bélyegkép|270px| Buday Barna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-2. Horvay János szobra.
Buday Barna, pethendi (Ófehértó, 1870. május 9. – Budapest, 1936. október 1.) agrárpolitikus és publicista. Pályafutása A debreceni és a kassai gazdasági tanintézet elvégzése után rövid ideig Majláth József gróf ófehértói gazdaságában gyakornok volt jószágigazgató édesapja mellett, majd saját gazdaságukat vette át. 1892-ben1931-36-os Országgyűlési Almanach szerint 1894-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) szolgálatába lépett, segédtitkárrá választották. Később a Köztelek c. lap szerkesztője, majd 1926-tól főszerkesztője lett. 1906-ban a szászsebesi kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. 1924-ig országgyűlési, ill. nemzetgyűlési képviselő volt. 1920-25 között az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendes tagja volt, ugyanígy az Országos Kísérletügyi Tanácsnak is. Társelnöke volt a „Falu” Országos Földmíves Szövetségnek, 1921-től az Országos Kivándorlási Tanácsnak helyettes elnöke volt. 1926-tól az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnökévé, s a Tanulmányi Bizottság elnökévé nevezte ki a földművelésügyi miniszter, s az utóbbi által létesített szociálpolitikai bizottságnak is tagja lett. 1926-tól az OMGE igazgatója és a Gazdasági Szakoktató Tanács alelnöke volt, 1931-től felsőházi tag lett, mint az OMGE által javasolt, s a kormányzó által kinevezett két tag egyike.
Igazgatósági tagja volt csaknem valamennyi agrárszövetkezeti és gazdatársadalmi intézménynek.
Kitüntetései Ferenc József-rend tiszti keresztje, 1918 M. kir. gazdasági főtanácsosi cím, 1920 A gazdatársadalom 1925-ben megbecsülése jeléül aranytollal tüntette ki. A Magyar Érdemkereszt II. osztálya, 1930
Publicisztikai tevékenysége Termékeny mezőgazdasági író volt. Károlyi Sándor gróf meghívására 1901-től 1905-ig felelős szerkesztője lett a Hazánk című, majd ennek utódja, az Ország című napilapnak egészen 1906 novemberéig, annak megszűnéséig. Már korábban szerkesztette a Független Újságot (Néplap, 1900), a Magyarország közgazdasági rovatának rendes munkatársa, 1906-1911-ig a Magyar Hírlap vezércikkírója volt. 1910-ben a Magyar Földműves néplap felelős szerkesztője lett. 1920-ban szerkesztette A Falu című folyóiratot. Az Új Barázda napilap és a Vasárnap főmunkatársa volt 1920-1925 között. 1926-tól a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett.
Műveiből Agrárpolitikai művei Milyen legyen a telepítési törvény? In: Magyar Gazdák Szemléje 1908. 708-714. Gabona-uzsora (Budapest, 1889, Barnabás néven) Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez (Budapest, 1896) A szocialista izgatások hatása a nép erkölcsére és anyagi életére (Budapest, 1907) Időszerű kérdések, munkabérek, földbirtokmegoszlás vizsgálata a kivándorlás szempontjából (Budapest, 1909) Magyar problémák (Budapest, 1917) A szociáldemokrácia és a polgárság (Budapest, 1919) Gróf Károlyi Sándorról (Budapest, 1927) Magyar fényképek (Budapest, 1927) Szerkesztőként A Köztelek szótára, Budapest, 1917. 60 oldal A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora. Budapest, 1902, 460 oldal Sorozatszerkesztője volt a Köztelek olcsó könyvtára sorozatnak
I. évf. 5-7. füzet Hreblay Emil:Baromfitenyésztés. A gazdasági baromfitenyésztésre vonatkozó általános tudnivalók és a gazdasági baromfifajták ismertetése. Budapest, 1912 II. évf. 4. füzet Dorner Béla: Sertéstenyésztés. Budapest, 1921 II. évf. 9. füzet Winkler János: Baromfihízlalás és értékesítés. Budapest, 1910 III. évf. 1. füzet Dr. Rodiczky Jenő: A méhészet vezérfonala. Budapest, 1911 III. évf. 7-8. füzet Matlaszkovszki Tádé: Kisgazdaságok berendezése. Budapest, 1911 IV. évf. 1-2. füzet Fend Károly: Szőlőművelés. Budapest, 1912 IV. évf. 3. füzet Ujhelyi Imre: A tejgazdaság dióhéjban. Budapest, 1912 Ugyanígy a Köztelek gazdasági könyvtára című sorozatnak is szerkesztője:
Takács Gyula: Vetőburgonya-termelés. Köztelek Gazdasági Könyvtára, 1927 Czapáry Bertalan: Virágtenyésztés. Budapest, 1926
Szépirodalmi műveiből Karikás János csodálatos kalandjai. Budapest, 1912. B. B. álnéven Derült égbolt alatt. Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet Rt. Budapest, Év n. Pihenő. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest, Év n. Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve. (Az általános továbbképző népiskolák A. évfolyama és I. osztálya számára). Többekkel. Budapest, 1936 Titkok földje. Falu Könyvtár. Budapest, 1922 A rögöktől a csillagokig. Budapest, 1930
Buday Barna levele Krúdy Gyulához
Emlékezete Az OMGE "Buday Barna-díjat" alapított, melyet 1940-ben ítéltek első ízben oda Groffits Gábornak (1880-1957) a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia első dékánjának, a szakoktatás terén kifejtett érdemeinek elismeréséül. Sírja a Kerepesi temetőben áll, Horvay János műve. Sírfelirata: „Az OMGE főszerkesztő igazgatója. A magyar gazdatársadalom aranytollú írója.” Sírverse: „A magyar földé volt szíve-lelke melynek mulandó testét adta itt. Szárnyaló lelke céljára lelve szállt a rögöktől a csillagokig.” (Buday Barnáné)
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon 1931–1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm-féle országgyűlési almanach) Bp. 1931. A felsőház. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelöltjei közül a kormányzó által kinevezett felsőházi tagok. 479–480. oldalak
Irodalom Zlinszky György: B. B. In: Köztelek, 1939
Kategória:Magyar lapszerkesztők Kategória:Magyarország agrárpolitikusai Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek