A fehérfejű pipra (Pseudopipra pipra) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó Pseudopipra nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus pipra néven. Besorolása vitatott, egyes szervezetek a Pipra nembe sorolják Pipra pipra néven, mások a Dixiphia nembe sorolják Dixiphia pipra néven.
Alfajai Pseudopipra pipra anthracina (Ridgway, 1906) Pseudopipra pipra minima (Chapman, 1917) Pseudopipra pipra bolivari (Meyer de Schauensee, 1950) Pseudopipra pipra unica (Meyer de Schauensee, 1945) Pseudopipra pipra coracina (P. L. Sclater, 1856) Pseudopipra pipra occulta (J. T. Zimmer, 1936) Pseudopipra pipra pipra (Linnaeus, 1758) Pseudopipra pipra discolor (J. T. Zimmer, 1936) Pseudopipra pipra pygmaea (J. T. Zimmer, 1936) Pseudopipra pipra comata (Berlepsch & Stolzmann, 1894) Pseudopipra pipra microlopha (J. T. Zimmer, 1929) Pseudopipra pipra separabilis (J. T. Zimmer, 1936) Pseudopipra pipra cephaleucos (Thunberg, 1822)
Előfordulása Costa Rica, Panama, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 10 centiméter, testtömege 11 gramm. A felnőtt hím feje teteje fehér, tollazata sötétkék. A tojó feje kékesszürke, tollazata olívzöld. bélyegkép|210px|A hímbélyegkép|220px|és a tojó Életmódja Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozás Képek az interneten a fajról
Kategória:Pseudopipra Kategória:Madárfajok Kategória:Brazília madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Costa Rica madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Francia Guyana madarai Kategória:Guyana madarai Kategória:Panama madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Suriname madarai Kategória:Venezuela madarai