right|thumb|260px|Budapest, Madách téri bérház (1937–38) 260px|bélyegkép|Szombathely, Szent Márton-templom az 1930-as bővítést követően 260px|bélyegkép|Szombathely, Domonkos kultúrház Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Életpályája Apja, Wälder Alajos jónevű szombathelyi építész volt, akinek keze nyomát a megyeszékhely számos épülete viseli. A középiskolát 1893 és 1897 között a Szombathelyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban, 1897 és 1901 között a Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait szintén Budapesten, valamint Bécsben, Friedrich Ohmann-nál végezte, 1905-ben szerzett oklevelet a Magyar Királyi József Műegyetemen. Olaszországi tanulmányútja után, az első világháború kezdetéig Ausztriában tanulmányozta a barokk stílus emlékeit. Később Egerben számos műemléki helyreállítást vezetett, melyekben a barokk iránti elkötelezettsége szintén megnyilvánul. A stílus iránti rajongása élete végéig elkísérte.
A Műegyetem ókori építészet tanszékén 1906-tól Nagy Virgil tanársegédje, mellette pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál előadó. 1923-tól haláláig az ókori építészeti tanszék kinevezett egyetemi tanára, 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Oktatói munkásságában a Czigler Győző, majd Nagy Virgil által kijelölt utat folytatta.
Wälder Gyula ugyanezen időben magánirodát is fenntartott ahol számos, később neves építész is dolgozott. Többek között: Lauber László, Nyiri István, id. Rimanóczy Gyula. Aktív építészeti munkásságával és tanulmányaival, értekezéseivel, bírálataival egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a két világháború közötti magyar építészetre.
A fővárosban számos épületével találkozhatunk, amelyek kora építészeti gondolkodásmódja historizáló stílusvonulatának jellemző és jelentős alkotásai. Aktívan részt vett a városrendezési tervpályázatokon is, melyek jórészt megvalósulatlanok maradtak, egy kivétellel: a tervezett Madách Imre sugárút Károly körúti torkolata (Madách Imre tér és környéke), amely mélyen beékelődik a Zsidónegyed évszázados szövetébe, a második világháború kezdetére készült el. A folytatást, de még a tér tágabb környezetének rendezését is elmosta a háború, valamint az azt követő zűrzavaros időszak, később pedig a szocializmus. Épületei, restaurálásai meghatározóan formálták Eger, Balassagyarmat és Gyöngyös belvárosának képét. Számos köz- és magánépülete áll Miskolcon és Szegeden is. Szombathely mai arculatának kialakításához is jelentősen hozzájárult. 1922-ben Warga László egyetemi tanárral közösen első díjat nyertek a város rendezésére kiírt pályázaton. Ez alapján Niesner Aladárral készítette el azt a szabályozási tervet, amelynek hatásai napjainkig érezhetők. Ennek nyomán épült meg az elmúlt években a Brenner Tóbiásról elnevezett szakasszal befejeződő „belső körút”. Megyeszékhelyi tevékenységének további jelentős épületei: a Szent Márton-templom nyugati irányú bővítése és a mellette álló Domonkos kultúrház tervezése.
Az iskolaépítés terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül, 1929-ben a kormányzó a II. oszt. magyar érdemkereszttel jutalmazta.Magyar Építőművészet 1929.(XXIX. évfolyam) 9-10. szám 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.
Sajátos, rendszerint könnyen felismerhető építészeti alkotásaiban minduntalan a barokk változatos formavilágához nyúl vissza, melyet a modern építészeti vívmányok szolgálatába próbál állítani. Ezért már kortársai részéről is, a szocializmus időszakában pedig különösen sok támadás érte. A közgondolkodás változását jelzi, hogy a Major Máté által még Budapest arculatán éktelenkedő májfoltnak nevezett Madách téri épületcsoportja időközben műemléki védettséget nyert. Épülettervein a díszítés nem öncélú, általában a funkcionális igények, valamint a takarékosságra törekvés határozza meg.
1944-ben, élete teljében váratlanul ragadta el a halál.
Emlékezete Hamvait a Fiumei úti sírkert 35-1-7 sz. sírjába helyezték, 1944 júniusában. Ravatalánál Vitéz Becske Károly elnök mondott gyászbeszédet.Magyar Mérnök és Építész Egylet. Közlöny: 18. kötet, 16. szám. 1944. augusztus 6. Szombathelyen az Óperint utca 14. sz. ház falán 1970 decembere óta hirdeti emléktábla Wälder Gyula emlékét, aki 1884. február 25-én született itt, Wälder Alajos fiaként.
Művei Budapesten right|thumb|Kós Károly tér 9. 1910–12. Budapest, XIX. Kispest Wekerletelep. Lakóház típusok 1912–13. Budapest, XIX. Kós Károly tér tér 6. Lakóház (Kispest, Wekerle-telep) 1925–26. Budapest, VII. Akácfa utca 15–21. Székesfővárosi Közlekedési Rt. Székháza, (neobarokk, ma BKV székház) 1925–26. (?) Budapest, XII. Ugocsa utca 5 (Hertelendy utca 8.) lakóház neobarokk stílusban 1926. Budapest, a Margit-szigeti nagyszálló bővítése 1928–29. Budapest, Himfy utca 9. eredetileg Wälder Gyula családi háza (ma: a Szt. Imre egyházközség tulajdona.) neobarokk stílusban 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 2. (Kislakásos mintatelep Budapest, II. Napraforgó utca 1–19 és 2–22.) 1931. Budapest, Bem rakpart 25/a–b és 26. A háztömb dunai architektúráját Wälder Gyula határozta meg. 1935. A Budapest, VII. Károly körút 15–25. számú házsor homlokzata, a Madách téri bérházzal egységes városkép biztosítása céljából. (Az 1930-ban kiirt tervpályázatot Árkai Aladár nyerte meg) 1936. Budapest, II. Szemlőhegyi út 23/a villa neobarokk stílusban. 1937–38. Fővárosi Közmunkák Tanácsa székháza, Budapest, VII. Madách Imre tér 3–4., (ma több önálló lakó- és irodaház. Műemlék) 1937. Budapest, VII. Károly körút 21–22. Kettős lakóépület üzletekkel 1938. Budapest, VII. Madách Imre út 1. (Szt. Margit sziget Gyógyfürdő Rt. alkalmazottainak nyugdíjpótló egyesülete, hatemeletes bérház) 1936–37. Budapest, VII. Rákóczi út 12. Guttmann-sarokház, emeletein lakásokkal (Először Györgyi Dénes készített tervet a későbbi Verseny áruháznak, ami nem valósult meg.) 1927–29. Budapest, XI. Villányi út 15–27. Ciszterci gimnázium, neobarokk stílusban. 1937–38. Ciszterci Szent Imre templom, neobarokk stílusban (tervezőtárs: Pázmándy István műegyetemi adjunktus) right|thumb|250px|A Miskolci Zenepalota
Más településeken 1908–11: Miskolc: a Felsőkereskedelmi iskola épülete 1911. Pozsony, Múzeum és könyvtár. I. díj és megbízás 1914. Balassagyarmat, Palóc liget 1. Palóc Múzeum épülete 1926. Debrecen, székesegyház, a Szent Anna római katolikus templom felújítása 1927. Eger, Korona (Park) szálló 1929. Eger, Deák Ferenc út 5. Deák Ferenc Római Katolikus Iskola 1926–27. Miskolc, Bartók tér 1. Zenepalota 1926. Esztergom, Lőrinc utca 17. Megyei tisztviselői bérház (Bérpalota) 1934. Borsodnádasd, Petőfi Sándor utca 8. Lemezgyári római katolikus templom 1937. Miskolc: Postapalota Eger: Szent Ferenc-otthon Eger: Polgári leány és fiúiskola, Irgalmas utcai iskola, Siketnémák intézete, Posta Kisvárda: Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium right|thumb|170px|Magyarország szófiai nagykövetsége (Bulgária) Szeged: Polgári leány és fiúiskola (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája) Nyíregyháza: katolikus bérpalota (1928) és a ferences kolostor épületegyüttese (csak egy épület valósult meg) Szombathely: Szent-Márton templom bővítése, Domonkos kultúrház
Külföldön 1926–1927. Bulgária, Szófia Magyar Követségi Palota épülete Olaszország, Róma: II. Szilveszter pápa – a magyar Szent Korona adományozójának – síremléke a lateráni Szent János-bazilikában
Meg nem valósult tervei 1910: Törvényszék és Fogház, Trencsénhttps://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm 1910: Múzeum, Balassagyarmat 1913: erdőigazgatósági székház, Besztercebányahttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMernok_1913/?query=%22Miakits+%C3%A9s+Szab%C3%B3%22&pg=220&layout=s
thumb|190px|right|Mellszobra a székesfehérvári Bory-várban (Mucsy Imre)
Jegyzetek
Források Magyar Építőművészet 1926/XXVI. évfolyam, 2. szám Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó, 1986, 10., 16., 18., 19., 20., 21., 22., 48., 61., 63., 87., 123., 125., 126., 127., 197., 210., 212., 213. old.) Ferkai András: Buda építészete a két világháború között (az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet kiadványa, 1995, 21., 122., 211., 249., 3423., 352., 393., 491. épület) Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (Magyar Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi KHT. 2001. 119., 143. 1-8., 152.1-3., 164.)
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/epiteszet/walder.html Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 5.
Egyéb irodalom (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, Paár Eszter Szilvia: Wälder Gyula; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei) Szombathely, Óperint út 14. Wälder Gyula emléktáblája MŰEMLÉKEM.HU Balassagyarmat, Palóc múzeum MŰEMLÉKEM.HU Borsodnádasd, Lemezgyári római katolikus templom MŰEMLÉKEM.HU József Attila gimnázium Debrecen, Szent Anna-templom Képek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájáról
Kapcsolódó szócikkek Magyar építészet a 20. század első felében
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Szombathelyiek Kategória:Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar rektorok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek