Kastély (Kostély, ) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése Lugostól hét kilométerre északkeletre, az E70-es út mentén, a Temes jobb partján fekszik.
Nevének változásai Először egy 1554-es defterben jegyezték fel nevét, Pošaqaštıl alakban. 1597-ben Kastely, az 1690-es években készített térképen Kustil néven említették. Az anyatelepüléstől délkeletre 1758 után hozták létre Kiskostély (1911-től Kiskastély) falut. A korábbi Kastély/Kostély neve ezután mint Nagykostély (románul Coșteiul Mare) szerepelt, majd a belügyminiszter 1911-es hatállyal a Nagykastély nevet állapította meg a számára.Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 187. és 262. o.
Története Nagy- és Kiskastélyt 1924-ben egyesítették. A mrakoniai kolostor szerzetespapja 1658-ban írta össze Kostély ortodox egyházát.A lugosi ortodox esperesség honlapja A település mellett nyílik az a tápcsatorna, amely a Bega vizének egy részét a Temesbe vezeti. A csatornát és a kezdeténél a zsilipet 1758 és 1763 között, Maximilian Freimaut tervei alapján építették. Ekkor telepítették Kiskostély falut, hogy lakói kezeljék és rendszeresen tisztítsák a zsilipet. A 18. században és a 19. század első felében Kostély a bánsági sócsempészet központi elosztóhelye volt, ahol a hatóságok ezért egy csempészfővigyázói állást is rendszeresítettek.Ioan Cipu: Fragmentarium făgețean, 1733–1920, 2. köt., opidul/târgul Făget, Lugoj, 2008, 45–46. o. 1816-ban itt járt Kazinczy Ferenc, aki feljegyezte, hogy szokatlanul hosszú, lábikráig érő ingbe öltözött és szokatlanul kövér román parasztokat és „tekercsekbe” font hajú lányokat látott itt.Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944, 2. köt., 8–9. o. 1847-ben, harminc családdal alakult meg görögkatolikus egyházközsége, majd 1858-ban papjukkal együtt a lakosság többsége, nyolcvan család, szintén áttért görögkatolikusnak.Diecesa Lugoșului – Sematism istoric. Lugoș, 1903, 221. o. 1849. augusztus 15-én, az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó csatájában az egyesült orosz–osztrák erők Kiskostélynál megfutamították a magyarokat. Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1977-ben beléolvadt Szilha falu.
Látnivalók A Begát a Temessel összekötő tápcsatorna elején, a zsilip felett az 1758-ban elhelyezett emléktábla. A zsilipházat az 1860-as években újjáépítették.
Népessége Az akkor még két falunak 1900-ban összesen 1629 lakosa volt, közülük 1575 volt román, 31 magyar és 23 német anyanyelvű; 889 görögkatolikus, 688 ortodox, 23 római katolikus és 21 zsidó vallású. 2002-ben 2316 lakosából 2156 volt román, 120 cigány és 29 magyar nemzetiségű; 1933 ortodox, 187 görögkatolikus, 70 pünkösdi, 51 baptista, 39 adventista, 18 református és 17 római katolikus vallású.
Jegyzetek
Források Jancsó Árpád: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója. Temesvár, 2007
Kategória:Temes megye települései