Magyarország miniszterelnöke

Magyarország miniszterelnöke (korábban hivatalosan a Minisztertanács elnöke) Magyarország kormányfője és a végrehajtó hatalom vezetője. A miniszterelnök vezeti a magyar kormány munkáját, javaslatot tesz a miniszterek kinevezésére, összehívja és irányítja a kormány üléseit, és meghatározza a kormány politikai irányvonalát. A miniszterelnök és a kormány kollektíven tartoznak felelősséggel az Országgyűlésnek és végső soron a választópolgároknak.A magyar államról – a kormány és a biztosok

A mai miniszterelnöki tisztség jogi alapját a 2011. évi Alaptörvény és a kapcsolódó jogszabályok képezik. Az Alaptörvény meghatározza, hogy Magyarország kormányformája parlamentáris köztársaság, ahol a kormány a parlament bizalmán alapul, és a miniszterelnököt jellemzően az a politikai párt vagy pártszövetség vezetője tölti be, amely a legtöbb mandátummal rendelkezik az Országgyűlésben.Jogtár.hu: Magyarország Alaptörvénye – (2011. április 25.)

A miniszterelnököt formálisan az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslatára; a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők többségének támogatása szükséges. Hivatalának kezdete a megválasztást követő eskütételhez kötődik, megbízatása pedig az Országgyűlés mandátumához igazodik és újraválasztható.

A tisztség története az 1848-as forradalomig nyúlik vissza, amikor Batthyány Lajos grófot, az Ellenzéki Párt vezetőjét V. Ferdinánd király miniszterelnökké nevezte ki, lett az első felelős magyar kormány vezetője, és ezzel megkezdődött a felelős kormányzás intézményesülése Magyarországon. Azóta a miniszterelnöki szerep a parlamentáris rendszer központi intézményévé vált, amely a magyar közigazgatás, a belpolitika és a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője.

A miniszterelnök hatáskörei közé tartozik a kormánypolitika meghatározása, a kabinet tagjainak javaslata és koordinálása, a végrehajtó döntések felügyelete, valamint a kormányzati stratégiai célok képviselete mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A miniszterelnök emellett fontos szerepet játszik az állami kitüntetések előterjesztésében és bizonyos állami funkciók koordinálásában a köztársasági elnökkel együttműködve. A miniszterelnök hatalma és befolyása a parlamenti támogatottságtól és a politikai mandátumtól függ: a stabil többséggel rendelkező kormányfőnek nagyobb mozgástere van a kormányzásban és a stratégiai döntések meghozatalában. Magyarországon a miniszterelnöki intézmény a parlamentáris kormányzás kulcsintézménye, amely központi szerepet játszik az állam működésében.

Eddig összesen 60 miniszterelnök volt hivatalban (60 férfi, 0 nő). A jelenleg hivatalban lévő kormányfő Magyar Péter, aki 2026 óta tölti be a tisztséget.

Története A Batthyány-kormány Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

A Forradalmi Kormányzótanács elnöke A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.

A minisztertanács elnöke

Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve. A minisztertanács legismertebb elnöke Nagy Imre volt.

A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az Országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök választja ki (tényleges politikai súlyának függvényében "egyedül" vagy egyeztetések útján) a kormány tagjait, és a köztársasági elnök nevezi ki (formálisan) a minisztereket. A Kormány a kollektív felelősség elvén működik, az Országgyűlés az egyes miniszterek ellen nem kezdeményezhet bizalmatlanságot, kizárólag a Kormány(fő) ellen. A miniszter megbízatása ezáltal legfőképpen a kormányfőtől függ. A Kormányt megbuktatni kizárólag a Kormányfő elleni sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet, melynek lényege, hogy a régi kormányfő leváltásával egyidőben az új kormányfőt is meg kell választani (ez rendkívül stabillá teszi a pozíciót). Ezt a modellt nevezzük kancellárdemokráciának. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a kormány általános politikáját.

A miniszterelnöki megbízatás keletkezése Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását:

"(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.

(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."

A miniszterelnöki megbízatás megszűnése Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését:

"(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;

b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;

d) lemondásával;

e) halálával;

f) összeférhetetlenség kimondásával;

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."

Miniszterelnökök

A harmadik magyar köztársaság miniszterelnökei

Pártok

#PortréMiniszterelnökHivatal kezdeteHivatal végeKormányVálasztásÁllamfő100pxNémeth Miklós(1948–)1989. október 23. 1990. május 23.Németh-kormány(MSZP)– Szűrös Mátyás100pxAntall József(1932–1993)1990. május 23.1993. december 12. †Antall-kormány(MDF–FKGP–KDNP)34.(1990)Göncz Árpád100px Boross Péter(1928–)1993. december 12.1993. december 21.1993. december 21.1994. július 15.Boross-kormány(MDF–EKGP–KDNP)100pxHorn Gyula(1932–2013)1994. július 15. 1998. július 6.Horn-kormány(MSZP–SZDSZ) 35.(1994)középre|keretnélküli|100pxOrbán Viktor(1963–)1998. július 6.2002. május 27.első Orbán-kormány(Fidesz–FKGP–MDF)36.(1998)Mádl Ferenc100pxMedgyessy Péter(1942–)2002. május 27. 2004. szeptember 29.Medgyessy-kormány(MSZP–SZDSZ)37.(2002)Gyurcsány Ferenc(1961–)2004. szeptember 29.2006. június 9.első Gyurcsány-kormány(MSZP–SZDSZ)Sólyom László2006. június 9.2009. április 14.második Gyurcsány-kormány(MSZP–SZDSZ)38.(2006)100px Bajnai Gordon(1968–)2009. április 14.2010. május 29.Bajnai-kormány(MSZP)100pxOrbán Viktor (1963–)2010. május 29.2014. május 10.második Orbán-kormány(Fidesz–KDNP)39.(2010)Schmitt PálÁder János2014. május 10.2018. május 18.harmadik Orbán-kormány(Fidesz–KDNP)40.(2014)2018. május 18.2022. május 16.negyedik Orbán-kormány(Fidesz–KDNP)41.(2018)2022. május 16.2026. május 9.ötödik Orbán-kormány(Fidesz–KDNP)42.(2022)Novák KatalinSulyok Tamás középre|keretnélküli|118x118pxMagyar Péter(1981–)2026. május 9.hivatalbanMagyar-kormány(TISZA)43.(2026)Baka András

Statisztikák Miniszterelnökök hivatali idő szerint

Kivégzett miniszterelnökök PortréMiniszterelnökHivatalbanKivégzéseMegjegyzésPártnémetújvári grófBatthyány Lajos(1807–1849)1848. március 17.–1848. október 2.(199 nap)1849. október 6.Újépület, Pest

golyó általi halálKoncepciós perben felségárulás vádjával kötél általi halálra ítélték, melyet nyaki sérülése miatt golyó általira módosították. 1849. október 6-án végezték ki.Ellenzéki PártDr. bárdosiBárdossy László(1890–1946)1941. április 3.–1942. március 7.(338 nap)1946. január 10.Markó utcai fegyház, Budapest

golyó általi halálA második világháború után Bárdossy és Imrédy miniszterelnökök perét a népbíróság egyszerre tárgyalta. Mindkettőjüket kötél általi halálra ítélték, az ítéletet a Nemzeti Főtanács kegyelemből mindkét alkalommal golyó általi halálra módosították.Egységes Pártvitéz ómoraviczaiImrédy Béla(1891–1946)1938. május 14.–1939. február 16.(278 nap)1946. február 28.Markó utcai fegyház, Budapest

golyó általi halálEgységes PártSzálasi Ferenc(1897–1946)1944. október 16.–1945. május 7.(163 nap)1946. március 12.Markó utcai fegyház, Budapest

kötél általi halálA második világháború után a népbíróság hazaárulás és háborús bűncselekmények vádjával kötél általi halálra ítélte. Pár nappal később nyilvánosan kivégezték.NYKPSztójay Döme(1883–1946)1944. március 22.–1944. augusztus 29.(160 nap)1946. augusztus 22.Markó utcai fegyház, Budapest

golyó általi halál1946-ban a népbíróság a Sztójay-per során mint háborús bűnöst egykori kormánya tagjaivalRátz Jenővel, Reményi-Schneller Lajossal és Szász Lajossal együtt golyó általi halálra ítélte. 1946. augusztus 22-én kivégezték.függetlenNagy Imre(1896–1958)1953. július 4.–1955. április 18.

1956. október 24.–1956. november 4.(1 év, 299 nap)1958. június 16.Kozma utcai börtön, Budapest

kötél általi halálAz 1956-os forradalom leverése után bíróság elé állították, koncepciós perben szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával kötél általi halálra ítélték, majd másnap kivégezték.MDP

Meggyilkolt miniszterelnökök PortréMiniszterelnökHivatalbanHalálaHalálának okaPártborosjenői és szegedi grófTisza István(1861–1918)1903. november 3.–1905. június 18.

1913. június 10.–1917. június 15.(5 év, 232 nap)1918. október 31.(57 évesen)Róheim-villa, BudapestAz első világháború végi háborúellenes hangulatban négyszer kísérelték megölni a miniszterelnököt. Az utolsónál katonák támadtak rá, és otthonában, a Róheim-villában végeztek a kormányfővel.Szabadelvű Párt

Hivatalban elhunyt miniszterelnökök PortréMiniszterelnökHivatalbanHalálaHalálának okaPártvitéz jákfaiGömbös Gyula(1886–1936)1932. október 1.–1936. október 6.(4 év, 5 nap)1936. október 6.München, Német Birodalom

veseelégtelenség/hererákKrónikussá váló vesebaja 1936. október 6-án végzett vele, amikor éppen Münchenben tartózkodott kezelésen.Egységes Pártszéki grófTeleki Pál(1879–1941)1920. július 19.–1921. április 14.

1939. február 16.–1941. április 3.(2 év, 315 nap)1941. április 3.Miniszterelnöki Palota, Budapest

öngyilkosság1941. április 3-án öngyilkosságot követett el, mivel a Jugoszláviával kötött örökbaráti szerződés ellenére Hitler bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak, aminek jóváhagyása a szerződés megszegése lett volna.Magyar Élet PártjaifjabbAntall József(1932–1993)1990. május 23.–1993. december 12.(3 év, 203 nap)1993. december 12.Kútvölgyi Úti Kórház, Budapest

Magyarország miniszterelnöke

Źródło i licencja