jobbra|bélyegkép|266px|1920. június 4-én Benárd Ágost vezetésével érkezik a magyar delegáció, a trianoni békediktátum ünnepélyes aláírására, a versailles-i Nagy-Trianon kastélyhoz bélyegkép|265px|A Le Miroir című párizsi újság 1920. június 13-ai tudósításának fotóillusztrációja az aláírásról Vitéz szilvágyi Benárd Ágost (Budapest, 1880. január 3. – Balatonkenese, 1968. június 22.) orvos, eszperantista, keresztényszocialista politikus, a trianoni békeszerződés egyik aláírója az első világháborúban vesztes Magyar Királyság képviselőjeként.
Életpályája A nemesi származású szilvágyi Benárd családban született. Édesapja, szilvágyi Benárd Lajos (1827–1885), honvédelmi minisztérium osztálytanácsosa, anyja szeniczei Gáspár Emília (1838–1907) volt. Benárd Ágostnak az apja, Benárd Lajos 1877. július 22-én I. Ferenc József magyar királytól „szilvágyi” előnévvel magyar nemességet és címeradományt kapott.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 461. oldal Az anyai nagyszülei szeniczei Gáspár András (1804–1884), 1848-49-iki honvédtábornok, 1848-49-ik biharmegyei honvédegyesület elnöke, és biharmegyei bizottsági tag, és téglási Ercsey Emília (1812–1896) voltak.
Benárd Ágost a piaristáknál tanult, majd az orvosi diploma megszerzése után belgyógyász és sebészgyakornok volt. Az első világháború kitörésekor bevonult és összesen ötven hónapot töltött harctéren mint hadiorvos. A háború végén már a győztes őszirózsás forradalom ellen fegyveres szervezkedésbe kezdett, egyúttal pedig bekapcsolódott a különböző jobboldali politikai mozgalmak életébe is. Amikor Károlyit a kommunisták megbuktatták és kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot, Benárdot már másnap elfogták és halálra ítélték. A végrehajtás elől sikerült megszöknie és Bécsben csatlakozott a helyi magyar ellenforradalmi erőkhöz, ugyanakkor Ausztriában is fegyveres szervezkedésbe kezdett az ottani kommunisták ellen, sikerrel.
Szociális érzéke hamar kitűnt; miközben az I. kerületi Munkásbiztosító Pénztár főorvosa lett, Kelenföldön és Lágymányoson is ingyenes betegellátást biztosított a szegényeknek. Tagja lett a budai keresztényszocialista mozgalomnak, s így a Tanácsköztársaság bukása után kinevezték a Munkásbiztosító Pénztár igazgatójának, majd a Huszár-kormány megalakulásakor a népjóléti és munkaügyi minisztérium adminisztratív államtitkára lett; a Simonyi-Semadam-kormányban és Teleki Pál első kormányában is ugyanezen terület miniszterévé nevezték ki. 1920 és 1922 között a KNEP nemzetgyűlési képviselője, az 1922-es nemzetgyűlési választáson pedig listán jutott be a Parlamentbe a Keresztény Egység Táborának programjával.
Legjelentősebb politikai tette a trianoni békeszerződés aláírása volt a kormány képviseletében Magyarország részéről 1920. június 4-én Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár kíséretében. A tiltakozás és ellenállás gesztusaként állva írta alá a dokumentumot. A békeszerződés aláírása után tagja maradt a Teleki-kabinetnek egészen annak bukásáig. Benárd Ágost, miután a Bethlen-kormányba már nem kapott meghívást, a Nép című jobboldali újság főszerkesztője lett, melynek hasábjain élénk publicisztikai tevékenységet is kifejtett.
1924-ben kilépett a kormányt támogató Wolff-pártból, mert véleménye szerint a kormány elvesztette keresztényszocialista alapjait. Gömbös Gyula kormányának megalakulásával visszatért a pártpolitikába és a Nemzeti Egység Pártjába is belépett, ahol a budai szervezetek munkájában szerzett érdemeket. 1935–39 között pártja színeiben a veszprémi választókerületet képviselte az Országgyűlésben.
A második világháború kitörése után végleg visszavonult az aktív politikai élettől. 1968. június 22-én halt meg.
Irodalom Vizi László Tamás: A trianoni békediktátum aláírói az első világháborúban, Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Főszerkesztő: Majoros István Szerkesztők: Antal Gábor, Hevő Péter, M. Madarász Anita, ELTE, BTK, Budapest, 2015.
Jegyzetek
Források Rainer Pál: A przeworski vasúti hídtól a trianoni palotáig, Trianontól Veszprémig: dr. vitéz szilvágyi Benárd Ágost és veszprémi kapcsolatai
További információk Benárd Ágoston rövid életrajza az Életrajzi Lexikonban Az 1935–39-es Országgyűlési Almanach 218. oldal, képpel Tarján M. Tamás: 1880. január 3. – Megszületik Benárd Ágost, a trianoni békediktátum egyik aláírója, rubicon.hu Vizi László Tamás: A kényszernek engedve. A trianoni békediktátum aláírása és ratifikációja, 1920; Ráció, Bp., 2023
Kategória:KNEP-tagok Kategória:NEP-tagok Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Magyarország miniszterei Kategória:Országgyűlési képviselők (KNEP) Kategória:Országgyűlési képviselők (Egységes Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Nemzeti Egység Pártja) Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922) Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926) Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939) Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar eszperantisták Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban