A Mala-forrásalagút Hévíz városrész és a Fürdő Szálló alatt húzódó, részben felújított és bejárható járatrendszer Esztergomban. Bejárata a Szent István Strandfürdő területéről nyílik.

Videót róla a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület készített, mely a földalatt.hu YouTube csatornán tekinthető meg.

Története

Esztergomnak ezen a részén 1838-ig a Hévíz-tó volt, melyet lecsapoltak, és feltöltöttek. Ezt az az évi árvíz és a termálvízre alapozott szállóépítés indokolta. 1839-40-ben alakították ki az alagútrendszert, hogy a feltörő termálvizet elvezessék. A térségben 15 meleg, illetve langyos forrás működött, úgymint a Mala-forrás, Mosó-forrás, Kőfürdő-forrás és ennek szökevény forrásai. Ezek mellett hideg vízű feltörésekről is történik említés. Az alagútrendszer építője feltehetőleg Gramling Ignác ácsmester volt, aki a Fürdő Szálló alapozását is végezte. A forrás 29 ˚C-os vízhozama a Dorogi-medence szénkitermelése miatt csökkenni kezdett a huszadik században. Az 1960-as évek végére búvárszivattyús kitermeltetésre kellett áttérni. Az 1980-as évek elején nyíló újabb barnakőszénbányák vízkiemelés-növekedése további nyomáscsökkenést eredményezett a főkarsztvíztárolókban. A legalacsonyabb vízszintet 1991-ben mérték. Az 1990-es évekre viszont már csak a lencsehegyi maradt az egyetlen üzemelő bánya, a többit bezárták és betömedékelték, így a víz elkezdett visszatérni az alagútba. 1995-ben egyes részeit felújították, ezek ma bejárhatóak. A strand vezetése előzetes bejelentkezés alapján biztosít lehetőséget 10–15 fős csoportok számára a műszaki műemlék megtekintésére.

Leírása Az alagútrendszer önhordó szerkezetű, kő- és téglafalazatú. Járatainak teljes hossza összesen 473 méter. A források mélysége a földfelszíntől mérve 3–4 méter. Az alagút egyik, 11-es főút alatt húzódó járatában található a Magyarországon feltehetően legidősebb középkori, legalább 400 éves híd. 1842-ben a kétnyílású műtárgyhoz csatornaszakaszokat csatlakoztattak, az eredeti hidat érintetlenül hagyták.dr. Tóth Ernő: Boltozatok in Hidak Komárom-Esztergom megyében, Esztergom, 2001. 26. oldal

Jegyzetek

Források Hídlap 2009. február 14, 17.o www.regia-civitas.hu (Képekkel) www.bebte.hu

Kategória:Esztergom 19. századi építményei Kategória:Magyarország alagútjai