Az elkövető egyes személyekre alkalmazott büntetőjogi illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. Az elkövetők fogalma alá esnek: a tettes és a társtettes (tettesek), felbujtó és a bűnsegéd (részesek).Btk. 12. § - 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek)
A tettesek fogalma
A tettes a büntetőjogban és a kriminológiában az a személy, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.2012. évi C. törvény 13. § (1)) bek. A tettes az elkövetők egyik kategóriája. Amikor a Büntető Törvénykönyv tettesekről rendelkezik, e fogalom alatt a (szűkebb értelemben vett) tettes' mellett a társtettest is érti. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.2012. évi C. törvény 13. § (3)) bek. A részesek viszont a tettesek fogalmán kívül esnek.
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.2012. évi C. törvény 13. § (2)) bek.
A részesek fogalma
A részesek nem valósítanak meg tényállásszerű magatartást, azaz a Btk. Különös Része által büntetni rendelt cselekmény elkövetésében úgy működnek közre, hogy tevékenységük kívül esik a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának keretein.
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.Btk. 14. § (1) bek. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.Btk. 14. § (2) bek. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.Btk. 14. § (3) bek.
A felbujtás A felbujtás Rövid u-val írandó lásd pl. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest# bűncselekmény szándékos elkövetésére való rábeszélés. Az akarat-elhatározásra tudatosan gyakorolt befolyás. Kelléke a felbujtó és felbujtott között az ugyanazon bűncselekmény elkövetésére irányzott együttes szándék. A felbujtás csupán akkor büntetendő cselekmény, ha a felbujtott a cselekményt, amelyre a felbujtás irányult, elkövette vagy legalábbis annak elkövetését megkísérelte. A felbujtót azzal a büntetéssel kell sújtani, ami a felbujtás következtében elkövetett bűncselekmény után jár a tettesnek.Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938) 2345. old.
A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
A bűnsegély A bűnsegély (régies kifejezéssel bűnsegédlet) elkövetője a bűnsegéd, vagyis az a személy, aki más szándékos bűncselekményének elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
A bűnsegély fajtái a fizikai és a pszichikai bűnsegély. A fizikai bűnsegéd a tettesi alapbűncselekményt fizikai úton mozdítja elő. Elkövetési magatartása lehet például eszköz nyújtása, a helyszín figyelése a tettesi bűncselekmény megvalósulása érdekében. Az alapvető különbség a fizikai bűnsegéd és a társtettes cselekménye között, hogy míg a társtettes a bűncselekmény bizonyos különös részi törvényi tényállása alá eső cselekményt valósít meg, addig a bűnsegéd cselekménye nem illeszthető ezen a törvényi tényállás keretei közé. A pszichikai bűnsegéd a bűncselekményben a tettes szándékának erősítésével működik közre például a tettest tanácsokkal látja el. A pszichikai bűnsegéd és a felbujtó között az a különbség, hogy míg a felbujtó a rábírási cselekményével kiváltja a tettesben a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot, addig a pszichikai bűnsegéd csupán erősíti a tettesben már meglévő elkövetési szándékot.https://mek.oszk.hu/03300/03394/03394.htm#23
Jegyzetek
Források 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Büntetőjog Kategória:Jogi szerepkörök