Raleigh (ejtsd: ra-lí) az Amerikai Egyesült Államok Észak-Karolina államának fővárosa, és Wake megye székhelye. Raleigh javarészt Wake megyében terül el, csak egy kis része nyúlik át a szomszédos Durham megyébe.Raleigh Durham csatolás egyezménye (angol nyelven) Raleigh-t a Tölgyek Városának (City of Oaks) is nevezik az ott található tölgyfák miatt. A város jelképe a makk. Észak-Karolina második legnépesebb városa Charlotte után. Becsült lakossága 380 173 fő (2008. július 1.)A 258 leggyorsabban növekedő város az Egyesült Államokban - 2007. jún. 27. (angol nyelven) Az USA népességnyilvántartó központja szerint az ország legdinamikusabban növekvő agglomerációja.
Történelem 18. század
1770 decemberében hozták létre Wake megyét a korábbi Cumberland, Orange és Johnston megyék helyén. A megye a nevét a kormányzó feleségének vezetéknevéről kapta. Az első székhelye Bloomsbury volt. Raleigh-t 1788-ban választották az állam leendő fővárosának, ám hivatalosan csak 1792-ben kapta meg a megye- és államszékhelyi címet. Ugyanebben az évben nevezték el Sir Walter Raleigh-ről, a roanoke-i kolónia támogatójáról. Az "Elveszett Kolóniának" a Fort Raleigh Nemzeti Történelmi Központ állít emléket Roanoke szigetén.
A város helyszínét részben egy akkor híres fogadó közelsége alapján választották ki. Korábban azon a helyen nem állt semmilyen település. Raleigh egyike azon kevés amerikai városoknak, melyeket kimondottan fővárosnak terveztek és építettek. Céltudatos kialakítását utcaszerkezete is tükrözi.
19. század thumb|200px|right|Raleigh, Észak-Karolina, 1872
Andrew Johnson, az Egyesült Államok 17. elnöke Raleigh-ban született 1808-ban. A város első vízvezeték hálózatát 1818-ban építették ki, ám a rendszer nem működött, ezért a projekt félbemaradt. 1819-ben felállt a város első önkéntes tűzoltóbrigádja, amit 1821-től hivatásos tűzoltóság váltott fel.
1831-ben leégett az észak-karolinai kapitólium. A helyreállítási munkák két évvel később kezdődtek meg. Az ehhez bányászott gránitot az állam első vasútvonalán szállították a városba. Az új kapitólium 1840-ben készült el.
1857-ben megnyitotta kapuit a Peace College, Raleigh első felsőoktatási intézménye.
A Polgárháború kitörése után árokerődítménnyel vették körül a várost az uniós hadsereg ellen. 1865. április 13-án az uniós lovasság Kilpatrick tábornok vezetése alatt bevette a várost. Miután a konföderációs seregek nyugat felé húzódtak vissza, az uniós erők követték őket, végül a közeli morrisville-i ütközetben találkoztak. A várost nem érte jelentős pusztítás a háború során, ám az utána következő Újjáépítési időszakban a gazdasági recesszió miatt évtizedek alatt is alig fejlődött valamit.
thumb|right|200px|Az Észak-Karolinai Kapitólium az előtérben David S. Reid kormányzóval. (1861.) thumb|right|200px|Az észak-karolinai állami kincstárnok irodája a Kapitóliumban (1890-es évek) A Polgárháború után az afrikai-amerikaiak is tanulhattak, és a férfiak szavazati jogot is kaptak. A környező kisebb településekről sok felszabadított rabszolga felköltözött Raleigh-ba. A déliek első fekete felsőoktatási intézménye, a Shaw University 1865-ben kezdte meg a működését. A Shaw egyetemhez tartozó Estey Hall volt az első, fekete nők számára nyitott felsőoktatási intézmény. Az ország első afrikai-amerikai orvostudományi egyeteme szintén a Shaw-hoz tartozó Leonard Hall volt. 1867-ben az Episzkopális Egyház megalapította a St. Augustine főiskolát a felszabadított feketék számára. 1869-ben pedig jóváhagyták az első iskola megnyitását Raleigh-ban kimondottan látás- és halláskárosult feketék számára.
1874-ben felépült város szövetségi épülete. Ez volt a szövetségi kormányzat első projektje Délen a Polgárháború után. Raleigh fő napilapját 1880-ban alapították a korábbi News és Observer lapok összevonásával The News & Observer néven. Az Észak-Karolinai Ágrártudományi és Gépészmérnöki Főiskola,North Carolina College of Agriculture and Mechanic Arts amit ma - Észak-Karolinai Állami EgyetemnekNorth Carolina State University hívnak - 1887 óta működik. Az állam első ápolóképző intézménye az 1889-ben megnyílt Rex Hospitalban kapott otthont. A Baptista Nőiskola, mai nevén Meredith College 1891-ben nyílt meg.
1900-ban az állami törvényhozás új alkotmányt fogadott el megváltozott szavazási rendszerrel, mellyel megvonták a legtöbb fekete és a szegényebb fehérek szavazati jogait. Korábbi határozatokkal együtt az államnak 1908-ra sikerült teljesen kizárni a feketéket a szavazásból. Egészen 1965-ig az észak-karolinai feketék nem szavazhattak, nem lehettek az esküdtszék tagjai és nem láthattak el közfeladatokat.
20. század
thumb|right|200px|A Martin és Fayetteville utcák kereszteződése (1908) thumb|right|200px|A Fayetteville utca az 1910-es években. Az észak-karolinai State Capitol a háttérben. thumb|right|200px|A Nemzeti Kereskedelmi Bank építése (1912) thumb|right|200px|Martin utcai üzleti negyed (1915) 1912-ben megnyílt a Bloomsbury Park a népszerű körhintákkal. Később áthelyezték a Pullen Parkba, de a körhinták még ma is működnek. 1914 és 1917 között egy influenzajárvány végzett 288 helyi lakossal. Észak-Karolina állam összesen 5 799 férfit vesztett az I. világháborúban.
1922-ben megkezdte adását a város első rádiója (WLAC), ám csak két évig volt hallható. Egy másik adó (WFBQ) azonban 1924 óta folyamatosan sugároz. Bár 1927-ben nevet változtatott (WPTF), ez Raleigh legrégebbi, ma is működő rádióadója.
1929-ben megnyitott a város első repülőtere, a Curtiss-Wright Flying Field. Ugyanebben az évben a tőzsdekrach miatt hat raleigh-i bank bezárt.Raleigh történelme (angol nyelven)
A nagy gazdasági világválság alatt a kormányzat elsődleges célkitűzése volt a munkahelyteremtés. A város szabadidős és oktatási programokat indított, és közmunkákban alkalmazta az embereket.
1932-ben alakult meg az Észak-Karolinai Szimfonikus Zenekar.North Carolina Symphony 1939-ben engedélyezték egy nagyobb repülőtér építését Raleigh és Durham között.
Az 1954-es Hazel hurrikán jelentős károkat okozott a városban.
Az első helyi televíziócsatorna, a WRAL-TV 1956-ban kezdett sugározni.
A Research Triangle Park 1957-es megnyitásával a város lakossága növekedni kezdett, a hatvanas évekre elérte a 100 000 főt.
A szövetségi Szavazójogi TörvényVoting Rights Act megszületésével, ami az afrikai-amerikai szabadságjogi mozgalom egyik legnagyobb sikere volt, Lyndon B. Johnson elnöksége alatt a feketék politikai szerepvállalása növekedésnek indult a városban. 1973-ban Clarence E. Lightner lett a város első fekete polgármestere.
1976-ban a Raleigh városi és Wake megyei iskolák egyesültek létrehozva a Wake megyei nyilvános iskolarendszert, ami az állam legnagyobb oktatási intézménye, az országban pedig a 19.
A '70-es és '80-as évek alatt felépült az I-440-es Interstate autópálya körgyűrű, ami sokat segített a város közlekedésében.
Az első kiállító és konferencia központ (convention center) és a Fayetteville bevásárlóközpont (street mall) 1977-ben nyílt meg. A Fayetteville Street sétálóutcává lett alakítva, hogy fellendítsék a belvárosi életet, de a kezdeményezés nem sikerült, és az üzletek hanyatlásnak indultak. Az utcát 2006-ban adták vissza a gépkocsiforgalomnak, ez a belvárost átszelő egyik legforgalmasabb út.
1991-ben felépült két felhőkarcoló a városban. 1996-ban az olimpiai láng is megfordult a Raleigh-ban az Atlantába vezető útján. Ugyanebben az évben a Fran hurrikán pusztított a városban.
1999-ben megnyílt az RBC Center aréna, ami otthont ad az NHL-ben szereplő helyi Carolina Hurricanes jégkorong csapatnak valamint a NC State Wolfpack kosárlabda csapatnak.
21. század
2001-ben a Raleigh Memorial Auditorium épületegyüttes tovább bővült a Progress Energy Center Előadóművészeti Központtal, a Fletcher Operaszínházzal, a Kennedy Színházzal, a Betty Ray McCain Galériával és a Lichtin Plázával.
A Fayetteville Street újra megnyílt a járműforgalom számára 2006-ban. Több belvárosi projekt indult ebben az évben, többek között a 34 emeletes RBC Bank Tower valamint több lakóépület és étterem építése. A városban további felhőkarcolók vannak a tervezési fázisban.
Az I-540-es Interstate autópálya 2007-es átadásával, amely egy 110 km-es elkerülőszakasz Wake megye körül, a közúti forgalom zsúfoltsága csökkent a régióban. A teljes elkerülőutat a tervek szerint 15 múlva fogják befejezni.
2008-ban a város Fayetteville utcai történelmi negyedet felvették a Nemzeti Történelmi Emlékhelyek Jegyzékébe.National Register of Historic Places
Földrajz Az Egyesült Államok Népességnyilvántartó Hivatalának adatai szerint Raleigh területe 299,3 km², melyből 296.8 km² szárazföldi és 2.5 km² (0,84%) vízi.
Raleigh Észak-Karolina központi régiójának északnyugati részén található, ahol a Piedmont dombság és az Atlanti Parti Síkság találkozik. Ezt a területet "törésvonalként" is szokás nevezni, mivel a szárazföld belseje felé haladva itt jelennek meg először a zúgók és vízesések a folyókban és patakokban. Raleigh domborzatát is lankás dombok jellemzik, melyek enyhén keletre, a parti síkság felé lejtenek. A közép-piedmonti várostól nyugati irányban kb. három órányi autóútra van a tengerparti Atlantic Beach, keletre pedig kb. négy óra alatt érhetjük el autóval az Appalache-hegységet. A város 233 km-re délre fekszik a virginiai Richmondtól, 373 km-re délre Washingtontól és 230 km-re északkeletre Charlotte-tól.
Éghajlat thumb|right|250px|Havas Raleigh Raleigh éghajlata nedves szubtrópusi. Az átmeneti évszakok általában enyhék, a nyarak melegek vagy forrók, a telek pedig hidegek vagy fagyosak sok csapadékkal. A téli hőmérséklet nappal 8-11 °C, éjszaka -4-0 °C, ám az esetenkénti 15 fokos hőmérséklet sem ritka a tél közepén. A leghidegebb napon -22 fokot regisztráltak. Tavasszal és ősszel általában 20 °C körüliek a nappalok, és 10-14 fokos éjszakák vannak. A nyarak nappal meghaladják a 30 fokos hőmérsékletet is.
A legcsapadékosabb hónap a január és a március, a legszárazabb pedig az április és a november.http://www.weather.com/weather/wxclimatology/monthly/graph/USNC0558 Télen átlagosan 210 cm körüli hó esik, de gyakran előfordul ónos eső és havas eső is, sőt néha nagyobb károkat okozó jégesők is. A szárazabb hónapokban néha aszály sújtja a várost, ilyenkor korlátozzák a lakossági vízfogyasztást.
Gazdaság thumb|center|600px|Raleigh belvárosának látképe, 1909. Raleigh iparát elsősorban elektromos, gyógyászati, elektronikai és telekommunikációs eszközök előállítása jellemzi, de ruházati cikkek készítésével, élelmiszer-feldolgozással, papír- és gyógyszergyártással is foglalkoznak. Raleigh része az ún. észak-karolinai kutatási háromszögnek,Research Triangle ami az ország legnagyobb és legsikeresebb kutatási parkja, az Egyesült Államok vezető biotechnológiai és textilkutató központja.A Research Triangle Park (angol nyelv) A város fontos kiskereskedelmi áruszállítási központ Észak-Karolina keleti részén, valamint élelmiszer nagykereskedelmi disztribúciós pont.
Demográfia A 2000-es népszámlálás szerint 276 093 fő (a 2008. júliusi becsült adat szerint 380 173), 61 371 család él Raleigh-ban. A népsűrűség 930,2 fő/km². 120 699 lakóegység található a városban, négyzetkilométerenként átlagosan 406,7. A város etnikai összetétele: 63,31% fehér, 27,80% afrikai-amerikai, 0,36% őslakos amerikai, 3,38% ázsiai, 0,04% csendes-óceáni, 3,24% egyéb továbbá 1,88% kevert etnikumú. A helyiek 7,01%-a vallja magát spanyol- vagy latin-amerikainak.
2000-ben 112 608 háztartás volt Raleigh-ban, melyek 26,5%-ában voltak 18 évnél fiatalabb gyermekek, 39,5%-át együtt élő házastársak, 11,4%-át pedig elvált női családfenntartó alkotta. A megkérdezettek 45,5%-a nem tekintette magát a háztartásban családtagnak. A háztartások 33,1%-át egyedül élő személyek teszik ki, ezek 6,2%-a volt 65 éves vagy idősebb. Az átlagos háztartás mérete 2,30 fő, az átlagos családé pedig 2,97 fő.
Oktatás thumb|A D.H. Hill könyvtár az Észak-Karolinai Állami Egyetemen thumb|125px|A Memorial Bell Tower az Észak-Karolinai Állami Egyetemen