Heinrich Schëuch Schlestadt (), manapság használatos francia nevén: (Sélestat) Elzász, 1864. június 21. – Bad Kissingen, 1946. szeptember 3.) porosz altábornagy majd 1918/1919-ben német hadügyminiszter volt az első világháború végén.
Családi háttere, fiatalkori évei Édesapja (1820-1888) törvényszéki tanácselnökként dolgozott az elzászi Kolmárban1871-ig Franciaországhoz tartozott elzászi város, majd a Német Birodalomhoz került a porosz–francia háború után. Onnantól kezdve 1918-ig Kolmarként hívták. Amikor a második világháborúban a Harmadik Birodalom visszafoglalta Elzász-Lotaringiát, majd visszacsatolták, ismét megkapta német nevét. 1945 óta ismét Colmar néven szerepel, habár lakosságának többsége mai napig német származású. és haláláig a Kolmar melletti Herlisheimban élt. Édesanyja, Emilie Graeff 1831-ben született Schlettstadban és Herlisheimban hunyt el 1879-ben.
Schëuch a kolmari líceumba járt középiskolába, utána katonai pályát választott. Először a Porosz Királyi Kadétiskolát (Königlich Preußische Kadetten-Schule) végezte el sikeresen, majd mint kardbojtos tisztjelölt (Portepee-Fähnrich) szolgált a 4. Bádeni „Vilmos herceg“ 112-es gyalogezrednél Kolmarban, ahol hadnagyi rangig emelkedett a tiszti ranglétrán.
Csapatszolgálatban Miután áthelyezték Mülhausenbe, Schëuch főhadnagy lett és ezred-segédtiszt a 7. Bádeni 142-es gyalogezrednél. Ezután a mülhauseni 58. gyalogezred parancsnokságán volt segédtiszt. Áthelyezés folytán került a Hadügyminisztériumba, mint a hadsereg közigazgatási osztályának igazgatójának segédtisztje.
Ezt követően, mint századparancsnok megkapta az első parancsnoki beosztását a 7. Rajnai gyalogezred élén. Majd ismét áthelyezték a hadügyminisztériumba, ezúttal már titkárként, ahol a hadkiegészítési és költségvetési feladatokat látta el.Az Ersatz szó németül pótlékot, pótlást jelent. Ebből valószínűsíthető, hogy az Ersatz- und Etatwesen Aufgaben az hadkiegészítési és költségvetési feladatokat jelent. Ezt követte egy további átvezénylés, amikor mint 4. gárdaezred ütegparancsnoka állt szolgálatba.
A vezérkarnál és a hadügyminiszterség Az első világháború kitörésekor Schëuch a Hadügyminisztériumban dolgozott az Általános Központi Részleg (Allgemeine Zentralabteilung) igazgatójaként. 1914. augusztus 4-én, Belgium megtámadása és az angol hadüzenet napján kinevezték vezérkari főnöknek a főhadiszálláson. Walther Rathenau, az AEG egykori vezetőségi elnöke konzultált vele 4 nappal később arról, hogy a Német Birodalomnak nincs elegendő nyersanyagkészlete – különösen égető volt a lőpor hiánya – egy hat hónapnál hosszabb háború megvívására.
1916. május 16-ától a 29. gyalogsági dandárt vezette. 1917. január 13-án nevezték ki a 33. gyalogsági hadosztály parancsnokává. Mint a hadügyi hivatal (Kriegsamt) vezetőjeként szolgált 1917. augusztus 16-ától. Katonai karrierjének tetőpontja a hadügyminiszteri poszt volt, amit 1918. október 9-én ért el. Nem sokáig maradt e tisztségben, 1919. január 2-án megvált hivatalától. A vonatkozó kérelmet az elbocsátásról már 1918. december 15-én megírta ami után törvényesen nyugállományba vonult.
A legnagyobb megtiszteltetés számára az volt, mikor is megkapta a létező legmagasabb német hadi kitüntetést, a Pour le Mérite érdemrendet. 1939-ben tiszteletbeli gyalogsági tábornokká nevezték ki a Tannenbergi csata emléknapján.
Rendfokozatai 1893. október 17.: hadnagy (Leutnant) 1894. július 28.: főhadnagy (Oberleutnant) 1897. január 27.: százados (Hauptmann) 1903. augusztus 18.: őrnagy (Major) 1910. április 20.: alezredes (Oberstleutnant) 1913. március 22.: ezredes (Oberst) 1916. január 27.: vezérőrnagy (Generalmajor) 1918. október 9.: altábornagy (Generalleutnant)
Fordítás
Források Hermann A.L. Degener: Wer ist’s? Berlin, 1935 Dieter Martinetz: Der Gas-Krieg 1914–1918. Bonn, 1996
Jegyzetek
Kategória:Német hadvezérek Kategória:A Német Birodalom katonái az első világháborúban Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:19. századi német katonák Kategória:Poroszország hadügyminiszterei