jobbra|bélyegkép|Pieter Bruegel: A farsang és a böjt csatájaLukátsné Orovicz Piroska: Ifj. Pieter Brueghel: A farsang és a böjt csatája , refdunantul.hu
A karnevál vagy hagyományos magyar nevén „a farsang farka” a farsangi időszaknak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok közepette zajlik.
Története A karnevál valójában ősi télbúcsúztató, tavaszköszöntő népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. A farsang hagyományosan vízkereszttől húshagyókeddig tart. Ebben az értelemben a farsangi karnevált mint jelmezes, táncos népünnepélyt a húsvétot megelőző 47. napon, húshagyókedden rendezik meg és még aznap éjfélkor, a hamvazószerda beköszöntekor befejeződik. (A nagyböjt a húsvétvasárnap előtti 40 böjti hétköznap)
Neve eredete A carnevale szó a „carne” (latin) „hús” szóból és a „levare” vagy „vale” (latin) „elhagyni”, illetve „búcsúzom/~isten veled” szavakból eredeztethető: „búcsúzás a hústól”.
A karnevál elnevezést időnként és helyenként helytelenül használják. Például a Debreceni Virágkarnevál neve megtévesztő, hiszen ezt augusztus 20-án tartják, tehát nem farsangi esemény. bélyegkép|jobbra|Velencei karnevál (2009)
Híres karneválok
Riói karnevál (Brazília) Velencei karnevál (Olaszország) New Orleans-i karnevál (Amerikai Egyesült Államok) Funchali karnevál (Madeira, Portugália) Mohácsi busójárás – Magyarország legnevezetesebb farsangi eseménye
Jegyzetek
Források A karnevál eredte
További információk karneval.lap.hu