Cigányvajda

thumb|right|280px|Cigányvajda (1700 körül), illusztráció egy 18. századi viseletgyűjteményből A cigányvajda történelmi fogalom, a helyi vagy országos hatóságok által a cigányok közül kiválasztott elöljáró. A vajdarendszer a 18. század óta nem létezik, továbbélése a kortárs társadalomban nem alátámasztható. A mai, cigányvajdának nevezett személyek nem megválasztott vezetők, hanem önjelöltek, így nem képviselik a cigány származású magyar lakosságot.Cigányvajdák márpedig nincsenek! Nyílt levél a magyarországi médiumok főszerkesztőihez!A vajdarendszer ma - A cigánytörvény őrei A történelem során a cigányvajda feladata volt az adott cigány csoport illetve a többségi társadalom közigazgatási rendszere közötti közvetítés, a konfliktuskezelés. Cigány (romani) neve eredetileg phurito, azaz 'besúgó', vagy mujalo, vagyis 'szájaló'. A vajda szó szláv eredetű (vojvoda), de a magyar nyelvben is ismerős: vezetőt, vezért (eredetileg hadvezért) jelent.

A cigány közösségek belső ügyeit nem a vajdaság intézménye, hanem a cigány törvényszék,Erdős Kamill: Cigány-törvényszék (Románi-Kris), library.hungaricana.hu a Romani Kris szabályozta, ez az intézmény azonban csak az oláhcigányok közt létezett.Loss Sándor: Romani kris a dél-békési oláhcigányoknál, epa.niif.hu Ez a településen, karavánban, közösségben, cigánytelepen élő családos férfiak gyűlését jelenti, akik egyenrangúak, és közösen határoznak a közösség ügyeiben. A Romani Kris vitamegoldó, konfliktusfeloldó, igazságszolgáltatási, bírósági fórumként szolgált a cigányközösségek számára. A cigányvajda ugyanakkor a befogadó társadalmak és a nomád, vándorló cigányság közötti konfliktusok kezelésénél volt hasznos intézmény. Régebbi korokban a cigányvajda szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a cigányok integrációjának előmozdításához.Szekeres Diána: Romani kris és a roma kultúra tradicionális konfliktusmegoldása

Történet A cigányok bevándorlása Magyarországra A Cigánd helynév bizonyítottan a „cigány” népnévből származik, de jóval a cigányság megjelenése előtti időkből való, így előfordulása egyelőre talányos összefüggésekre utal. A török előrenyomulásával megkezdődött a cigány népcsoportok beáramlása a magyar területekre.

1423 az első fontos dátum az intézmény történetében, amikor László vajda oltalomlevelet (salvus conductus) kapott Zsigmond királytól.

A középkortól ismert vajdarendszerben a vajdák a mindenkori hatóság által kijelölt emberek voltak, akik legtöbbször a többségi társadalom vezetőit szolgálták, akik rajtuk keresztül vették fel a kapcsolatot a cigánysággal és érték el céljaikat. Természetesen csak saját közösségükön belül volt némi hatalmuk. A vajdának hatalmában állt, táborának egyik vagy másik tagját valamilyen „becstelen tettéért”, pl. gyilkosságért, társának meglopásáért, a vajda személyének megsértéséért a hatóságoknál bepanaszolni (besúgni).

1476-ban Mátyás király utasítást adott, hogy ne háborgassák a szebeni cigányokat.Mátyás király és a nagyszebeni cigányok, ntf.hu 1496-ban Bolgár Tamás híres cigány vajda volt, akit II. Ulászló király a törökök ellen vívott háború alkalmával, a szükséges golyók és hadi szerek készítésével bízott meg és akinek a király sajátkezűleg irt útlevelet adott ki.

A 16. század folyamán a török hódítással összefüggésben újabb, nagyobb mérvű cigány bevándorlási hullám érkezett Magyarországra; a hódoltság ideje alatt a „cigányok vajdája” kifejezéssel illették a török kincstár számára cigányoktól adót szedő személyeket. A bevándorlók részben menekülőként, részben a benyomuló török hadsereg mellett segédkező nomád népként érkeztek, és maradtak itt a törökök kiűzése után is.

1552-ben I. Ferdinánd adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak. Mátyás király rendeletét Báthory Zsigmond 1581-ben megerősítette. 1616-ban Thurzó György gróf menlevelet adott Ferenc vajdának és népének. Egy 1659. augusztus 29-én kelt oklevélből tudjuk, hogy Szendrő várához is tartoztak cigányok, akik Dániel vajda fennhatósága alatt éltek. 1661-ben Ung vármegye főispánja adott menlevelet György vajdának és népének. Szendrőn és Munkácson szinte minden cigány férfit vajdának neveztek, ennél fogva bíráskodási joggal felruházott vezetőjük a „vajdák vajdája” címet viselte.

Magyarországon a 16-17. században nem zaklatták a cigányokat üldözési rendeletekkel, akik zenéjükkel hamar meghódították a magyarok rokonszenvét, úgy, hogy már 1525-ben a hatvani országgyűlésen hivatalosan felfogadott cigányzenészek voltak. Királyaink és fejedelmeink szabadalmakat adtak a cigányoknak és egyes nagyobb kerületekben fővajdákat neveztek ki. A cigányok, mint kémek, sokszor nagy szolgálatokat tettek az országnak.

Gróf Esterházy János Veöreös Mihály vajdát, annak fiait, Veöreös Györgyöt, Veöreös Istvánt és öccsét, Rigó Györgyöt védelme és oltalma alá fogadta:

A cigányok felett saját vajdájuk bíráskodhatott. A bíráskodási jogot ebben a korban fontos jognak tekintették, a cigány önkormányzatiság egyetlen elemét jelentette. Amikor az uradalom birtokosa a cigányok vajdáját elismerte, egyúttal büntetés terhe mellett kötelezte a cigányokat arra, hogy annak engedelmeskedjenek, s más cigányvajdát el ne ismerjenek:

II. Rákóczi Ferenc 1704. évi oklevelében megerősítette a cigányok feletti földesúri jogokat, és főnemesei közül országos fővajdát nevezett ki mind a cigány gonosztevők, mind a cigányok elleni túlkapások megfékezésére.

Agróf Esterházy-család galántai és cseszneki uradalmán élő cigányok a XVII–XVIII. században

Regulatio Cigarorum thumb|right|220px|Mária Terézia császárné Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása.

Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.

1773-ban a cigány gyerekek polgári neveltetéséről rendelkeztek. El kellett venni a szülőktől a gyerekeket és más családnál kellett felnevelni őket. Megtiltották a lótartást. A vándorló életmód megszüntetését rendelték el. A cigányok nem kaptak útlevelet. Tilos volt számukra a hagyományos öltözködés. Erdélyben kormányrendelet írta elő, hogy a cigányok csak a falvak végén állíthatják fel a sátraikat.

Mária Terézia megtiltotta, hogy a cigányok vajdát válasszanak maguknak, mert úgy gondolta, hogy ez akadálya lehet az általa szorgalmazott asszimilációnak.

II. József földművelésre akarta szoktatni és vallásos nevelést akart adni a nomád népnek. A cigányul beszélőket pedig büntetéssel sújtotta. II. József figyelmét a Hont megyei „emberevő” cigányok pere irányította rá a cigánykérdésre.Mezey Barna: Emberevő cigányok. Koncepciós per a Hont vármegyei törvényszék előtt, rubicon.hu A „kalapos király” az uralma alatt álló tartományok közül Magyarországot tekintette a cigány asszimiláció kísérleti terepének.

A reformkortól az első világháborúig A 18. és 19. század fordulóján a Magyarországon és Erdélyben élő cigányok létszáma 75 000-100 000 fő közé tehető. 1848-ig több rendelettel próbálták megállítani a vándorcigányok beáramlását Magyarországra a közbiztonsági veszélyek fokozódása miatt, de sikertelenül.

A cigányvajda munkáját segítette és támogatta a helyi hatóság tisztségviselője a cigánybíró, aki a népesebb cigánytelepeket, településeket, városrészeket igazgatta, felügyelte. A vajdát szükség esetén felelősségre vonta. A vajdarendszer 1856-ig működött az országban.

Az 1893. évi cigány összeírás dokumentuma szerint 1893. január 31-én az összeírt cigányok létszáma 274 940 fő volt. Közülük a nagy többség már állandóan letelepedett volt, mintegy húszezer volt a huzamosabb ideig egy helyen maradók létszáma. A vándorló, nomád cigányok száma pedig alig kilencezer volt.

Kultúra

Jegyzetek

Források A Pallas nagy lexikona: [ Cigányok] Ifj. Lomnici Zoltán: Konfliktuskezelés és törvénykezés a hazai roma közösségekben - A romani kris, de JURE, 2009. január 7. (archív link) Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Osiris Kiadó, Budapest, 2009, Cigányok és idegenek, sulinet.hu Házon kívül. RTL Klub, 2008. február 19.

Irodalom Walter O. Weyrauch: Romani Legal Traditions and Culture, University of California Press, 2001, Kársai László: A cigánykérdés Magyarországon 1919-1945. Út a cigány Holocausthoz, Budapest, 1992. További információk Cigányvajdák márpedig nincsenek! Nyílt levél a magyarországi médiumok főszerkesztőihez! - RomNet A vajdarendszer ma - A cigánytörvény őrei - Magyar Narancs

További információk

Vajda Nagyvajda

Kategória:A cigányok történelme