bélyegkép|jobbra|Színkép létrehozása prizmávalKöznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.
A különböző tárgyak a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el illetve verik vissza (színinger). Ez érvényes a fényáteresztés által okozott színes jelenségekre is. Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi (érzéklet).
Tudományos szempontból a színészlelet olyan a látással érzékelhető fiziológiai érzet, amelyet a látható fény kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben.
A színek a fény hullámhosszával változnak. A látható fények kb. 380-760 nm hullámhossz közé esnek. Ez a teljes látható színspektrum. Ezen belül a fény hullámhosszának változásával együtt változik az észlelt szín (vörös, vöröses narancs, narancs, narancsossárga, sárga stb. az ultraibolyáig), amely tehát az idegrendszerben képződött észlelet az adott hullámhosszú fényingerre.
Isaac Newton fedezte fel, hogy a fény különböző hullámhosszúságú sugarak összessége. A fény útjába állított prizma megtöri a sugarak útját, és a színek láthatóvá válnak (a szivárvány hét színe). A tárgyak színe a visszavert fénysugaraktól függ, a többit az anyag elnyeli. Monokromatikus színes fényt LED vagy lézer segítségével lehet előállítani. A LED fényforrások általában több hullámhosszon is sugároznak, de ezt az emberi látás egyetlen színű fényként észleli.
E szócikk olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek között szigorúan véve ellentmondás van. Ilyenek a művészet, a nyomdászat, a festékgyártás, a televíziós és számítógépes színvisszaadás területe. Emiatt elsődlegesnek tekintjük a műszaki tudományos vonatkozásokat, ennek van ugyanis rögzített, nemzetközileg elfogadott terminológiája. Ezen a területen elsődleges a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság által kibocsátott szabvány, amely társult intézményként a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal együttműködve világszerte érvényes szabványként határozza meg. Megállapításai megjelennek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) kiadványaiban, valamint a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalnak e szakterületre vonatkozó dokumentációjában. A magyar szabványnak ezt követnie kell, ám ez a közelmúltban nem valósult meg. Emiatt a magyar nyelvű kifejezéseket a XX. századi magyar szabvány alapján adjuk meg, de a XXI. századi angol nyelvű szabványok alapján értelemezzük. Az legfrisebb magyar szabvány az MSZ 9620-1:1990 Fénytechnikai terminológia azzal a 2003-ban betoldott kiegészítéssel, hogy frissítése szükséges (ez azt jelenti, hogy törlése és új szabvány készítése tervbe van véve).
A szín fogalma a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár szerint A szín a vizuális érzéklet azon tulajdonsága, amelynél valamely felület tulajdonságai hasonlóak az olyan észleletekhez, mint a vörös, sárga, zöld és kék, illetve ezek kombinációja A szín legjobb definíciója a hue a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárban Az észlelt szín vizuális érzéklet, amit olyan szavakkal fejezünk ki, mint sárga, narancs, barna, vörös, rózsaszín, zöld, kék, vagy bíbor, illetve olyan akromatikus érzékletek nevével, mint fehér, szürke, fekete; és olyan kifejezésekkel minősítünk, mint ragyogó, fakó, fényes, sötét, vagy ezek kombinációja. Az észlelt szín függ a színinger spektrális tulajdonságaitól, az ingert létrehozó felület méretétől, alakjától, szerkezetétől, és környezetétől; függ az észlelő adaptációs állapotától, tapasztalataitól, és a megfigyelthez hasonló érzékletere vonatkozó emlékeitől. A színészlelet kifejezhető, mint térfogati szín, fényszín, testszín, vagy Ganzfeld szín.Ganzfeld (teljes tér, német) effektus jön létre, ha a kísérleti személyt időben és térben tartósan egyenletes színinger hatásának tesszük ki. Az emberi agy ilyenkor a vizuális észleletekről független, kikapcsolt állapotba kerül. Irodalmi hivatkozások: (angol) Magyar szabvány: Schanda professzor halála után szerverét a veszprémi egyetem felszámolta (12 szabványlap első lapja, kiegészítésekkel)
Színszám A hétköznapi életben színek azonosítása tartalmazza annak telítettségét is és világosságát is. Amennyiben az ezektől elvonatkoztatott tulajdonságát akarjuk megadni, ehhez önálló azonosítóra van szükség. Számszerű kiértékeléseknél előnyös,ha ez mérőszámmal fejezhető ki, és így minőségi jellemzőként használható.
Domináns színinger hullámhossz. Numerikus adat, számításokba bevonható, sajnálatos azonban, hogy színlátásunkkal nem arányos. Például egy nanométer eltérés a zöldek tartományában már észrevehető, de a a 700 és 780 nanométer közti színkülönbséget alig vesszük észre. Munsell. A színek azonosítását szám és betű jelzi, ezért numerikus számítások nem végezhetők vele. Albert Munsell halála után létrehoztak egy mérőszámot, amely nullától százig azonosítja a színeket, de ez nem hivatalos. Ennek két következménye van. Egyrészt a színvisszaadási index (CRI) méréséhez törtszámmal jellemzett Munsell mintákat is fel lehet használni (például a 4,5R 4/13 csak a részletes színatlaszban található meg). Másrészt ezzel a módszerrel kezelhetővé válnak az átmeneti értékek, például a 10Y (sárga) után folytonosan következik a 0,01GY (zöld-sárga), amelyek között észrevehetetlenül kis különbség van. {| class="wikitable" | sorszám || 0 || 10 || 20 || 30 || 40 || 50 || 60 || 70 || 80 || 90 || 100 |- | azonosító || 10RP || 10R || 10YR || 10Y || 10GY || 10G || 10BG || 10B || 10PB || 10P || 10RP |} Ostwald. Ez a színkör 24 egyenlő részből áll, amelyek neve nem numerikus. A kutatók ezen úgy segítenek, hogy nulla és 24 között arányos és folytonos számértékeket használnak. CIE 1931. Ez hivatalos ugyan, de színazonosító mérőszámot nem tartalmaz. Helyette ki szokták számítani a fehérnek a domináns színinger pontjával összekötő vonal irányát. Gyakran használják például így: . Ez a módszer általánosan szokásos több színtér estén, bár az azonos színezetű vonalak egyiknél sem esnek pontosan egy egyenes vonalra. A színkör kezdőpontját a megvilágítás (a fehérpont) iránya adja meg; D65 fényforrás esetén kb. 622 nm. CIELUV. Önálló színszámot kapott színezeti szög (hue angle) formájában. Ehhez először számítjuk az u'v' színezeti jellemzőket:
éppígy a megvilágításra vonatkozó értékeket (n, vagy 0 jelzi): majd ebből az u*v* jellemzőket:
ennek ismeretében a színezeti szöget:
A színezeti szög kezdőpontja az u', illetve az u* pozitív iránya, és 360°-os szögben értelmezzük.
CIELAB. A színezeti szög értelmezése épp olyan, mint a CIELUV színtérnél. (a pozitív a* tengelytől indulva). CIECAM. A CIELAB színtér változata, azzal az igénnyel, hogy az azonos színezetű vonalak egyenesek legyenek. A színezeti szög mérésének kezdőpnotja az pozitív értékeinek iránya. A színezeti szög értéke az óramutató járásával ellentétes irányban növekszik. COLOROID. A színezetek iránya azonos a CIE1931 irányszögével, ezt az A színességi változó jeleníti meg, amely alfanumerikus, ezért közvetlen számításra nem használható. A COLOROID végpontja a 625 nm, ezen belülre esik a 622 nm. Ugyanakkor a kezdőpont az A10 jelű 570,8 nm hullámhosszágú sárga szín, amelynek irányszöge a CIE1931 színtérben 58° (D65 fényforrás esetén). A színezetek iránya fordított a CIE színháromszögre épülő többi színtérhez képst; az óramutató járásával egyező. Ezért van, hogy az 58°-os A10-től a színszámok növekszenek, például az A31,9 vörös szín irányába; ennek iránya a nulla fok (a CIE1931 színességi diagramon). HSV, HSL. Az RGB hármasból százalékos értéket képeznek, 60-nal való szorzással számítják a színezeti szöget (h, hue). Ennek végpontja ezért a 300°.
A színek jellemzői Különbséget kell tennünk színinger és színészlelet között. A színinger (színes fényinger) a tudatunktól és látásunktól független természeti jelenség.
A színészlelet a színinger által létrehozott, az emberi látás és a tudat által létrehozott változata a színes jelenségeknek.
Az alábbiakban e kettőt egymással összehasonlítva írjuk le.
A fényszínek Ennek kettős értelmezése van. A szabvány szerint azok a színek, melyek közvetlenül egy fényforrásból vagy önvilágító módon jutnak a szemünkbe. Főszínei a vörös, zöld, kék (perceived colour 17-22-040). A fényvisszaverő felületekről (szekunder fényforrásról, hivatalosan: önvilágító szín luminous colour 17-22-045) érkező fényt ugyanígy érzékeljük. Hasonlóképpen nem önvilágító szín (non-luminous color 17-22-046) az, amely fényáteresztő, vagy diffúz fényforrásból származik. Additív színinger keverés esetén a fényszínek egyenlő arányban fehérre egészítik ki egymást.
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság 2020-ban értelmezett egy új mennyiséget a fényforrások minőségének kereskedelmi jelzésére, és ezt magyarul szintén fényszínnek nevezzük Színhőmérséklet#Világítástechnika (a német Lichtfarbe tükörfordítása).
Tárgyszínek Azok a színek melyek egy tárgyról visszaverődve vagy azon áthaladva jutnak a szemünkbe, azok a tárgyszínek 17-22-042. A szubtraktív színinger keverésnek (17-23-30 additive mixture of colour stimuli) cián, bíbor, sárga CMYK (Cyan - Magenta - Yellow), ahol a "Key" a fekete festéket jelöli, mert a valóságban nem vagyunk képesek előállítani olyan tiszta tárgyszínt, melynek mindegyike tartalmaz feketét, valamint fehéret, így szürkét kapunk összekeverésük után. A fekete szín pótlása így szükséges. Szubtraktív keverés esetén a tárgyszínek egyenlő arányban feketére egészítik ki egymást.
Felületszín Színészlelet, amely a fényt diffúzan visszaverő, vagy diffúzan kibocsátó felülethez tartozik. Az MSZ 9620:1991 szerint a 845-02-20. A magyar és a 2020 évi angol meghatározás (surface colour) megegyezik.
A színek a gyakorlatban A színhőmérséklet
Színhőmérséklet egy olyan Planck-sugárzónak a hőmérséklete, amely sugárzásának ugyanaz a színessége, mint a kiválasztott színingeré. (856-03-49)
Korrelált színhőmérséklet annak a Planck-sugárzónak a hőmérséklete, amelynek színészlelete a legjobban hasonlít a kiválasztott ugyanolyan világosságú színinger színészleletéhez, meghatározott megfigyelési feltételek között.. A 2020-as meghatározás kijelöli a CIE1976 UCS diagram u'v' színességi koordinátáit illetve a ΔC króma értékét.
A csillagászatban használatos hőmérsékleti színskála fehér, sárga, narancssárga és vörös, vannak köztes színek. A színosztályok a következők: O (25 000), B (kékes), A (kék-fehér), F (10 000), sárga-fehér (6 000), narancssárga (4 000) és vörös (3 000) Kelvin fokba amit a csillagok látszólagos színeinek a meghatározására készítettek. A fényforrások színhőmérsékletét hasonlóképpen adjuk meg.
Színezet bélyegkép|A tizenkét osztású színkörben a komplementer színpárok átlósan egymással szemben helyezkednek el A színkörön elhelyezkedő tiszta színek megnevezése (sárga, sárgásnarancs, narancssárga stb.). Az emberi szem kb. száz színárnyalatot tud elkülöníteni a színkörben a) Kiegészítő (komplementer) színek: A színkörben egymással szemben álló színek: vörös-zöld, sárga-lila, kék-narancs. b) Hideg és meleg színek: A színek különböző hőérzetet keltenek bennünk. A sárga-vörös oldal a tűz melegére emlékeztet, a kék-zöld pedig a jeges téli hideg érzetét kelti. Néhány szín hőhatása a környezet színétől függ, pl. a lila a hidegebb színek között meleg hatású. Hideg színekkel is kelthető meleg érzet, ha más színek környezetébe kerülnek, pl. a sárgászöld a kékek és a zöldek között meleg színhatású. A színekkel térbeliséget is kifejezhetünk. Sötét háttér előtt a világos, meleg színek közelebbinek, a sötétebb hideg színek pedig távolabbinak látszódnak. Abszolút meleg szín a narancssárga, és abszolút hideg szín a kékeszöld. c) A színek hangulati hatása: Az emberek közérzetét és hangulatát a vegetatív idegrendszeren keresztül a színek is befolyásolják, pl. a hideg, sötét színek komor, nyomasztó hatásúak és szomorúságot keltenek. A meleg, világos színek barátságos, könnyed hatásukkal pedig kellemes hangulatot biztosítanak.
Tónus (valőr)