A milkói püspökség, (helyenként milkoviai) eredetileg kun püspökség térítő, missziós püspökség volt Moldva és Havasalföld területén a 13. századtól a 16. század elejéig. Eredeti célja a kunok megtérítése volt, később névlegessé vált. A püspökség 1279-től viselte központja, Milkó után a milkói püspökség nevet.
A püspökség alapítása
1223-ban a Kalka menti csatában a mongolok megverték az egyesült orosz-kun sereget. A kunok eddig egy nagy eurázsiai törzsszövetséget alkottak az Al-Duna és a Balkas-tó közötti területen. Egy részük mongol fennhatóság alatt élt tovább, mások a Kárpátok mellékére menekültek.
A magyar királyság belefogott a kunok megtérítésébe. Róbert esztergomi érsek pápai legátusként 1226/1227-ben létrehozta a térítő jellegére utaló nevű kun püspökséget. Az egyházmegyét csak 1279-től nevezték központja, Milkó után milkói püspökségnek. Első püspöke (1227) a domonkos rend magyarországi provinciálisa (rendfőnöke), Theodorik lett, aki 5 éven keresztül volt a magyar provincia perjele (1223-1228).Magyar katolikus lexikon (domonkosok szócikk) A püspökség területe Moldva déli része a Szeret folyóig és Havasalföld keleti része, az Olt folyóig volt, amit 1231-ben állapítottak meg Rónert érsek második pápai legációja során.
Az 1230-as évek végéig a püspökség az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott, amikor a pápa saját közvetlen hatókörébe vonta, de a püspök továbbra is a magyar egyházszervezet tagja maradt. A tatárjárás alatt 1240/1241-ben a püspökség teljesen elpusztult, a kunok elhagyták, ezért feladatát vesztette. A püspökséget BedzsakA krónikák Budzsak vagy Bücsük néven is említik; Toluj (mongolul Тулуй (Tuluj); 1190 körül — 1232) Dzsingisz nagykán negyedik fiának gyermeke. mongoljai pusztították el, miután átkeltek a Szereten. A dúlás során 90 (vagy 190) szerzetes halt meg, valószínűleg Theodorik püspök is odaveszett.Magyar katolikus lexikon (Milkói püspökség szócikk) Elképzelhető, hogy mongolok ekkor ölték meg Magyar Boldog Pált. Rogerius mester így írta le az eseményeket: „Bochetor„... Batunak hívatott. A seregben alatta a leghatalmasabb vezért Bohetornak hívták.” A tatárjárás emlékezete (1981) 122. o. Elképzelhető, hogy ez Szubotáj Behadir (Behadur, Baatar, Bagatur) Batu kán legeredményesebb hadvezérének torzított neve. pedig más királyokkal együtt átkelve ama folyón, amelyet Szeretnek mondanak, elérkezett a kunok püspökének a földjére, és legyőzve azokat az embereket, akik ott a harcra összegyülekeztek, az országot mindenestül elfoglalta.”Szerk.: Katona Tamás: A tatárjárás emlékezete. Bp., 1981, 123. o.
Újjászervezési kísérletek
A tatárok között térítő ferences szerzetesek tettek kísérletet először a püspökség újjászervezésére Milkó központtal, ettől kezdve viselte a milkói püspökség nevet.
A következő sikertelen újjászervezési kísérlet Nagy Lajos király nevéhez fűződött 1354-ben.
A milkói püspökök ezután – többnyire mint az esztergomi érsek vikáriusai – csak címzetes püspökök voltak. A püspökség 1512-ben szűnt meg véglegesen, amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek kieszközölte a II. Gyula pápánál a püspökség és az esztergomi érsekség kánoni egyesítését.
Jegyzetek
Források Makkai László 1936: A milkói (kun) püspökség és népei. Debrecen.
Kategória:Megszűnt katolikus egyházmegyék