A kéknyakú csörgőmadár (Eurystomus orientalis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó nem.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Coracias nembe Coracias orientalis néven.
Alfajai
Eurystomus orientalis cyanocollis Vieillot, 1819 - a Himalája vidéke és onnan keletre Kína nagy része, Szibéria délkeleti része, a Koreai-félsziget és Japán Eurystomus orientalis orientalis (Linnaeus, 1766) - az Indokínai-félsziget, a Maláj-félsziget, Szumátra, Jáva, Borneó és a Fülöp-szigetek Eurystomus orientalis laetior Sharpe, 1890 India délnyugati része Eurystomus orientalis gigas Stresemann, 1913 - az Andamán-szigetek déli része Eurystomus orientalis irisi Deraniyagala, 1951 - Srí Lanka Eurystomus orientalis oberholseri Junge, 1936 - Simeulue szigete (Szumátra északnyugati partvidéke mentén) ausztrál csörgőmadár (Eurystomus orientalis pacificus) (Latham, 1801) - eredetileg különálló fajként írták le, a Kis-Szunda-szigeteken és Ausztrália északi és keleti részén él. Eurystomus orientalis waigiouensis Elliot, DG, 1871 - eredetileg különálló fajként írták le, Új-Guinea szigetén, a D'Entrecasteaux-szigeteken és a Louisiade-szigeteken él Eurystomus orientalis crassirostris Sclater, PL, 1869 - eredetileg különálló fajként írták le, a Bismarck-szigeteken él Eurystomus orientalis solomonensis Sharpe, 1890 - eredetileg különálló fajként írták le, a Salamon-szigeteken él
Előfordulása Ázsia keleti részén és Ausztrália területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint legelők és szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 32 centiméter, testtömege 117-186 gramm. Feje és nyakának hátsó része olajbarna, dolmánya és válla, szárnya és alsó oldala tengerzöld. Állán és torkán lévő nagy foltja mélykék színű. A fekete evezők és farktollak igen keskeny külső szegélye mélykék színű, ellenben az első hat evező tőfoltjai kékek s ezáltal szárnytükör keletkezik. A kormánytollak alsó oldalukon indigókékek. Csőre és lába piros. bélyegkép|180px|Látszik a kék nyaka
Szaporodása Fészekalja 3-4 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
[ Brehm: Az állatok világa]
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Eurystomus Kategória:Madárfajok Kategória:Oroszország madarai Kategória:Banglades madarai Kategória:Brunei madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Dél-Korea madarai Kategória:Észak-Korea madarai Kategória:A Fülöp-szigetek madarai Kategória:India madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Japán madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Pápua Új-Guinea madarai Kategória:Szingapúr madarai Kategória:A Salamon-szigetek madarai Kategória:Srí Lanka madarai Kategória:Tajvan madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai Kategória:Ausztrália madarai