thumb|200px|right|A Norvég Munkáspárt székháza thumb|200px|right|Szavazati arány megyénként a 2009-es norvégiai parlamenti választásokon thumb|300px|right|Kampánystand a 2007-es norvégiai önkormányzati választások előtt az oslói Karl Johans gatén
A Munkáspárt () szociáldemokrata politikai párt Norvégiában. A jelenlegi norvég kormány fő ereje a vörös-zöld koalíció tagjaként, elnöke, Jens Stoltenberg pedig Norvégia miniszterelnöke volt 2000–2001 és 2005–2013 között.
Hivatalos irányvonala szerint elkötelezett a szociáldemokrata eszmék mellett. Jelszava az 1930-as évek óta a „munkát mindenkinek”; adókból és illetékekből fenntartott erős jóléti államot kíván építeni. Az elmúlt 20 évben politikájában megjelentek a szociális piacgazdaság elemei: 1980-as évek liberális hullámának hatására megengedővé vált az az állami vagyon és szolgáltatások privatizációjával, valamint a személyi jövedelemadó progresszivitásának csökkentésével szemben. Önmagát progresszív pártként definiálja, amely nyitott a nemzeti és nemzetközi együttműködésre. Ifjúsági szervezete az Arbeidernes Ungdomsfylking (AUF).
19. századi alapítását követően folyamatosan növelte támogatottságát, és 1927-ben az ország legnagyobb pártja lett; ezt a helyzetét azóta is megőrizte. Ebben az évben csillapodtak le az 1920-as évek során a pártban dúló viszályok, amelyek az 1919 és 1923 közötti Komintern-tagság nyomán törtek ki. 1945 és 1961 között abszolút többsége volt a norvég parlamentben; ezt az időszakot „egypárti államnak” is szokták nevezni. 1935 óta mindössze 16 év volt, amikor nem a Munkáspárt adta a miniszterelnököt. Dominanciáját az 1960-as és 1970-es években először balról törte meg a Szocialista Néppárt. Az 1970-es évek végétől azonban a jobboldal felé is szavazatokat kezdett veszíteni, ezért az 1980-as években, Gro Harlem Brundtland vezetése alatt a jobboldal felé fordult. 2001-ben 1924 óta a legrosszabb választási eredményt érte el, ezért együttműködési megállapodást kellett kötnie más pártokkal, hogy többségi kormányt alakíthasson.
Történelem 2011-ben a párt nevét Norvég Munkáspártról (Det norske arbeiderparti) Munkáspártra (Arbeiderpartiet) változtatta. Állításuk szerint a választókat megzavarhatta a szavazófülkékben, hogy a hivatalos név eltér a közbeszédben használt Munkáspárt elnevezéstől. A változás hatására a szavazólapokon is az Arbeiderpartiet név jelenik meg, kiküszöbölve az esetleges félreértéseket.
2011. július 22-én egy fegyveres tüzet nyitott az Arbeidernes Ungdomsfylking ifjúsági táborában (11–25 évesek), megölve 68 embert.
Parlamenti választási eredményei
Év A szavazatok százaléka Képviselői a Stortingban // összes képviselő18940,30 / 11418970,60 / 11419005,20 / 114190312,14 / 117190615,911 / 123190921,511 / 123191226.223 / 123191532,019 / 123191831,618 / 126192121,329 / 150192418,424 / 150192736,859 / 150193031,447 / 150193340,169 / 150193642,570 / 150194541,076 / 150194945,785 / 150195346,777 / 150195748,378 / 150196146,874 / 150196543,168 / 150196946,574 / 150197335,362 / 155197742,376 / 155198137,165 / 155198540,871 / 157198934,363 / 165199336,967 / 165199735,065 / 165200124,343 / 165200532,761 / 169200935,464 / 169201330,855 / 169201727,449 / 169202126,448 / 169
Jegyzetek
Fordítás
További információk Hivatalos honlap Eredményei a 2007-es helyi önkormányzati választásokon
Kategória:Norvégiai pártok Kategória:1887-ben alapított szervezetek Kategória:A Progresszív Szövetség tagjai