Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2.Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, jogtudós, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1894).
Élete Apja Feuer Éliás zsidó kereskedő volt, édesanyja Schwarz Regina. Gimnáziumi éveit nagyrészt Kecskeméten töltötte. Egyetemi diplomáját a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte 1870-ben. Fiatalkorában baleset érte, felépülése alatt gyorsírást tanult. Az egyetem elvégzése alatt gyorsíróként dolgozott. Miután végzett, az Országgyűlés gyorsíró irodájának tagja majd elsőrendű gyorsírója lett. A budapesti Magyar Gyorsíró-Egylet egyik alapító tagja és a Gyorsírási Évkönyv és Gyorsírászati Lapok szerkesztője volt. Sokat tett a gyorsírás fejlesztése érdekében.
1873-tól egyetemi magántanár, majd tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Büntetőjogot és bűnvádi eljárást oktatott. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Magántanárként szorgalmazta a szemináriumok létrehozását és alkalmazását, amiért rendkívüli tanári címet kapott. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett, majd gyakorlatot folytatott és az ügyvédi kamara könyvtárosa lett.
1906-ban Budapesten hunyt el, a rákoskeresztúri izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Munkássága bélyegkép|jobbra|200px|Fayer László sírköve a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben (5-1-7).
A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, titkára, 1903-tól alelnöke volt. A Magyar Themis című jogi szaklap szerkesztője volt 1876-1880-ig. 1890-1906 között a Jogtudományi Közlöny főmunkatársa és később szerkesztője volt. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal látta el az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalom alapművei.
Fő kutatási területei a büntetőjog, bűnvádi perrendtartás és a bűnvádi eljárásjog. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen.
A Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja, és 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Művei Fayer László digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban. Bűnvádi eljárásunk reformjához. Budapest: Franklin, 1884. 151 p. Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi forrásokból. Budapest: Franklin, 1885. 455 p. A magyar bűnvádi eljárás mai érvényben (1887); A Pribil-esethez. Budapest: s.n. 1888. 55 p. Büntetési rendszerünk reformja. A három kötet egybekötve. Budapest: Franklin, 1889-1893. 309 p. Bűnügyi esetek szemináriumi használatra. 2. átdolg. és bővített. Budapest: Franklin, 1893. 129 p. Tanulmányok a büntetőjog- és eljárás köréből (1894); A magyar büntetőjog kézikönyve. Budapest: Franklin,1895-1896. 1-2. kötet 1. kötet 352 p. 2. kötet 600 p. Az otthon védelme a magyar büntetőjogban (1895); Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungariae. Budapest: Athenaeum, 1899. 141 p. A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala (1899). A magyar büntetőjog kézikönyve. Tetemesen bővített 2. kiadás. Budapest: Franklin, 1900. 1. kötet. A magyar büntetőjog kézikönyve. 3. bővített kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 1-2. kötet. 1. kötet 447 p. 2. kötet 555 p. Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1896-1902. 1-4. kötet 1. kötet 703 p. 2. kötet 543 p. 3. kötet 618 p. 4. kötet 433 p. A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Teljesen átalakított 4. kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 816 p.
Jegyzetek
Források
Fayer László életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.) Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. 144 o. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.) Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. Nánási László: Fayer László. = Jogtörténeti Szemle, 2000. 4. szám. p. 47-55. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Szűts Márton: Fayer László. = Collega, 2000. IV. évf. 4. szám. p. 7-11. Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Kecskemétiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek