300px|thumb|A Balkán államai 850 körül
A Morva Fejedelemség a Morvaország területére a 6. századtól bevándorló szlávok, itt kapott nevükön morvák által a 9. század elején itt alapított állama volt. A fejedelemség 907-ben a pozsonyi csatával szűnt meg végleg, ahol a magyarok legyőzték a bajor–morva sereget.KMTL: Morvák
Története
A morvák az Avar Kaganátus fennhatósága alatt éltek (feltehetően egy avar helytartó, a tudun irányítása alatt), míg azt a frankok a 8. század végén meggyengítették. A morvák a frankok avarok feletti győzelmét (803) követően a Frank Birodalom fennhatósága alá kerültek. Ennek dátuma ismeretlen, először 822-ben vettek részt a morva követek (legationes Marvanorum) a frankfurti birodalmi gyűlésen. Első név szerint ismert fejedelmük I. Mojmír volt 833 körül, aki a szomszédos szláv Nyitrai Fejedelemség éléről elűzte Pribinát és helyette unokaöccsét Rasztiszlávot emelte Nyitrán a hatalomba.
Mojmír idővel megpróbált megszabadulni a frank függőségtől, ezért Német Lajos keleti frank király 846-ban Rasztiszlávot tette meg morva fejedelemmé. Hamarosan Rasztiszláv is függetlenedni próbált, és ennek során katonai sikereket ért el. 858-ban a hadiszerencse megfordulása miatt békére és a frankoktól való függés elfogadására kényszerült. Nem mondott azonban le az önálló szláv egyházról, a szláv nyelven mondott istentiszteletekről. I. Miklós pápához fordult, hogy a morva egyházat is függetlenítse a franktól, a pápa azonban elutasította, mivel nem akarta megzavarni a 862-ben létrejött frank–bolgár szövetséget, és bízott abban, hogy az éppen megtérni készülő bolgárokat a római egyházhoz kösse. 863-ban, Karlmannak, Német Lajos fiának lázadását kihasználva III. Mikhaél bizánci császárhoz fordult 863-ban, aki Cirillt és Metódot küldte a morvákhoz, és akik megnyerték a pápa beleegyezését is az önálló szláv egyház felállításához. Rasztiszlávot végül saját unokaöccse, I. Szvatopluk és Karlmann állították félre 870-ben. Megvakítva, kolostorban halt meg.
I. Szvatopluk többször sikeresen vert vissza frank támadást, végül azonban mindig békekötésre és a frankoktól való függés elfogadására és adófizetésre kényszerült. Eközben azonban sikerült megőriznie hatalmát. A Morva Fejedelemség Szvatopluk idején érte el legnagyobb kiterjedését. Morvaországon túl hozzátartozott a Nyitrai Fejedelemség, Csehország és valószínűleg a Dunántúl egy része és Szilézia egy része. A Kárpát-medencében északon területei esetleg a Tiszáig, a bolgár felségterület határáig nyúlhattak. Szvatopluk 894-ben halt meg, ekkor már a magyarok birtokolták valószínűleg a Kárpát-medence keleti részét 892 óta. A Morva Fejedelemség 907-ben, a pozsonyi csata eredményeképpen szűnt meg végérvényesen.
Bíborbanszületett Konstantin a morvákról
Bíborbanszületett Konstantin szerint régen Trajanus hídjától indulva a Duna mentén felfelé előbb Belgrádot, majd Sirmiumot érjük el, majd a morvák országát, ami így a Dunántúlon vagy a Duna–Tisza közén lehet. Konstantin idején viszont a magyarok keleti oldalán vannak a bolgárok, északabbra a besenyők – tehát Moldvában vagy Havasalföldön – nyugaton a frankok, délebbre pedig a horvátok – tehát Boszniában, Dalmáciában.
Uralkodók 833e.–846: I. Mojmír morva fejedelem 846–870: Rasztiszláv morva fejedelem 871: Szlavomir morva fejedelem 871–894: I. Szvatopluk morva fejedelem 894–907: II. Mojmir morva fejedelem 894–901: II. Szvatopluk nyitrai fejedelem (társuralkodó)
Hivatkozások
Források
KMTL: H. Tóth: Metód
Boba Imre: Morávia története új megvilágításban. Kísérlet a középkori források újraértelmezésére; ford. Petrovics István, latin szövegford. Sz. Galántai Erzsébet, előszó Püspöki Nagy Péter; METEM, Bp., 1996 (METEM-könyvek)
Kapcsolódó szócikkek
Csehország uralkodóinak listája Nyitrai Fejedelemség Alsó-pannoniai grófság Pannoniai őrgrófság
További információk
Kategória:Csehország történelme Kategória:Szlovákia történelme Kategória:Európa történelmi államai Kategória:A Kárpát-medence a honfoglalás előtt