Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4. – Budapest, 1923. november 15.) római katolikus pap, eszperantista, pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.
Életpályája
A gimnázium első négy osztályát szülővárosában, a tatai piaristáknál végezte 1865 és 1869 között, a felsőbb osztályokat pedig Győrött, a bencés gimnáziumban, kispapként fejezte be. A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.
Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.
1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.
Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában, a Kanonoki kriptában temették újra, ma is ott nyugszik.Tóth Vilmos: Credo vitam aeternam. Győr temetkezőhelyeinek adattára. Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2021. (Források, feldolgozások 29.), 45. o.
Munkássága
1914-től igazgatósági tagként vezetője volt a Magyar–Lengyel Egyesületnek. Szerkesztette az Auróra című kereszténydemokrata irányvonalú politikai hetilapot 1919 decemberétől 1923-ig. Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében felállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”
Emlékezete
Első Giesswein Emlékbizottság Az első emlékbizottság halála után alakult meg. 1925-ben Vikár Béla és Miklóssi Ferdinánd Leó vezetésével megemlékezést tartottak sírjánál a Kerepesi temetőben.Giesswein Sándor emlékezete. Budapesti Hírlap, 1925. október 31. (45. évfolyam, 246. szám), 7.
Giesswein-emlékbizottság A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás – az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.http://www.magyarkurir.hu/hirek/szocialis-felelossegvallalas-elismerese-giesswein-emleknapon
Giesswein-emlékérmet kaptak:
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes – 2012http://www.devaigyerekek.hu/news/news_2928.html Kozma Imre atya – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke – 2011 Iváncsics János egyetemi tanár – 2011 (posztumusz) Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök helyettes – 2010 Michl József Tata kereszténydemokrata polgármestere – 2009http://kdnp.hu/ezaz/szocialis-akademiat-terveznek-tatan?theme=clean-accessible?theme=clean-accessible
EszperantáliákRátkai Árpád: Eszperantó emlékhelyek Magyarországon és néhány határon túli településen bélyegkép|jobbra|Emléktáblája a pécsi Eszperantó Parkban (2010) bélyegkép|jobbra|Eszperantisták látogatása Dombóváron – 2016
Budapest VIII. Kerepesi temető, 53-1-82. Felszámolt sírhely. Dombóvár, katolikus temető ravatalozójának falán gránit emléktábla.Az emléktáblát a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány (DURA) készítette 2011. április 14-én. Győr, Káptalandomb 7., Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Szeminárium fő lépcsőházában van felújítva, egy gipsz mellszobor.Horváth József győri eszperantista információja alapján - 2013 Győr, Püspöki Székesegyház altemploma. Kriptafülke, vörös gránittábla. Mosonmagyaróvár, Szt. Gotthárd plébániatemplom, Magyar utca felőli templomkert, mellszobor. Pécs, Papnövelde u. Eszperantó Park. Gránit emléktábla. Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.). Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.
Művei, publikációi (válogatás) Causae et evolutio schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis; Recihard-Litfass, Sopron, 1880 Mizraim és Assur tanúsága. Az ó szövetségi szt iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptológia világításában. 1-2. köt. Győr, 1887-88 (http://lexikon.katolikus.hu/G/Giesswein.html) Buddhizmus és kereszténység. Vallástudományi tanulmány; Buzárovits Ny., Esztergom, 1889 Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890) Az ó-egiptomi Halottak Könyve; Pallas Ny., Budapest, 1890 A vallás alapja és eredete, különös tekintettel a modern vallásbölcseleti elméletekre; Athenaeum Ny., Budapest, 1895 A katholikus egyház társadalmi missiója (Győr, 1896) Munkásvédelem (1901) Történelembölcselet és szociológia; Stephaneum Ny., Budapest, 1904 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből) Társadalmi problémák és keresztény világnézet (Budapest, 1907) Egyiptom és a Biblia (Budapest, 1909) Világegyetem és a lélek világa (Budapest, 1913) Keresztény szociális törekvések a társadalmi és gazdasági életben (Budapest, 1913) A szociális kérdés és a keresztény szociálizmus. Népiratkák 294. Szent István Társulat Budapest (1914) A háború és a társadalomtudomány (Budapest, 1915) Egyén és társadalom (Budapest, 1915) Új idők küszöbén (Budapest, 1918) Háború és béke között; Stephaneum Ny., Budapest, 1921 (Auróra könyvtár)
Jegyzetek
Források
Életrajza a Magyar katolikus lexikonban Életrajza az 1922-1926-os országgyűlés almanachjában
További információk Giesswein Sándor élete, munkássága Rátkai Árpád: Eszperantó emlékhelyek Magyarországon és néhány határon túli településen Giesswein Sándor szócikke. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Mihályfi Ákos: Giesswein Sándor emlékezete; Stephaneum Ny., Budapest, 1925 (Szent István Akadémia emlékbeszédei) Giesswein-emlékkönyv; Országos Giesswein emlékmű-bizottság, Budapest, 1925 Vikár Béla: Giesswein Sándor; Egyetemi Ny., Budapest, 1930 Demokrácia – kereszténység – humanizmus. Giesswein Sándor, a modern kereszténydemokrácia közép-európai előfutára; Barankovics István Alapítvány, Budapest, 1994 (Kereszténység és közélet) Szolnoky Erzsébet: Szociális igazságosság és keresztény szeretet. Giesswein Sándor a magyar keresztényszociális és kereszténydemokrata gondolkodás megalapozója; Éghajlat, Budapest, 2003 M. Szebeni Géza: Giesswein Sándor keresztényszocializmusa; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2016 (Magyar Szemle könyvek) Jánosi Gyula: Új idők küszöbén. Giesswein Sándor élete és műve; sajtó alá rend., jegyz. Somorjai Ádám; METEM Budapest–Győr, 2022
Kapcsolódó szócikkek Magyar eszperantisták listája
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar egyházi személyek a politikában Kategória:Magyar írók Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar eszperantisták Kategória:Volapükisták Kategória:Katolikus Néppárt-tagok Kategória:KGSZP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Katolikus Néppárt) Kategória:Országgyűlési képviselők (KGSZP) Kategória:Országgyűlési képviselők (Keresztényszocialista Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922) Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926) Kategória:Tataiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Újratemetett magyarok Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek