A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal a MÁV 92-es számú, Sajószentpéterig kétvágányú és Kazincbarcikáig villamosított, tovább egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.
Története A mellékvonali jellegűnek épített vasútvonalat a MÁV építette két szakaszban. A Miskolc és Bánréve közötti, a Sajó folyó völgyében futó 45,5 km hosszú első szakaszt 1871. június 13-án nyitották meg.Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 199. oldal, (Budapest, 1996, ) A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből építették.
A mai vasút elődjét, az Bánréve–Ózd–Borsodnádasd közti ipari vasutat Bánrévétől, mint MÁV mellékvonalat, a Rima-Murányvölgyi Vasmű Egylet építette saját kivitelezésben, 1000 mm nyomtávolságú vasútvonalként. A Bánréve és Ózd közötti 11 km-es vonalszakaszt 1872. november 1-jén adták át a forgalomnak.Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 200. oldal, (Budapest, 1996, ) A felépítményt a Rimamurányvölgyi Vasműben gyártott 14 kg/fm tömegű sínekből fektették. A Sajó felett 15 nyílású, 84 m hosszú faszerkezetű hidat, a Hangony-patak felett öt nyílású, 24,75 m hosszú, ugyancsak faszerkezetű hidat építettek. A mellékvonalat Ózd és Nádasd (mai nevén Borsodnádasd) között egy 16 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki, amelyet 1873. március 10-én helyeztek üzembe.
A keskeny nyomtávolságú Bánréve–Ózd vasútvonalat az első világháború alatt elsőrangúsították. 1914-1919 között erősítették meg a felépítményt, egyben normál nyomtávolságúra építették át. Ózd és Borsodnádasd között a nyomtávolság maradt 1000 mm, így ez a vonalrész különálló iparvasútként üzemelt tovább a megszűnéséig. A trianoni békeszerződéssel a csehszlovák-magyar határt Bánréve felett húzták meg, így alakult ki a Miskolc-Bánréve-Ózd vonal, bánrévei irányváltással, amely a mai napig is fennmaradt. Korábban létezett egy Bánrévét Ózd felé elkerülő deltaág, valamint a csehszlovák határon Abafalva felé haladó deltaág, azonban mindkettőt elbontották idővel: előbbit azért, hogy minden vonatnak be kelljen menni Bánrévére, és ezáltal a Miskolc és Ózd közötti menetidő kb. 10 perccel hosszabb legyen, utóbbi helyett pedig a csehszlovák vasút épített a saját területén pályát Sajólénártfalva felől, hogy ne kelljen átjárni a szerelvényeivel Magyarországra.
Közelmúlt A vasútvonalat Sajóecsegig 1971-ben, Kazincbarcikáig 1983-ban villamosították. A villamosítás ellenére a vonal biztosítóberendezései elavultak, a vonatforgalmat alakjelzők szabályozzák, sok útátjáró biztosítása teljes sorompóval történik. 1995-1997 között Miskolctól Bánrévéig 54 kg/fm súlyú sínszálakkal újították fel a vasúti pályát, azóta 100 km/h az engedélyezett sebesség. Bánréve és Ózd között a használt sínek beépítése után emelték 40-ről 80 km/h-ra a pályasebességet.
Forgalom Az ütemes menetrendben közlekedő személyvonatokat Kazincbarcikáig 2015 óta BDVmot motorvonatok továbbítják, korábban MÁV V43-as villanymozdonyok közlekedtek. Kazincbarcika és Ózd között pedig Bzmot motorvonatok közlekedtek. Jelenleg napközben közvetlen vonatok közlekednek Miskolcról Ózdra. Ezeken a meneteken korábban MÁV M41-es ingavonatok jártak Bhv kocsikkal, amiket Bzmot motorvonatok váltottak le. A 2010-2011 évi menetrend bevezetéséig InterPici vonatok is közlekedtek. Szirmabesenyőn csak a Tornanádaska felé, Sajókeresztúrban pedig csak a Kazincbarcika irányú vonatok állnak meg. Bánrévénél a deltavágányt – ismeretlen okból – megszüntették.
A vonal teherforgalmat is bonyolít: Kazincbarcikára a BorsodChem üzemhez továbbítják vasúton a nyersanyagokat. Ózdra pedig az Ózdi Acélművek egyik utódjához érkezik naponta vasúton a fém hulladék.
Galéria
Jegyzetek
Kategória:Magyarország vasútvonalai Kategória:Miskolc vasúti közlekedése