Szivárvány, chicagói folyóirat budapesti társszerkesztője és az Iskolakultúra rovatvezetője, 2000–2001 között a Kelet főszerkesztője. 1997 óta a Kortárs Kiadó Új Látószög című sorozatának líraszerkesztője, 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja volt. 1997-ben kérték fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének mai napig egyik meghatározó alakja művészeti vezetőként, elnökségi tagként, tanácsadóként. 2000-től 2008-ig a Várucca című folyóirat, 2009-től a Magyar Teátrum színházi folyóirat főmunkatársa. 2003-tól 2005-ig a Duna TV Gong című kulturális hetilapjának műsorvezetője. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, színdarabírója volt. 2012 júniusában debütált első magyarországi rendezésével. Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása, jóllehet – saját vallomása és interjúkban visszakövethető kijelentései szerint – visszavonultan alkot, és nem tartozik sem politikai, sem szakmai, sem szervezeti érdekszövetségekhez.
bélyegkép|jobbra|Stekovics Gáspár portréja a Weöres Sándor Színházban (2011) 1989 óta szerzőtársa (dalszövegírója) Huzella Péternek, akivel három közös hanghordozót jelentettek meg és – többek között a Merlin a Kolibri, valamint a szombathelyi Weöres Sándor színházakkal – több sikeres gyermekprodukciót is létrehoztak. Számos publikációját olvashatjuk, drámáit, meséit folyamatosan játsszák színpadi és bábszínházi előadásokon szerte az országban és határainkon túl is. Időről időre elhangoznak hangjátékai a rádiókban.
Rendszeresen jelennek meg kötetei. Így például a 2012. évi Könyvhétre adta ki a Fáradt kadenciák könyvterjedelmű, majd egy évvel később a Holdfénytől megvakult kutya című versciklusát. 2013-ban jelent meg a Papírváros című, ötkötetesre tervezett regényfolyamának harmadik része is. 2014-ben Christian Papke „Európa Színpadai” („Bühne Europa”) címet viselő osztrák nemzetközi színházi tévéműsor-sorozatába kapott videókonferencia-meghívást, ami áprilisban került adásba.Christian Papke: Vom Dialog zur Textfläche – Was ist ein Theaterstück?, Bühne Europa – 2014. április 15. Ebben a beszélgetésben még Yvonne Büdenhölzer – a Berlini Színházi Találkozó művészeti vezetője -, Gerhild Steinbuch – osztrák drámaíró – és Andreas Beck – a bécsi Schauspielhaus Wien igazgatója – vettek részt.Európa színpadai – a műsorban Zalán Tibor (a teljes interjú is olvasható magyarul), 2014. április 23.
2014 augusztusától, 60. születésnapjáról több műsorban és kiadványban is megemlékeztek. Így például a Békéscsabai Jókai Színház Szarvasi Vízi Színpadán augusztus 27-én egy köszöntő Zalán 60. gálaestet rendeztek,Szenes János: Színházünnep a Zalán 60. gálán, szarvasihet.hu – 2014. augusztus 28. októberben a Nemzeti Színház Versek szódával vendége volt.Nemzeti Színház archívum Versek szódával – Zalán Tibor – 2014. október 16.
Költészete 150px|bélyeg|bal|A Szép versek antológiában(Móser Zoltán felvétele) A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. Hangjátékait rendszeresen sugározza a Magyar Rádió.
„Néma mondatok idegen mondattanát betűzi a szél” ~ és néhány haiku... 9
Korai korszakában népies szürrealizmus volt a meghatározó irányzat. Amint költői öntudatra ébredt, azonnal szakított ezzel az akkor divatos és irányzatvezető stílussal, és belekezdett avantgárd korszakába, aminek lényege nem más, mint a kísérletezés formákkal, nyelvvel, verstérrel, térverssel, papírtérrel, betű- és szöveg-írással, testírással és testbeszéddel stb. Amikor az avantgárd kísérletezés is ugyanolyan formalizmussá vált, mint bármi más, akkor kitalált magának egy kategóriát: a radikális eklektikát, ami megengedte számára a szándékosan elkövetett stiláris „következetlenségeket” – akár egyetlen köteten belül is – és amelyek épp szándékosságuk és átgondoltságuk miatt valójában nem is következetlenségek. Ezt megőrizve születtek versei a 2010-es években is. Nem követ egyetlen kanonizálódott irányzatot sem, sokféle verset ír.Ménesi Gábor: Mindig azt írom, ami bennem van beszélgetés Zalán Tiborral, Bárka 2014/4-es szám, barkaonline.hu – 2014. szeptember 16.
Drámái és prózái Drámákat elsősorban két rendező, Fodor Tamás – aki a Stúdió K-ban állította színpadra a munkáit – és Merő Béla felkérésére írt. Dorotty Szalmával is dolgozott együtt, aki saját ötletének előadássá kibontását kérte. De a Kolibri Színházban is sok gyermekdarabját adták elő Novák János igazgató aktív közreműködésével és a kecskeméti Ciróka Bábszínháztól, Kiszely Ágnes igazgatótól is számos felkérést kap. Drámaírása egy fajtája az „újraíratás” is, amire Szabó K. István fiatal rendező vette rá.
Első húsz írói éve alatt talán két novellát írt. A próza későn találta meg, mígnem a 2000-es évek elején az Élet és Irodalom, illetve a Pozsonyban megjelenő Új Szó felkérte, hogy írjon nekik rendszeresen tárcákat, majd Dérczy Péternek, az irodalmi hetilap akkori prózaszerkesztőjének javaslatára, ugyanebben a műfajban feldolgozta gyermekkorát. Artisjus-díjat is kapott a gyűjteményért, s ekkortól kezdett kisprózákat írni.
Művei bélyeg|250px|Zalán Tibor Kovács Péter (balra) társaságában dedikál a 83. Ünnepi könyvhéten 2012-ben. A festőművész készítette több kötetének (lásd.) borítóját és illusztrációit is bélyeg|250px|2016-ban a Napút folyóirat által szervezett Poétai Pleneren a Szabó Öntészetben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
Önálló kötetei Sakk-bástya (monodráma, 1979) Gazdátlan hajók (antológia, 1979) Madárúton (antológia, 1979) Földfogyatkozás (vers, 1980) Fasírt (Arctalan nemzedék) (antológia, 1982) Ver(s)ziók (antológia, szerkesztette Kulcsár Szabó Ernővel, 1982) Álom a 403-as demokráciában (vers, 1984) Opus No. 3: KOGA (vers, 1984) ...és néhány akvarell (vers, 1986) Hagyj még idő! (vers, 1988)- HI-SZEN, a guruló madár (meseregény, 1988, 2002) , Borús reggeli üzenetek (vers, 1989) Bongóc a tavaszban (mese, 1990) Bongóc a nyárban (mese, 1991) Amerika, körülírások, munkapad (esszé, 1992) Kívül (vers, 1993) Seregszámla (válogatott versek, 1994) Áttűnések – áttüntetések (válogatott versek, 1994) Aversion (vers, 1995) Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek) Nem Mind Egy (antológia szerkesztő, 1996) Fénykorlátozások (vers, 1996) Királylányok könyve (mesék, 1996, 2007) , Átszivárgások (vers, 1997) Papírváros (kimerülve, egy)(regény, 1998) – (e-könyv, Fapadoskonyv.hu Kiadó, 2013Zalán Tibor, OneDrive.com) Mi kerül a vászonra? (gyermekversek, 1999) Hal, vér, festék (drámák, 2000) A szomjúság nyelvén (vers, 2000) Lassú halált játszik, (vers, 2000) Papírváros. Egy lassúdad regény, kettő. Eltévedve; Kortárs, Bp., 2002 – (e-könyv, Fapadoskonyv.hu Kiadó, 2013) Azután megdöglünk. Kilenc drámai szöveg (drámák, 2004) A szürrealista balkon (vers, 2004) Szállás rossz ágyon (vers, 2005) Elfogult írások (esszék, 2006) Dünnyögés, félhangokra (vers, 2006) Váz (vers, 2008) Dani a nagy családerdőben. Regény kicsiknek-nagyoknak; Cerkabella, Szentendre, 2009 Szín-Hang-Báb (dráma-kötet, 2009) Göncölszekér (kisprózák, 2010) A rettentő görög vitéz (mese, 2011) Szétgondolt jelen (vers, 2011) Fáradt Kadenciák (vers, 2012) Holdfénytől megvakult kutya (vers, 2013) Papírváros (letarolva, három) (regény, 2013) Drámák I. kötet (eKönyv, Fapadoskonyv.hu Kiadó, 2013) Drámák I. kötet , lira.hu (hozzáférés: 2017. március 15.). Drámák II. kötet (eKönyv, Fapadoskonyv.hu Kiadó, 2013) Drámák I. kötet , lira.hu (hozzáférés: 2017. március 15.) nemzedéktelen arc (elfogult írások) (esszék, kritikák, forgácsok, 2014) Szín-Játékok a Békéscsaba Jókai Színházban (drámaszövegek, vallomások, díszletek, előadásfotók, jelmezek, kritikák, 2014) Zalán Tibor és néhány akvarell (többnyelvű válogatás, 2014) Zalán Tibor és néhány akvarell, mek.oszk.hu (hozzáférés: 2016. december 10.)Zalán Tibor és néhány akvarell, Halis István Városi Könyvtár (hozzáférés: 2016. december 10.) és néhány haiku (Kovács Péter rajzaival, vers, Napkút, Bp., 2015) és néhány haiku, napkut.hu (hozzáférés: 2016. december 10.) Két színpadi játék (drámakötet, Fekete Sas, Bp., 2016) Két színpadi játék, nektar.oszk.hu (hozzáférés: 2016. december 10.) Soldatii (román nyelven, 2016) 978-606-664-740-3Soldatii, libris.ro (hozzáférés: 2017. március 15.) Zalán Tibor legszebb versei (Jankovics József szerkesztése és válogatása, 2016)ZNI: Képes beszámoló , szorosko.eu – 2016. március 27. Háry – A rettentő magyar vitéz (könyv 8-12 éves gyerekek számára, Kállai Nagy Kriszta illusztrációival, 2017)Háry – A rettentő magyar vitéz, pagony.hu – hozzáférés: 2017. június 18. B2-páholy (tűnődések a belső oldalon) (tárcasorozat írások, Kovács Péter rajzaival, 2017) B2-páholy, napkut.hu – hozzáférés: 2017. június 18. Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején) (dráma, 2017) Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején) Könyvajánló, Tiszatáj Könyvek, tiszatajonline.hu – 2017.június 3.