270px|thumb|Napóleon és a francia hadsereg bevonulása Gdańskba 1807-ben. 270px|thumb|Gdańsk annektálása az ostrom után
Danzig (Gdańsk) ostroma (1807. március 19. – május 24. ) zajlott le, a francia csapatok körülzárták és végül elfoglalták Danzigot a negyedik koalíció háborúinak idején.1807. március 19-én , Lefebvre marsall parancsnoksága alatt mintegy vette ostrom alá a körülbelül és orosz katonából álló, Kalckreuth tábornok parancsnoksága alatt álló garnizont (helyőrséget) Danzigban. A tenger felől a porosz–orosz védőket a brit flotta egy-két hajója próbálta megtámogatni, míg egy másik egységük a svédekkel a Kolbergnél állt szemben a franciákkal.
Danzig jelentősége Danzig nagyon fontos stratégiai pozíciót töltött be. Ez a kiválóan megerődített kikötő a Visztula folyó torkolatánál közvetlen veszélyt jelentett a francia balszárnyra - és még azt a porosz erőt is, amit a francia hadsereg nem hagyhatott a hátában, ha kelet felé akart támadni. Emellett lehetséges kikötési és gyülekezési pont lehetett volna a szövetséges csapatok számára, amely egy hátsó front megnyitásával veszélyeztethette a franciákat. Danzigot nehéz megközelíteni és támadni, mert csak a nyugati oldalról volt lehetséges egy támadás - minden más irányban természetes akadályokkal a város védett volt: északról a Visztula, délről és keletről a mocsarak, lápok . Az értékes erőforrások és élelmiszer-tartalékok megszerzése (puskapor, gabona, égetett szesz stb.) is fokozta az érdeklődést, amiért a Grande Armée a keleti irányú hadjáratot tervezte. Napóleon ezt írta 1807. február 18-ai levelében Lefebvre marsallnak:
„Az Ön dicsősége Danzig bevételétől függ: oda kell mennie” (és be kell venni a várost).
Az ostrom A szemben álló felek A város bevételének feladatát Lefebvre marsall és a 10. hadtest február közepén kapta. A marsall munkáját több főtiszt is segítette: Chasseloup-Laubat tábornok, aki a mérnöki munkákat és Baston de Lariboisière, aki a tüzérséget irányította. (A francia hadsereg két legjobb szakembere volt saját szakterületén belül.) Drouot tábornok töltötte be vezérkari főnöki posztot. A 10. hadtest Dombrowski vezetésével két lengyel hadosztályt, egy szász hadosztályt, egy kontingens bádenit, két itáliai hadosztályt és mintegy , összesen mintegy tett ki (és 3000 lovast). Danzig védelmét és 300 ágyú látta el, a porosz Friedrich Adolf von Kalkreuth tábornok parancsnoksága alatt. Ezekről az emberekről Napóleon véleménye csak annyi volt, hogy „csőcselék”. Az ostromgyűrű bezárul Március 20-án, Napóleon parancsára bekerítették a várost, Jean Adam Schramm francia tábornok vezetésével 2000 fős sereggel a Visztula északi partján, túl a Weichselmünde erődön közvetlenül a várostól északra foglalt el állást. Április 2-án a fagyott föld eléggé kiolvadt ahhoz, hogy nekiláthassanak ostromárkokat ásni , a második árkot április 8-án kezdték április 15-én fejezték be és egy harmadik is elkészült április 25-én. Schweidnitzet, a sziléziai erődöt április 11-én a Vandamme francia tábornok elfoglalta , így a franciák a nagy ostrom ágyúkat Danzighoz átcsoportosíthatták, amik április 21-én meg is érkeztek.
Kísérletek a város felmentésére Március 23-án a francia tüzérség megkezdte az ágyúzást. Az orosz erők megkísérelték május 10-15 között, hogy Kamenszkij tábornok vezetésével 8000 fős erősítést juttassanak be a városba a Falcon brit hajó, és egy svéd sorhajó támogatásával. A svéd hajó nem érkezett meg időben (1200 fős tartalék), ezért Kamenszkij halogatta a partraszállást. Ez lehetővé tette Lefebvre-nek, hogy megerősítse a pozícióit, és az orosz csapatokat visszaverték . Brit források állítása szerint 1600 katonát és 46 tisztet veszítettek, míg a francia források 3000-re teszik az orosz veszteségeket. Egy brit korvett, a 18-ágyús Dauntless, 150 hordó lőport próbált bejuttatni a folyón, de zátonyra futott, és franciák miután elfoglalták és Párizsból gránátosok szállítására használták.
Az ostrom folytatása Miután ezek a kísérletek kudarcot vallottak és a várost nem sikerült felmenteni, az ostrom és az aknaásás folytatódott. Május 21-én Mortier marsall hadteste is megérkezett, lehetővé téve a Hagelsberg megrohamozását. Látva, hogy már nem tud tovább kitartani, Kalkreuth Lefebvre-től békét kért, azonos kapitulációs feltételekkel, amit a poroszok és a franciák Mainznál kötöttek 1793-ban. A végül elfogadott feltételek szerint (amelyekben már előre megállapodtak Napóleonnal) a helyőrség harci díszben, dobszó kíséretében, kivilágítva, zászlai alatt kivonult a városból. A feltételeket nagyvonalúan szabták meg, mert Napóleon érdeke az volt, hogy az ostrom a nyár (és a harci időszak) előtt érjen véget, megszűnjön annak a veszélye, hogy hátba támadják és az itt felszabaduló csapatokat máshol akarta bevetni.
Az átadás és következményei Danzig 1807. május 24-én kapitulált. Napóleon elrendelte a közeli Weichselmünde erőd ostromát, de Kamenszki elmenekült a csapataival, és a helyőrség röviddel ezután megadta magát. A védők vesztesége elérte a az ostrom alatt, a franciák vesztesége mintegy 400 fő volt. Lefebvre szolgálataiért Napóleontól megkapta a Danzig hercege „(Duc de Danzig)” címet egy szenátusnak írt levelében május 28-án, de nem tájékoztatta őt közvetlenül, így a marsall ezt május 29-én tudta meg.
„Nagyon elégedett vagyok az Ön szolgálataival, és erről olyan bizonyítékot kap, amit majd felfedez, ha elolvassa a legfrissebb párizsi híreket, ami nem hagyhat kétséget afelől, hogy milyen véleményem van.”
1807. szeptember 9-én Napóleon létrehozta a Danzig szabad várost, mint egy félig független államot. Ez a terület a Porosz Királyságból vágta ki, amely a Danzig város (ma Gdańsk) melletti területeket, a Visztula torkolatával együtt Hel-félszigetet és a Visztula földnyelvének déli részét tartalmazta. Január végétől 1813. november 29-éig az orosz katonai erők vették ostrom alá a várost és a francia megszálló erők 1814. január 2-án kivonultak.
Fordítás
Kategória:1807 Kategória:Ostromok Kategória:Franciaország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Poroszország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Nagy-Britannia csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Oroszország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Lengyelország történelme Kategória:A negyedik koalíciós háború csatái