Fülep Ferenc (Szerencs, 1919. augusztus 5. – Páty, 1986. május 8.) klasszika-archeológus, muzeológus, régész, a történelemtudomány doktora.

Élete Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, 1941-ben érettségizett. A Debreceni Tudományegyetemen 1946-ban szerzett régészetből oklevelet és egyetemi doktori diplomát. 1946-tól egy évig a debreceni egyetem Régészeti Intézetében volt gyakornok. 1947-től a Székesfehérvári Múzeum vezetője lett, ahol 1949-ig dolgozott. Ezután Budapestre került a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségéhez, majd a Magyar Tudományos Akadémiához. 1951-ben a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesévé nevezték ki. 1951-től haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt.

Kutatásainak középpontjában a római kor régészete állt. 1949 és 1957 között a nagytétényi, 1959-1960-ban az almásfüzitői római táborban, 1961-1963 között a nagyharsányi római településen folytatott ásatásokat. Kandidátusi fokozatának megszerzése után a nagytétényi római tábor feltárásán, az intercisai feliratok feldolgozásán, majd egyre nagyobb intenzitással Pécs római ásatásain dolgozott. Munkásságának legjelentősebb része ennek az emlékanyagnak a feldolgozásával kapcsolatos, akadémiai doktori fokozatát erről írt monográfiájával szerezte meg. Kutatási eredményei mind a pannoniai késő római emlékanyag kutatása, mind a pannoniai ókereszténység története számára kiemelkedő fontosságúak. 1955-ben ásatást végzett a korábban már előkerült pécsi Cella Trichora sírkamrában, majd 1964-ben a II. számú (Korsós) sírkamránál vezetett feltárást, amit a sírkamra rekonstrukciója követett. 1969-ben vezetésével tárták fel az XIII. számú sírkamrát (Apáca u. 14.), majd 1975-76-ban a Szent István téri ókeresztény mauzóleumot.

Feltárásai során mindvégig figyelemmel volt a régészeti maradványok műemléki értékeire, mind Nagytétényben, mind Pécsett javasolta és támogatta műemléki programok megvalósítását. Erre Pécsett előbb a II. sírkamra ismételt feltárása kapcsán nyílt lehetősége, majd pediglen különösen az ókeresztény mauzóleum előkerülésekor, hiszen ez a sírépítmény még töredékes voltában is kivételes gazdagságban és művészi színvonalon testesíti meg az ókeresztény művészet sopianae-i sajátságait. Kezdeményezésére és közreműködésével elkészült a műemléki bemutatás terve, megírta előzetes tanulmányát és összefoglalóját, ami utóbb a mauzóleumot bemutató füzet vezető tanulmánya lett, de a halál megakadályozta abban, hogy a restaurált és védőépületben konzervált maradványokat kész állapotban is láthassa.

Elnöke volt az ICOM Magyar Bizottságának, és az ICOM 1977-es, Leningrádban és Moszkvában tartott kongresszusán megválasztották az azon belül létrehozott „ICMAH” elnökének (International Committee for Museums and Collections of Archeology and History). Ezt a tisztséget 1977 és 1983 között töltötte be, miután három évvel később, az ICOM 1980. október 27. és november 4. között Mexikóban tartott 12. kongresszusán ismételten megválasztották erre a tisztségre. Tevékenysége folyamatosan arra irányult, amint arról több alkalommal adott tájékoztatást szakmai körökben, hogy a régészeti lelőhelyek műemléki kezelése megfelelő elismertségre jutva a kulturális örökség, a műemlékek szintjére emelkedjen. Másokkal együtt végzett előkészítő munkája és fáradozásai nem voltak hiábavalók, mivel 1985-ben megalakult az ICOMOS ICAHM (International Committee on Archaeological Heritage Management) nevű bizottsága.

Művei Tanulmányait az Archeológiai Értesítő, a Műemlékvédelem, a Magyar Tudomány és más szakfolyóiratok közölték. Szerkesztésében jelent meg 1957-től a Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve és 1960-tól az Archeológiai Értesítő. Alelnöke volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak és az MTA Régészeti Bizottságának.

Főbb művei Nagytétény műemlékei (Cserey Évával, Bp., 1957) A pécsi késő római sírépítmények (Bp., 1962) Pécs római kori emlékei (Pécs, 1963) Pécs római kori kőemlékei (Sz. Burger Alice-szal Bp., 1974) Neuere Ausgrabungen in der Römertstadt Sopianae (Bp., 1974) Sopianae. A római kori Pécs (Bp., 1975) Campona. The Princeton Encyclopaedia of Classical Sites (Princeton, 1976) Roman cemeteries on the territory of Pécs (Sopianae) (Bp., 1977) Sopianae. The history of Pécs during the Roman era, and the problem of the continuity of the late Roman population (Bp., 1984) Die römischen Inschriften ungarns, szerk. (Bp.-Bonn, 1984) A római ókeresztény műemlékek védelme Pécsett (társszerzőkkel, Bp., 1987)

Jegyzetek

További információk Irodalom Kádár Zoltán: Fülep Ferenc (bibliográfiával, Archeol. Értesítő, 1986); Nagy Mihály: Fülep Ferenc régészeti munkássága (vál. bibl., Archeol. Értesítő, 1986. 2. sz.) Tóth Endre: Fülep Ferenc (Acta Archeologica, 1989. 1- 4. sz.) Cennerné Wilhelmb Gizella: Fülep Ferenc (MNM Évkönyve, 1989)

Források

ICOMOS web site Cella Septichora honlap

Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Szerencsiek Kategória:1919-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Móra Ferenc-emlékérmesek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek