thumb|300px|A maja nyelvterület A maja nyelvcsalád az amerikai indián nyelvek egyik legnagyobb nyelvcsaládja („nyelvtörzse”), amely mintegy 4~5 millió beszélővel rendelkezik Közép-Amerikában, főként Mexikó és Guatemala területén. A különböző ágak genetikus összefüggései még vitatottak, azonban az ágakon belüli nyelvek bizonyítottan rokonok: a maja ág esetében az alapnyelv hangrendszerét is sikerült rekonstruálni. A nyelvcsalád tagjainak közös tőre visszavezethető szavai földművelő, termesztő tevékenységre utalnak, így valószínűsíthető a közös őshaza és ősnyelv megléte. A kutatók szerint az őshaza Guatemala területén helyezkedett el, s a szétválás az i. e. 2. évezred eleje környékére tehető. A maja nyelvek agglutináló nyelvek.

Történeti áttekintés A maják máig birtokolt nyelvterületükön mintegy négy és fél ezer éve vannak jelen. Államokat alapítottak, gazdag irodalommal, művészettel, csillagászattal, s az európainál is pontosabb naptárral rendelkeztek. A maja naptár révén mitikus történelmüket i. e. 3113-ig vezették vissza. A számolásban húszas számrendszert használtak.

Háncskódexeik többségét a spanyol hódítók elégették, mivel pogány műveknek számítottak; mindössze három maradt fenn belőlük, melyeket Drezdában, Madridban, illetve Párizsban őriznek. A hódítás után keletkezett, már latin betűs művek közül a legjelentősebbek a jukaték nyelven íródott Chilam Balam, valamint a kicse nyelvű Popol Vuh. Diego de Landa püspök saját maja ábécét alkotott 29 eredeti jel felhasználásával, amelynek önkényes módon adott különböző hangértékeket; ez az írásmód azonban nem terjedt el széles körben.

Közös jellemzőik, a maja alapnyelv thumb|300px|A maják vándorlása a feltételezett őshazától Hangtan A mai maja nyelvek (szűkebb értelemben csak a maja ág) közös őse a feltételezett proto-maja nyelv volt, amelynek hangrendszerét az alábbiak szerint rekonstruálták.

Öt magánhangzó-hangszín létezett: , közülük mindegyiket ejthették röviden és hosszan is (vagyis valójában 10, fonológiai jelentésmegkülönböztető szereppel bíró magánhangzó volt).

A mássalhangzórendszer főleg zöngétlen zár- és zár-rés-hangokban volt gazdag, amelyeknek volt glottalizált párja is: zöngétlen zárhangok: ; illetve egy zöngés zárhang: ; glottalizált (ejektív) zárhangok: ; zöngétlen zár-rés-hangok (affrikáták): és glottalizált párjaik: ; réshangok: , illetve nazálisok: ; folyékony hangok (likvidák): ; félhangzók: . hangszalagzárhang:

A glottalizált mássalhangzókat nagyobb energiával és az őket követő magánhangzó előtt rövid szünettel – úgymond „csattanósan” – kell kiejteni. A hangszalagzárhang a hang pillanatnyi „elakasztásával” jön létre.

Nyelvtan Morfológiai típusukat tekintve a magyarhoz hasonlóan ragozó-toldalékoló (agglutináló) nyelvek. Egyik fő közös jellemzőjük, hogy a birtoklást, akárcsak a magyarban, birtokos személyraggal fejezik ki, azzal a különbséggel, hogy a maja nyelvekben a rag elöl áll: pl. a kakcsikel , szó szerint: ’övé-ló az ember’ vagyis ’az ember lova’. Az uralkodó szórend a VOS (ige–tárgy–alany) volt, de előfordult a VSO (ige–alany–tárgy) is.

Szókincs és őshaza A mai nyelvek közös szókincse mezőgazdasági, azon belül is elsősorban növénytermesztői életmódra utal, ahol a kukorica, a bab, és a tök lehettek a legfontosabb termények. Az őshazát a guatemalai Cuchumatanes-hegységben valószínűsítik a kutatók, innen válhattak el kb. 4000 évvel ezelőtt legkorábban a vasztékok, majd mintegy 3000 éve a jukaték, csol, celtál csoport, s végül nem több mint 800 éve a kicsék. A családfát az alábbi ábra szemlélteti.

750px|center

Besorolásuk A zárójelben a nyelvek spanyol, vagy latin betűs sztenderdizált maja helyesírása szerepel, amennyiben az eltér a magyar átírástól (az aposztróf ejektív mássalhangzót, illetve – magánhangzó után – hangszalagzárhangot jelöl). A holt nyelveket † jelöli.

MAJA NYELVCSALÁD Maja ágA szűkebb értelemben vett maja nyelvcsalád csak ezt az ágat jelenti; a többi ággal való rokonság egyelőre kérdéses. Vaszték csoport vaszték (huastec)Nem tévesztendő össze az uto-azték nyelvcsaládbeli vaszték-nava nyelvvel. kabil vagy csikomuszelték † Jukaték csoport jukaték-majaA hétköznapi értelemben általában ezt hívják maja nyelvnek. lakandon (lacandon) itzá mopa Nyugati csoport celtál alcsoport csol nyelvek csolti (choltí) † csorti (ch’orti’) csol (chol) csontál (chontal) celtál nyelvek cotzil (tzotzil) celtál (tzeltal) kanhobál alcsoport csuh nyelvek toholabal (tojolabal) csuh (chuj) kanhobál nyelvek kanhobál (q’anjob’al) hakalték (jakaltek) popti mocso (mochó) mucsu (muchú) Keleti csoport mam alcsoport mam nyelvek tektiték (teko) (tectiteco, teco) mam isil nyelvek agvakaték (aguacatec) isil (ixil) kicse alcsoport uszpanték (uspantec) kekcsi (q’eqchi’) kicse nyelvek kicse (k’iche’) szakapulték (sacapultec) szipakapai (sipacapense) cutuhil (tz’utujil) kakcsikel (kaqchikel) pokom nyelvek pokomam (poqomam) pokomcsi (poqomchi’) acsi (achi, rabinal) Mihe–zoke (mixe–zoque) ág zoke csoport oasaka (oaxaca) zoke (zoque) szoteapanék vagy hegyi popoluka (soteapanec, popoluca serrano) tesisztepek (texistepec, popoluca de Texistepec) mihe csoport szajulték (sayultec, popoluca de Sayula) oluték (olutec, popoluca de Oluta) mihe (mixe) tapacsulték (tapachultec) † Totonak ág totonak (totonaca) tepeva (tepehua) Vave ág vave (huave)

Források , pp. 897–902.

Jegyzetek

További információk Maja Nyelvek Guatemalai Akadémiája Maja összehasonlító szótár Ethnologue bejegyzése a maja nyelvekre

Nyelvcsalád

Kategória:Nyelvcsaládok