Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a 19. században. Vasútvonala az 1869-1871 között épült Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vasútvonal volt, melyet az Eszék–Villány szárnyvonal egészített ki, kapcsolatot teremtve a Mohács-Pécsi vasúttal. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül, a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe.
A vasútvonal tervezése 1862-ben kezdődött. A vasúttársaság 1863. március 29-én kapta meg az engedélyt az előmunkálatokra, augusztusra már elkészültek a tervek, Csaba és Szeged között megkezdődtek a földmunkák. Pénz hiányában azonban többször elakadt az építkezés, csak 1869-re készült el az első szakasz. További két év kellett a többi vonalrész megépültéhez. thumb|250px|jobbra|Az Alföld–Fiumei Vasút építésének emléktáblája Békéscsaba vasútállomáson Az egyes szakaszok megnyitásának időpontjaiSzakaszÁtadás időpontja Szeged–Szabadka–Zombor 1869. szeptember 11. Szeged Rókus–Szeged Nagyállomás 1869. szeptember 11. Csaba–Hódmezővásárhely 1870. június 16. Hódmezővásárhely–Szeged 1870. november 16. Zombor–Eszék 1870. december 20. Eszék–Villány 1870. december 20. Csaba–Nagyvárad 1871. szeptember 14.
A vasútvonal Szegednél külön külön szintben keresztezte az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság , de nem volt közös állomásuk. A mai nagyállomás az Államvasút-Társaságé, míg a rókusi állomás az Alföld–Fiumei Vasúté volt. Emiatt szükség volt egy 3 km-es összekötő vágányra. Ma az egyenes, Szabadkára tartó irány megszűnésével ezen folyik a forgalom.
1870-ben a társaság engedélyt kapott Fiume felé folytatásként az Eszék–Károlyváros szakasz megépítésére, azonban ezt 1877-ben visszavonták, a szakaszt más társaság készítette el. Az AFV nyugati végpontja Eszék maradt, emellett 1870-ben szárnyvonalat építettek ki Villány felé, amellyel csatlakozott a Mohács-Pécsi Vasúttársaság vonalához.
A vasúttársaság nehéz gazdasági helyzetbe került, ezért 1884. december 1-jével az állam megvásárolta, a vonalai a MÁV tulajdonába kerültek.
A trianoni békeszerződés a vasútvonalat szétdarabolta, részei azóta Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia területén húzódnak, viszont az összes határátmenet járható, a síneket sehol sem szedték fel. Az Alföld–Fiumei Vasút vonalának magyarországi szakaszai jelenleg a következő vasútvonalak részét képezik: 66-os számú (Teljes hosszában) 135-ös számú (Teljes hosszában) 136-os számú (Teljes hosszában)
Kategória:Egykori magyarországi vasúttársaságok Kategória:Fiume