__NOTOC__ thumb|right|250px|Bell X–1
Az X–sorozat kísérleti repülőgépei avagy X–repülők az Egyesült Államokban készültek új technológiák kipróbálására. Fejlesztésüket általában titok övezte.
A sorozat első repülőgépe a Bell X–1 a hangsebesség 1947-es első átlépésétől vált híressé. A későbbi X–repülők is fontos kutatási áttöréseket hoztak, bár az X–1-eshez hasonló hírnevet csak az X–15 ért el. Az X–7 és az X–12 közötti számozást rakéták kapták, és több X–repülőt is pilóta nélkül, távirányítással vezéreltek. Az X–repülőkből általában nem készülnek teljes szériák, gyakran csak egy pár példány. Erre kivétel az X–35, amely a Boeing X–32 ellen szállt versenybe a Joint Strike Fighter programban és F–35 Lightning II néven több ezer darabos gyártásra számíthat.
Az X–repülők sorozata napjainkban is folytatódik. Az X–52 elnevezést kihagyták, nehogy összekeverjék a B–52 Stratofortress-szel.
X–repülők listája Név Gyártó Kép Első felszállás MegjegyzésX–1 Bell Aircraft Corporation200px1946. január 19.Az első gép, ami átlépte a hangsebességetX–2 StarbusterBell Aircraft Corporation200px1952. június 27.Mach 2-3 sebességű szuperszonikus repülőgépX–3 StilettoDouglas Aircraft Corporation200px1952. június 27.Titán ötvözettel épített szuperszonikus gépX–4 BantamNorthrop Corporation200px1948. december 15.Vízszintes vezérsík helyett kombinált csűrő és magassági kormányX–5Bell Aircraft Corporation200px1951. június 20.Változtatható szárnynyilazásX–6Convair200px1955Atommeghajtású repülőgépX–7 Flying Stove PipeLockheed Corporation200px1951. áprilisTorlósugár-hajtóműX–8 AerobeeAerojet200pxRakétakísérleti platformX–9 ShrikeBell Aircraft Corporation200px1949. áprilisA GAM–63 RASCAL kikísérletezésére készültX–10North American Aviation200px1963. október 13.Modern rakétatechnológiai bemutató példányX–11Convair100px1957. június 11.Az Atlas rakéta-program kikísérletezésére készültX–12Convair100px1958. júliusAz Atlas rakéta-programhoz készült, javított kísérleti modellX–13 VertijetRyan Aeronautical Company200px1955. december 10.Egy tisztán sugárhajtóműves repülőgép függőleges felszállását, vízszintes repülését és függőleges leszállását (VTOL) bemutató példányX–14Bell Aircraft Corporation200px1957. február 19.Vízszintes és függőleges felszállás, lebegés, átváltás vízszintes repülésbe, függőleges leszállás (VTOL).X–15North American Aviation200px1959. június 8.Hiperszonikus repülést kutató gép (6 Mach)X–16Bell Aircraft CorporationSoha sem szállt felNagy magasságon repülő felderítőgépX–17Lockheed Corporation200px1956. áprilisMagas Mach-számú visszatérés a légkörbeX–18Hiller Aircraft200px1959. november 24.Függőlegesre forgatható szárny és STOVLX–19Curtiss–Wright200px1963. novemberBillenőrotoros VTOL csapatszállító konvertiplánX–20 Dyna-SoarBoeing200pxSoha sem szállt felÚjrahasználható katonai űrrepülőgépX–21Northrop Corporation200px1963. április 18.Lamináris áramlás vezérlésű szárnyakX–22Bell Aircraft Corporation200px1966. március 17.Billenőrotoros STOVL gépX–23 PRIMEMartin Marietta150px1966. december 21.Légkörbe való visszatérést vizsgáló kísérletekX–24 PILOTMartin Marietta200px1973. augusztus 1.Lifting body csupaszárny gépX–25 Bensen B-8Bensen200px1955. december 6.Könnyű autogiróX–26 FrigateSchweizer200px1967Motoros vitorlázó repülőgépX–27Lockheed150pxSoha nem szállt felCsúcsteljesítményű vadászgép prototípusaX–28 Sea SkimmerPeriera200px1970. augusztus 12.Ultrakönnyű hidroplánX–29Grumman200px1984Előrenyilazott szárnyú, fly-by-wire irányítású repülőgépX–30 NASPRockwell200pxNem építették megKereskedelmi űrrepülőgép prototípusaX–31Rockwell200px1990.Tolóerővektor-eltérítésű vadászgépX–32Boeing200px2000. szeptemberCTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program veszteseX–33 Venture StarLockheed Martin200pxPrototípust soha nem fejezték beÚjra használható űrrepülőgépX–34Orbital Sciences Corporation200pxSoha sem repültÚjra használható, személyzet nélküli űrrepülőgépX–35Lockheed Martin200px2000CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program nyerteseX–36McDonnell Douglas200px1997. május 17.Függőleges vezérsík nélküli repülőgépX–37Boeing200px2006. április 7.Kísérleti űrrepülőgépX–38NASA200px1999Lifting body csupaszárny mentőjármű a Nemzetközi ŰrállomáshozX–39????TitkosMég nem repültFATE : Future Aircraft Technology EnhancementsX–40Boeing200px1998. augusztus 11.Újra használható űrrepülőgép kísérlet, az X–37 korai változataX–41???? (NASA/DARPA program)TitkosKereskedelmi hasznosítású űrrepülőgépX–42????TitkosFolyékony meghajtású katonai rakétaX–43NASA200px2001. június 2.Torlósugár meghajtású hiperszonikus pilóta nélküli repülőgépX–44 MANTALockheed Martin200pxA prototípust nem fejezték beMANTA=Multi-Axis No-Tail Aircraft - farok nélküli repülőgép tolóerővektor-eltérítésselX–45Boeing200px2002. május 5.pilóta nélküli harci repülőgép bemutatójaX–46Boeing200pxAz X–45 haditengerészeti változataX–47 PegasusGrumman200px2003. február 23.pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója a haditengerészet számáraX–48Boeing200px2007. július 20.Blended wing body-típusú repülőszárnyX–49 SpeedhawkPiasecki Aircraft 2007. július 29.VDTP (Vectored Thrust Ducted Propeller) technológiájú gyors helikopterX–50Boeing2003. november 24.Helikopter forgószárny leállása után a rotort szárnyként használjaX–51 WaveriderPratt & Whitney és Boeing200px2010. május 26.Torlósugár hajtóművekX–52# Nem használják, hogy ne keverjék össze a B–52 Stratofortress-szelX–53Boeing Phantom Works200px2002. novemberAAW : Active Aeroelastic Wing, aktív aeroelasztikus szárnyX–54GulfstreamX–55Lockheed Martin200pxX–56Lockheed Martin200pxX–57ESAero/Tecnam200px
Lásd még Skunk works
Hivatkozások Jay Miller, The X-Planes: X-1 to X-45. Motorbooks International, 2001.
Külső hivatkozások
A korai X–repülők American X-Vehicles: An Inventory X-1 to X-50 (Amerikai X–repülők: az X–1-től az X–50-ig), SP-2000-4531; online NASA monográfia PDF-ben
Kategória:Amerikai katonai kísérleti repülőgépek