Gyüreg, 1910-ig Gyirok (, vagy Kirok) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Nevének eredete Nevét Kiss Lajos a György személynév ómagyar Györök alakváltozatából eredezteti.
Először 1371-ben Gyrug, 1569-ben (egy arab betűs defterben) G'urıq, 1717-ben Jurok. 1723–25-ben Jurak, 1783-ban pedig Diurak alakban írták. Nevét az 1900-as években a község tiltakozása ellenére változtatták meg.Mező András: Adatok a magyar hivatalos helynévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 132. o.
Fekvése A 2000-es évekig Temesvártól két kilométerre délre feküdt, de a Florilor lakónegyed megépülése tulajdonképp összekötötte a várossal.
Népessége Etnikai és vallási megoszlás 1900-ban 2215 lakosából 1979 volt román, 117 német és 114 magyar anyanyelvű; 1981 ortodox, 199 római katolikus, 18 izraelita és 12 evangélikus vallású. 2002-ben 2291 lakosából 2202 volt román, 41 magyar, 23 cigány és 10 német nemzetiségű; 1983 ortodox, 122 baptista, 108 pünkösdista és 43 római katolikus vallású.
Története Határában, a Temes mellett bronzkori földvár található.A földvár részletes ásatástörténetét bemutatja Liviu Măruia et al.: ArheoGIS: Baza de date a patrimoniului arheologic cuprins în Lista Monumentelor Istorice a județului Timiș; rezultatele cercetărilor de teren. 1. köt. Cluj-Napoca, 2011 1569-ben és 1579-ben pusztaként tüntették fel. 1717-ben hetven házból állt, 1727-ben 47 ortodox család, 1838–40-ben 2400 ortodox hívő lakta. Földesura a jobbágyfelszabadításig az államkincstár volt. 1874-ben, majd 1912–13-ban építették meg a falutól öt–hat kilométerre délre, a falu határában a Temes folyó töltését. Első sváb lakói 1865 és 1870 között települtek be földbérlőként és iparosként, később 1910–12-ben egy tönkrement nagybirtok helyén vásárolt (meglehetősen rossz minőségű) földet az a tizenkét–tizenöt sváb család, akik a falutól kb. egy kilométerre egy saját tanyaközpontot hoztak létre. Ők az 1921-es földreformot követően települtek be a faluba, főként a déli részébe. A faluban élő katolikus németek és magyarok 1971-ban illegálisan szentelték fel az egy lakóház helyére épült templomukat. A helybeli ortodox tanító 1897-ben népbankot szervezett.Florin Zamfir: Școala și societatea românească din comitatul Timiș, între anii 1867-1900. Timișoara, 2009, 271. o. A századfordulótól a második világháborúit téglagyár működött benne. A két világháború között sok lakója szamárháton tejet szállított az erzsébetvárosi piacra. Baptista közössége 1956-ban alakult. Az 1960-as években Bihar megyeiek, a 70-es években ezenkívül erdélyiek és moldvaiak is beköltöztek. 1977-ben Temesvárhoz csatolták a második világháború után beépült Besenyei-pusztát.
Nevezetességek A falu melletti erdőben egy bronzkori földvár maradványait tárták fel. A lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06061 sorszámon található. Szent Demeternek szentelt ortodox temploma 1759-ben épült, falfestményei a 19. század első feléből valók. (TM-II-m-B-06235) 2000 után horgász- és pihenőhellyé alakították a falutól délre fekvő Gărbărit-tavat. Ugyanekkor a falutól északra lecsapolták a Cătana-tavat. Határában görögkatolikus kolostor épül.www.preasfantatreime.ro
Hivatkozások
Források Octavian Gruița – Ion Murariu – Marius Matei: Giroc – arc peste timp. Timișoara, 2010
Kategória:Temes megye települései Kategória:Temes vármegye települései