Spech János, németül Johann Baptist Spech (Pozsony, 1767. december 18.Archív Hlavného Mesta SR Bratislavy / Pozsony Főváros Levéltára, Anyakönyvek, Szent Márton római katolikus plébánia, Keresztelések (Krsty) 1763-1769 (Inv. č. 17) – Felsőlendva, 1836. november 24.Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára, IV.445: Felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye, Felsőlendva (római katolikus), 1836. év. Ld. még: Federhofer-Königs, Renate, Neues zur Lebensgeschichte von Johann Spech, Musikforschung 18(1965), Heft 4, 414.) magyarországi karmester, zeneszerző, az első magyar nyelvű dalciklusok szerzője.
Élete Német nyelvű családban született, apja, Spech Willibald egyszerű munkás (operarius) volt. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, és ott kapta zenei műveltségét is, énekelni és zongorázni tanult. Miután jogi végzettséget szerzett, 1792-től fizetés nélküli helytartótanácsi gyakornokként dolgozott Budán, de továbbra is foglalkozott zenével. 1794-ben nyitányt komponált a pesti színház egy előadásához. Végül barátja, gróf Nádasdy Lipót (1769–1836) tanácsára a zenét választotta fő hivatásának.
Még 1800 előtt Bécsbe költözött, hogy Joseph Haydntól tanulhasson zeneszerzést. Utóbbi 1800. augusztus 28-án bizonyítványt adott arról, hogy Spech „bármely zeneiskolát vezethet, akár mint igazgató, akár mint a zongora és az orgona tanára”.„einer jeden Musickschule sowohl als Directeur, theils auch als Lehrer im Clavier, und der Orgel, vorstehen könne”: Haydn, Joseph, Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen, hg. von Dénes Bartha, Budapest, 1965, 351-352. Első nyomtatott műve is Bécsben jelent meg 1799-ben. 1804-ben visszatért Pestre, és zongoratanárként, majd színházi karmesterként működött. A pesti német színház számára két operát és több kísérőzenét szerzett. Veni Sancte Spiritus kórusműve 1807-ben a pozsonyi országgyűlés megnyitásán, egy alkalmi kantátája pedig 1811-ben a pesti evangélikus templom fölszentelésén hangzott el. Eközben Podmaniczky József „házi zeneszerzője” volt. Podmaniczky támogatásának köszönhette, hogy 1816 és 1818 között Párizsban, az ottani Conservatiore-ban képezhette magát tovább.
1818-től ismét Bécsben és Pesten működött, ekkor írta 1822 és 1824 között kiadott magyar nyelvű dalciklusait. Pártfogója, Podmaniczky halála után, 1824-ben végleg Bécsbe költözött, ahol művei kiadásából és tanításból élt. Gustav Shilling kortárs zenei lexikonja szerint művészetét „korrektség és keresetlen eredetiség” jellemezte, valamint „a dicséretre méltó lemondás minden fajta modern díszítőeffektusról”.„Correctheit und ungesuchte Originalität in Plan, Haltung und Ausführung, sowie das lobenswerthe Verzichten auf jede Art moderner Prunkeffekte”: Schilling, Gustav, Encyclopädie der gesammten musikalischen Wissenschaften, oder Universal-Lexicon der Tonkunst, VI, 1838, 441. Utolsó éveit barátja, a vele egykorú Nádasdy Lipót szolgálatában töltötte, és annak birtokán, a Vas vármegyei Felsőlendván hunyt el, ahol a grófi család ottani sírboltjába temették.„cottarum compositor, Suae Excellentiae Dom. Comitis Leopoldi senioris a Nádasd familiaris”: Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára, IV.445: Felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye, Felsőlendva (római katolikus), 1836. év. Ld. még: Federhofer-Königs, Renate, Neues zur Lebensgeschichte von Johann Spech, Musikforschung 18(1965), Heft 4, 414. Kéziratos hagyatékát a Bécsi Zenebarátok Egyesületének adományozta.
Művei Színpadi zenék Die Befreiung von Jerusalem (kantáta), Pest, 1810Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, ed. Hedvig Belitska-Scholtz–Olga Somorjai , I-II, Budapest, 1995, I, n° 533. Ines und Pedro, oder Der Geist bei Montegalva (opera Kisfaludy Sándor Tátika című verses regéje nyomán, más címen Johannisnacht), Pest, 1814Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, ed. Hedvig Belitska-Scholtz–Olga Somorjai , I-II, Budapest, 1995, I, n° 2941. Mathias Corvinus oder Der Sieg der Treue (kísérőzene), Pest, 1815Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, ed. Hedvig Belitska-Scholtz–Olga Somorjai , I-II, Budapest, 1995, II, n° 5623. Sophronia oder Die Eroberung des heiligen Grabes, 1. Teil (kantáta), Pest, 1816Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, ed. Hedvig Belitska-Scholtz–Olga Somorjai , I-II, Budapest, 1995, II, n° 5741. Der Vogel des Bruder Philipp (vígopera), Pest, 1821Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, ed. Hedvig Belitska-Scholtz–Olga Somorjai , I-II, Budapest, 1995, II, n° 6610. Felizie (tündérmese).
Egyházi művek Missa alla capella Reqiuem Veni Sancte Spiritus (a pozsonyi országgyűlés megnyitására), 1807 Laudate pueri
Kantáták Gyászkantáta Prónay Johanna halálára („Trauercantate zur Begräbniss Feyer der … Frau Johanna Freyin v. Pronay … mit Begleitung von Blas-Instrumenten”), 1797 Alkalmi kantáta a pesti evangélikus templom felszentelésére („Gelegenheits-Cantate zur Einweihung der neuen evangelischen Kirche”), 1811 Gyászkantáta Podmaniczky József halálára, 1823
Dalok és áriák német, olasz, francia és magyar nyelven. Nyomtatásban megjelentek: Lieder für eine, zwey oder drey Stimmen (Op. 7.), Wien, Chemische Druckerei A kesergő szerelem, Kisfaludy Sándor (Himfi) versére, 1807 (vö. Hazai Tudósítások, 1807, 131) Sechs Lieder mit Clavier-Begleitung (Op. 21.), Wien, Pietro Mechetti Sechs Lieder mit Begleitung des Claviers (Op. 27.), Wien, Pietro Mechetti Hat magyar dal klavir késéréssel (Mária Dorottya nádornénak, Op. 30.), Pesth, G. Miller, 1822 Magyar énekek klavír kíséréssel (Festeticsné Hohenzollern-Hechingen Józefinának, 3 darab, Op. 31.), Pest, 1823 Három magyar dalok (Op. 32.), Pest, 1824 Liebesrausch von Körner, in Musik gesetzt für eine Singstimme mit Begleitung des Piano-forte (Op. 33), Wien, Cappi & Co. Tre ariette con accompagnamento di fortepiano (Op. 34.). Wien, Cappi & Co. Sechs Lieder mit Begleitung des Claviers (Op. 35.). Wien, Pietro Mechetti Die Ideale von Schiller, in Musik gesetzt für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte (Op. 36.), Wien, Anton Pennauer Magyar énekek klavir késéréssel (Op. 37.), Pest, Karl Lichtl, 1829 Zwey Quartetten für Männerstimmen, (Op. 37.), Wien, Joseph Czerny Maria von Schottland, von Kind. Für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte (Op. 42.) Wien, Joseph Czerny Négy magyar dal (cím nélküli nyomtatvány, h. é. n.) Magyar Orpheus, szerk. Bartalus István, Pest 1869 (közte Spech János 13 dala Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kiss János és más magyar költők verseire
Vonósnégyesek Gustav Schilling lexikonja szerint „9 Quartetten und 2 Fugato's für Bogen-Instrumente”.Schilling, Gustav, Encyclopädie der gesammten musikalischen Wissenschaften, oder Universal-Lexicon der Tonkunst, VI, 1838, 441. Nyomtatásban megjelentek: Trois Quatuors pour deux Violons, Alto et Violoncelle (Koháry Ferencnek, Op. 2.), Bécs, 1803 Trois fugues pour deux violons, alto et violoncelle (Perényi Lázárnak [„Lazare de Prenyi, Conseiller à la Chambre Royale d'Hongrie”], Op. 3.) ,Wien, 1802 Quartetto [G-dúr] (Végh Ignácnak), Chemische Druckerei, Wien Fugues (3 darab, Op. 8.) Trois Quatuors (Podmaniczky Jánosnak, Op. 19.), Wien , Tranquillo Mollo Quatuor (Brunswick Ferencnek, Op. 22.), Wien, Pietro Mechetti, 1816 Deux quatuors (Podmaniczky Józsefnek, Op. 25.) Párizs Quatuor concertant (Majláth Jánosnak, Op. 26.), Párizs
Billentyűs kamarazene Gustav Schilling lexikonja szerint „9 Sonaten, 2 Trios, 1 Fantasie, 3 vierhändigen Fugen, 2 Allegri rhapsodici, sämtlich für das Pianoforte”. Nyomtatásban megjelentek: Due sonate [D, B] per il clavicembalo o forte piano coll'accompagnamento d'un violino et violoncello (Op. 1.), Wien, Artaria & Co., 1799 Sonate [A] pour le pianoforte (Op. 4), Wien, Bureau des arts et d'industrie, 1802 Sonate [F] pour le piano-forte (Op. 5.), Wien, Johann Cappi Sonate [B] pour le piano-forte (Op. 6.), Wien, Johann Cappi; Tranquillo Mollo Tema [Es] e variazioni per il cembalo (No. 5.), Wien, Chemische Druckerei Sonate [D] pour le pianoforte avec un violon (Op. 10.), Wien, Chemische Druckerei Sonate pour le pianoforte avec un violon obligée (Op. 12.), Wien, Chemische Druckerei Fantasia o capriccio [A] per il pianoforte (Op. 15.), Pesth, Bureau des arts et d'industrie, [1810 körül] Sonata [Es] per pianoforte e violino (Op. 16.), Wien–Pesth, Bureau des arts et d'industrie, [1811 körül] Sonata [Es] per pianoforte e violino (Op. 17.), Wien–Pesth, Joseph Riedl Drey Fugen [c, h, F] für das Pianoforte zu vier Händen (Op. 39.), Wien, Anton Diabelli & Co. Zwei rhapsodische Allegri [f, Es] im freien und gebundenen Style für das Pianoforte zu vier Händen (Op. 43.), Wien, Anton Diabelli & Co.
Zenetudományi írások Über den heutigen Zustand der Musik in Paris, und den Geschmack in derselben, Allgemeine musikalische Zeitung (Wien) 6(1822) = A muzsikának mai állapotjáról s abbéli izlésről, Párizsban, Tudományos Gyűjtemény (1822):4, 50-64.
Hangfelvételek Three String Quartets Op. 2. – Festetics String Quartet (on period instruments), Hungaroton, 2003 Fortepiano Pieces & Songs (Music of Hungarian Parlours) – Halmai Katalin (mezzoszoprán), Horváth Anikó, Ratkó Ágnes (fortepiano), Hungaroton, 2007
Jegyzetek
Irodalom Schilling, Gustav, Encyclopädie der gesammten musikalischen Wissenschaften, oder Universal-Lexicon der Tonkunst, VI, Stuttgart, 1838, 440-441. Bartalus István, in Magyar Orpheus, Pest 1869, 14.
Molnár Antal: Csokonai és a magyar műdal, Budapest, 1929. Major Ervin: Kisfaludy Sándor a magyar zenetörténetben, in Muzsika, 1929. Federhofer-Königs, Renate, Neues zur Lebensgeschichte von Johann Spech, Musikforschung 18(1965), Heft 4, 414–415.
Sonkoly István, Kisfaludy Sándor és Károly megzenésített versei, in Veszprém megyei múzeumok közleményei 1970, 103-110.
Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők, [Budapest], 2000.
Ludwig Finscher, Johann Spech, in Die Musik in Geschichte und Gegenwart, Personenteil, XV, 2006. Sass Ágnes, Spech, Johann Baptist, in A magyar régiség művelődéstörténetének adatbázisa, 2013-2016 (, bővített kiadása).
Hivatkozások
Művei a Répertoire International des Sources Musicales katalógusában
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyarországi klasszicista zeneszerzők Kategória:Magyar operaszerzők Kategória:Pozsonyiak Kategória:1769-ben született személyek Kategória:1836-ban elhunyt személyek