Az etilbenzol egy szerves vegyület, pontosabban egy aromás szénhidrogén. A molekulája egy benzolgyűrűt tartalmaz, a gyűrűhöz egy etilcsoport kapcsolódik. Színtelen folyadék, a szaga a benzoléhoz hasonló. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő kis mennyiségben. Gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a sztirol gyártásának alapanyaga, ami fontos alapanyag a műanyagiparban.
Kémiai tulajdonságai Az etilbenzol gyakorlati szempontból legjelentősebb reakciója a dehidrogénezése. E folyamat során az etilbenzol sztirollá alakul. A reakció egyenlete:
bélyegkép|none|270px|Az etilbenzol dehidrogénezése sztirollá
Előfordulása a természetben A sztirol a természetben kis mennyiségben a kőszénkátrányban található meg. A kőszénkátrány feldolgozása során az etilbenzol az ún. xilolfrakcióba kerül. A kinyerése a kőszénkátrányból nehézkes, és nem is tudná fedezni a vegyipar szükségleteit.
Előállítása Az etilbenzolt etilénből és benzolból gyártják katalizátor jelenlétében. Ez a folyamat egy úgynevezett Friedel–Crafts-reakció (alkilezés). A katalizátor például alumínium-klorid lehet.
Felhasználása Az etilbenzolt főként sztirol gyártására használják fel. A sztirolt az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák kiindulási anyagként polisztirol, egy elterjedt műanyag előállítására. Emellett az etilbenzol köztes termék számos más szerves vegyület előállításánál.
Jegyzetek
Források Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. Furka Árpád: Szerves kémia, Budapest, 1988.
Kategória:Aromás szénhidrogének