A Warez egy internetszleng-kifejezés, ami a jogvédett tartalmak jogsértő terjesztésére utal. Fő területe az internet, ahol a szervezett csoportok törik fel, és teszik nyilvánossá az egyébként különböző módokon védett tartalmakat. Az internet előtti időkben másolt lemezeket, jelenleg peer-to-peer rendszereket használnak erre. A kifejezés kezdetben számítógépes underground körökben volt használatos, szélesebb körben az Internet segítségével vált ismertté.
Etimológia A warez szó az angol wares szó torzított alakja. A wares a ware többes száma, ami általában árucikket jelent, de ez esetben a software szó csonkított változatáról van szó.
Az utolsó betű módosulásának oka a korai Bulletin Board System (röviden: BBS) terminálok használata során alkalmazott autocenzúra (programvezérelt, automatikus cenzúra) kikerülését szolgálta.
Hasonló torzított szavak internetes zsargonban elég gyakran használatosak (ld. leetspeak).
A warez szó általában a jogsértő módon terjesztett anyagot jelenti. Melléknévként használva (pl. warez szerver) vagy képzővel ellátva igeként (pl. warezol) is lehet használni. Szinonimája az angolból átvett kalózkodás, amit a magyar nyelvben is használunk.
Terjesztés a múltban és most bélyegkép|right|250px|Egy warezoláshoz is használt szoftver, a pftp 1999-ben készült képe, amelyen a felhasználó számos warez site-ba van bejelentkezve. A warezolt szoftverek terjesztése kezdetben az elit csoportok között postai úton (mail trading, gyakran postafiókok közbeiktatásával), illetve a warez csereberével egybekötött bulizás és személyes találkozás céljából többé-kevésbé rendszeresen megrendezett copypartykon történt. Ez az időszak az internet robbanásszerű elterjedése előtt, leginkább az 1980-as évek közepétől a kilencvenes évek legelejéig virágzott.
Ekkoriban az internetes lehetőségek még nem álltak a széles fogyasztói tömegek rendelkezésére. A távadatávitel meglévő eszközrendszere (analóg telefonvonal és az ahhoz csatlakoztatott modem) és a távadatátvitelhez nélkülözhetetlen, gyors háttértárolók még kezdetleges technikai szintet képviseltek és a legtöbb felhasználó számára megbízhatatlanok és egyben túl drágák is voltak. Éppen ezért volt jelentősége a postai továbbításnak, amely a magyarországi warezvilág számára a fő kapcsolatot jelentette a nyugati csoportok felé. Utóbbiak esetében fontos kiemelni a korabeli Magyarországot a többi akkori szocialista országgal együtt sújtó COCOM listát, amely rendkívül megnehezítette a stratégiai termékkategóriába tartozó nyugati, modern hardverek és szoftverek legális behozatalát.
Ennek a helyzetnek volt köszönhető, hogy a hazai warezvilág a rendszerváltás előtti években élte fénykorát, mert a szocialista országokban pár kivételt leszámítva nem létezett sem játék-, sem egyéb szoftverimport és -forgalmazás, emiatt a nyugati szerzői jogi érdekképviseletek sem voltak jelen, a hazai törvényi szabályozás számára pedig ez a világ ismeretlen terepet jelentett. Így gyakorlatilag kalózparadicsom volt az ország, amely a nemzetközi warezforgalmazásnak jelentős transzfer- és célállomása is volt. A hazai warez csoportok tevékenysége a fentiek miatt a kapcsolati hálózatok kiépítésére és a minél intenzívebb forgalmazásra (minél frissebb warez megszerzése és továbbítása) összpontosult, a csoportokon belül emiatt fontos szerepet töltöttek be a kapcsolatfenntartás és a postázás oroszlánrészét vállaló swapper tagok. Említést érdemel ennek a mára már elavult adattovábbítási módszernek néhány részlete is:
a hatékonyabb és olcsóbb küldemények érdekében, a swapperek minden eszközzel igyekeztek postaköltségeiket csökkenteni. A warezzel zsúfolt hajlékonylemezeket gyakran óvatosan kiemelték a merev, vastag műanyag burkolatból és 3-5 ilyen lecsupaszított korongot egyetlen lemez burkolatába helyezve rakták be a borítékba. A néha elképesztő méretekben folyó postázásnál ez jelentős súlycsökkenést, így pénzmegtakarítást is eredményezett. A leleményes fogások mellett, néha kifogásolható eljárásokat is alkalmaztak, például a drágább postabélyegek felületét gyertyaviasszal vagy egyéb festékálló, átlátszó anyaggal preparálták, majd a címzettektől visszakért és visszakapott bélyegeket, a postai bélyegzők nyomatait eltávolítva, újra felhasználták. a levélként, nagyobb borítékban feladott hajlékonylemezek a postai levélfeldolgozás során komoly mechanikus sérülésveszélynek voltak kitéve, ezért a swapperek gyakran buborékfóliával bélelt borítékokat használtak, ezek hiányában pedig különféle védőanyagokkal (karton- vagy hullámpapír-szeletek stb.) házilagosan bélelték ki a borítékokat, a fontosabb warez anyagokat pedig redundánsan, duplikálva, több lemezre is rámásolva küldték el. az adathordozó hajlékonylemezekhez gyakran egyedi papírtokot készítettek, amelyet a csoportok grafikusa a saját vagy épp a baráti címzett csoport logójával és egyéb képi elemekkel díszített, az önkifejezés sajátos ágaként (cover art) a küldött warez (korabeli kifejezéssel anyag, stuff) mellé általában személyesebb hangvételű levelet is mellékeltek a címzett másik csoport swapperének, mert a korabeli viszonyok kapcsolattartásra ezen kívül csak az igen drága nemzetközi telefonhívást tették lehetővé. Sokszor előfordult, hogy az egymással hetente többször is levelet (és warezt) váltó swapperek csak évek múltán, egy-egy copypartyn találkoztak személyesen. a küldeményekben gyakran továbbították az akkori scene eseményeiről hírt adó magazinokat is, amelyeket egyes nagyobb, jelentősebb csoportok készítettek, házilagos eszközökkel, fekete-fehérben, általában néhány oldalas, kicsi (A5) formátumban. A szöveges információk mellett ezeket gyakran rajzok, karikatúrák, az igényesebb technikával készült újságokban fotók egészítették ki, némelyik magazin meglepően sok példányszámot ért meg. Ezeket az újságokat később a szoftveres (és a warezzel együtt terjesztett) lemezújságok váltották fel.
Az Internet elterjedésével a warezolás átkerült a valósról a kibertérbe. Kezdetben BBS-eken, később FTP szervereken keresztül terjesztették a jogvédett anyagot, de mostanára a fájlcserélő rendszerek, mint például a DC vagy a P2P rendszerek (pl. BitTorrent) váltak a legfőbb közvetítő közeggé. (Ami nem jelenti azt, hogy legális információcsere ne folyna ugyanott.) Bár maguk a források megtalálása a letöltések bonyolultsága miatt szinte lehetetlen, a warezolt tartalom mellett gyakran található egy .nfo vagy FILE ID.DIZ fájl, ami a warez tartalmat készítő csapat névjegye.
Terjesztési módok
Az Internet elterjedése előtt a szoftvereket adathordozókra, elsősorban floppy lemezre vagy Streamer/DAT kazettákra történő másolás útján adták tovább.
Egy CD 700 megabyte-nyi adatot tartalmazhat, ami az 1990-es évekbeli Internet technológiával lassan lehetett csak átvinni, nem beszélve a 4,7 gigabyte-os DVD lemezekről. Ezért a warez sceneen belül szokássá vált az adatok több kisebb fájlra történő tömörítése, általában Zip vagy RAR formátumot használva. Kezdetben floppy lemez méretűre (1,44 megabyte) volt darabolva, de a játékok növekvő terjedelme, majd a DVD filmek megjelenését követően ez a formátum túlságosan elaprózta a programokat (több száz lemez). Manapság a legtöbb csapat 14,3 vagy 47,7 megabyte méretű egységeket tesz fel.
Előnye volt az egy nagy fájl átküldésével szemben: Lerövidíti a letöltési időt. Ha hibás lenne valamelyik "lemez", nem kell a teljes adatot újra tölteni. A kész darab azonnali Torrent megosztást eredményez, így mások is könnyebben tölthetik.
Napjaink programjai a letöltött részeket azonnal képesek visszaosztani, a hibás letöltéseket pedig időben felismerni, így csak a hibás fájlrészek töltődnek le újra, emiatt nem szükséges a fájlokat darabolni sem.
Általában kétféleképpen jelennek meg a szoftverek, CD vagy DVD képekben (pl. ISO fájl), vagy úgynevezett Rip-ben, ami során bizonyos részeket (pl. videójátékok esetében a zenéket, bizonyos hangokat és a filmeket) eltávolítanak a programból. Napjainkban a sávszélesség növekedésével ez utóbbi forma egyre ritkább.
Kategóriák, szakkifejezések
A warez körökben használt kifejezések:
ISOs – teljes CD/DVD/Blu-Ray lemezek (pl. alkalmazások, játékok, DVD filmek), amikből a RIP-ekkel ellentétben nem távolítottak el semmilyen adatot; Rips – a programok megcsonkított verziói, elsősorban a videójátékok esetében, a mérettel és a sávszélességgel való spórolás céljából; szintén Rip-nek nevezik a CD albumok MP3/WMA/OGG formátumba történt terjesztését, illetve a DVD/Blu-Ray filmek videófájlba tömörítését (általában DivX vagy Xvid codeckel egy vagy két CD-nyi terjedelembe); Appz – (Applikation) felhasználói programok; Gamez – videójátékok; Game Ripz – videójáték Ripek, ami az eredeti program megcsonkítása (leginkább a zenék és az átvezető jelenetek, párbeszédek eltávolítása); az otthoni internet sávszélesség növekedése miatt ez a forma kiveszőben van; Moviez – filmek TV-Ripz – TV műsorok, sportközvetítések vagy sorozatok, általában a reklámok eltávolításával, gyakran a sugárzást követő néhány órában fölkerül a warez oldalakra; a sorozatok DVD ripjei is e kategóriába esnek; Subz – feliratok (Subtitles), külön fájlként vagy lehetnek a filmbe, sorozatba ágyazva is; MP3z – MP3 formátumba tömörített zenei albumok, számok, elsősorban zenei CD-k és/vagy rádióadások átkodolásával; MVidz -videóklipek (Music videos), TV-ről, HDTV-ről vagy DVD-ről rippelve; Scripts – Design, stb. Release – megjelenés; az adott zene, film, program fekete megjelenése, általában egy csapathoz, ritkábban egyénhez köthető; 0-day – 0. napi megjelenés; ugyanazon a napon (pontosabban 24 órán belül) jelenik meg a legális és a fekete verzió is; 0-sec – az elsőként elérhető warez; nuked – a Scene-ből kizárt kópiák terjesztése, amik például bizonyos hiba vagy hiányosság miatt, esetleg a "scene szabályok" megsértése; ezeket általában Nukerek vagy a kalózcsapatok maguk teszik fel, manapság a nuke-ok a silányabb minőségű vagy hibás kalózpéldányok megjelölése; (to) pre – a hivatalos megjelenés előtti fekete megjelenés, általában szervezett warez csoportokhoz köthető; iND – independent; olyan személy, aki egy warez csoporthoz se tartozik; FXP – direkt-transzfermódusz, ami során egyik FTP oldalról egy másikra küldjük az adatot úgy, hogy nem használjuk ki a teljes sávszélességet; NFO – .nfo fájlok, amik általában a feltörést végző kalózcsapat védjegyei; általában a warez kópiát készítő csapat nevét és ASCII alapú lógóját, a fekete kópia megjelenési idejét, a másolásvédelem kikerülését, az adatcsomagok méretét és a tartalmát (fájllista), ritkábban a széria-kulcsot is tartalmazza. Dump, Distro vagy Site – olyan FTP-szerver, ami a kalózcsapatok adatait terjesztik; ezek általában nagy a tárolókapacitással illetve sávszélességgel rendelkeznek és magán tulajdonban vannak, azaz nem publikus szerverek; néhány Dumpadmin fizetősen adja a tartalmat a felhasználónak; Topsite vagy HQ – A nagy FTP oldalak megjelölése, ahonnan általában a terjesztés elkezdődik; Nulled vagy Nullified, Scriptz – módosított kereskedelmi web-scriptek; Fake – hamisítvány; olyan adatok, ami mást tartalmaz, mint amivel megjelölték azokat (pl. mozifilm helyett pornógyűjtemény) vagy szándékosan hibás programot tesznek közre; a hivatalos kiadók előszeretettel élnek ezzel a trükkel, de a nagy warez oldalak általában tiltják ezt; Bad Link – olyan link, ami üres vagy eltávolított (403-as hibakód) weblapra mutat; Crackz – kis segédprogramok, ami a kereskedelmi programok másolásvédelmét távolítják el, általában a futtató állomány (exe fájl) felülírásával; E-Bookz – E-könyvek vagy elektronikus könyvek, általában PDF vagy CHM formátumban; No-CD – olyan segédprogram, amivel a programok, általában videójátékok az adathordozó CD vagy DVD nélkül is elindíthatóak; Serialz – érvényes szériakódok; Patch – módosító telepítések a "szabadon" terjeszthetőség végett; DOX – számítógépes játékok mellé adott szoftverek, pl. crack, nocd crack, trainer, cheat code;