Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán. Mára már szinte egybenőtt Újvidékkel, bár külön önkormányzata van és külön községet is alkot Újvidék városi községen belül, amelyhez még négy település tartozik.
Pétervárad község települései Bakolc (Буковац / Bukovac) Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze Ledince (Лединци / Ledinci) Óledince (Стари Лединци / Stari Ledinci)
Nevének eredete Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Töre fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.
Története bélyegkép|balra|180px|Az 1716-os csata tervrajza bélyegkép|balra|180px|Pétervárad egy 1821-es metszeten bélyegkép|balra|180px|Pétervárad belvárosa 1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt.
Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta.
Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.
1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.
1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni (lásd: Pétervárad elfoglalása, Péterváradi harcok).
1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694. őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. (Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott.)
1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.
Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716-ban. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, híres Mária-kegyhely katolikus búcsújáró hely.
1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
1883-ban vasúti híd épült a Dunán.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.
A második világháború alatt, 1941-1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.
A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.
1980-1989. között önálló község, 1989-2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék városSzerbiában a „város” nevű közigazgatási egység leginkább a magyarországi megyei jogú városnak felel meg, lásd: Szerbia közigazgatása. egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 9708 69,47 Horvátok 1364 9,76 Jugoszlávok 779 5,57 Magyarok 396 2,83 Montenegróiak 228 1,63 Ruszinok 141 1,00 Szlovákok 92 0,65 Macedónok 47 0,33 Ukránok 41 0,29 Muzulmánok 39 0,27 Goránok 35 0,25 Cigányok 34 0,24 Románok 30 0,21 Albánok 30 0,21 Szlovének 27 0,19 Bunyevácok 22 0,15 Németek 21 0,15 Oroszok 18 0,12 Csehek 6 0,04 Bolgárok 6 0,04 Bosnyákok 2 0,01 Vlachok 1 0,00 Egyéb/Ismeretlen
Híres emberek Itt született 1801. október 16-án gr. Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy Itt végezték ki 1946. november 5-én vitéz Szombathelyi Ferencet
Képek Péterváradi erőd
Templomok
Jegyzetek
További információk bélyegkép|középre|500px|A fellegvár és a Duna Pétervárad Pétervárad - A Vajdaság települései és címerei
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Újvidék