A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, Újbuda belvárosában, Szentimrevárosban. A Villányi út és a Kosztolányi Dezső tér között elhelyezkedő mesterséges állóvíz felülnézetből elnyújtott, szabálytalan papucs ("vese-medence") formájú. Területe 1,1 ha, kerülete mintegy 500, mélysége 4-5 méter.
Története
bélyegkép|jobbra|A tó és a futópálya (2017) bélyegkép|jobbra| A fitneszpark a tó mellett (2017)
A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század második felében, a folyó szabályozását követően és az építőanyag-igény miatt téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső térnél, az alapanyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó leírások szerint 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek. Ennek során felszín alatti vízfolyásra bukkantak – bár azt már az 1873-as Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata is feltüntette.Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata 1873., Buda sz. k. főváros egész határának másolati térképe, maps.arcanum.com
A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. Utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödrötLásd: és környékét olyannyira, hogy a keletkezett tó a Villányi utat is megszakította. Egy darabig Háromházi-tónak is hívták – mert mellette már háromemeletes ház is épült –, később már csak arról volt nevezetes, hogy – zord eredetét igazolandó – , még az „öreg háború” előtt nyaranként megszedte a maga gyermek-áldozatait. Nevezték többek között Átlós-úti, Horthy Miklós úti- és Téglaházi-tónak is.Krepuska, Gy.: Kiegészítő adatok Budapest véglényfaunájához, Csiki Ernő Szerk.: A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. 1930-1931 (adt.arcanum.com)-r.-r.: Rákászat Budapesten a villamos mentén, Vadászat (Halászat • Weekend • Turisztika) 1. évfolyam 2. szám, 1933. feb. 24. (adt.arcanum.com)Az utca rendje Rendőrségi kézikönyvek - 1936/1940. (adt.arcanum.com)Füsi József: Lágymányos, Budapest 2. évfolyam 4. szám, 1946. (adt.arcanum.com)
A 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A környék beépítése főként azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. 1914-ig a rend és a főváros között megszületett egy városrendezési megállapodás, ám az így megszerzett értékes villatelkek kapcsán egy nagyobb szabású megoldás keresztülvitelét az első világháború megakasztotta. 1922-ben került elő újra,dr. Városy tanácsnok: 37. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a kelen-földi plébániatemplom elhelyezésével kapcsolatban az 1914. évi 1537. kgy. számú határozattal megállapított szabályozási terv végrehajtása, ideiglenes templom építése és a föl-merülő költségek engedélyezése ügyében., Fővárosi Közlöny 33. évfolyam, 32. szám - 1922. június 23. (adt.arcanum.com) de csak 1927-től láthattak neki a kivitelezésnek.Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziumának értesítője az 1936-1937. évről Az iskola fennállásának XXV. évében., Budapest, 1937. (adt.arcanum.com)
A szerzetesek számára Wälder Gyula építész tervezett egy templomból, rendházból, gimnáziumból és internátusból álló épületegyüttest a part közelébe. Ezek közül a Szent Imre-templom és -gimnázium áll a tó északi oldalán húzódó Villányi út túloldalán. Eddigre a Gellérthegy oldalában történt építkezéseknél kiásott földdel a tó Fadrusz utca fele eső részét feltöltötték, ahol ennek nyomán 1908-ban a Kelenföldi Labdázó Társaság (utóbb BLKE – Budapesti Lawn Tennis és Korcsolyázó Egylet) 21 teniszpályájahttp://www.parktenisz.hu/hu/klubtortenet és egy tóparti kertészet létesült. A 2. világháború után állami kézbe került a tenisztelep, az 1970-es években pedig az MTK otthona lett.
1937-ben a templom építésével kapcsolatban egy park kialakítását tervezték a tavat körülvevő 3000 négyszögölnyi területen, mintegy budai Városligetet létrehozva. Bár az ezzel kapcsolatos munkálatokat elkezdték,Új Városliget lesz a Feneketlen tó körül, Megkezdték a Kelenföld új parkjának kiépítését, Budai Napló 35. évfolyam 38. szám, library.hungaricana.hu - 1937. szeptember 23. ám terveiket a második világháború ismét megakasztotta, ezúttal véglegesen. Az 1940-es évekre partját nád és sás nőtte be,Szegváry Mihály: A kelenföldi béka, Élet 33. évfolyam 6. szám 1942. feb. 8. (adt.arcanum.com) vizét jellegzetes, dolomithegyeink lábánál találtató magnézium-szulfátosként jellemezték,Woynárovich E.: Néhány magyarországi víz kémiai sajátságairól, Az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének évkönyve A Magyar Biologiai Kutatóintézet munkái 13. - 1941 (adt.arcanum.com) az eutróf vizek közé sorolták.
Környékét végül 1958 és 1960 között parkosították Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. A park nagy részben társadalmi munkában épült. A ciszterci rendház már megrendelt köveivel és vasbeton-tömbökkel töltötték föl a Kosztolányi Dezső tér járdája mellett a tavat, hogy stabilizálják a partfalat és hogy útnak, rézsűknek elég széles partsávot nyerjenek. A korábban szeméttelepként használt partoldalon épült fel a szabadtéri színpad, tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István voltak; Reischl Antal terve alapján a Park Vendéglő, majd nem sokkal később a Sport Szálló (tervezője: Brjeska István, 1983-ban ez egészült ki a Hotel Flamencoval). Avatásakor a tó melletti falba felszabadulási kőtáblát csavaroztak a tervező, kivitelezés-irányító nevével. Az 1980-as évekre a park számos műalkotással bővült: fekvő fiúalak, néhány lépéssel távolabb egy kis kőmackó, majd Kosztolányi Dezső merengő alakja Mágia című kötete fölött, a teniszpályák bejárata mellett Somogyi József Bartók Béla-szobra és Illés Gyula antifasiszta emlékműve is helyet kapott.MÁTÉ GYÖRGY: Lágymányosi éjszakák. VIII., Népszabadság 17. évfolyam 186. szám 1959. augusztus 9. (adt.arcanum.com)Feneketlen-tó – Mőcsényi esszék 3., epiteszforum.hu - 2012. feb. 3.Wehner Tibor: Helyszíni tudósítás Somogyi József Bartók-szobráról Művészet 23. évfolyam 5. szám, 1982 (adt.arcanum.com)Posgay Csaba: A szállodaépítészet múltja, jelene és jövője, Magyar Építőipar 34. évfolyam 11. szám - 1985. (adt.arcanum.com)
A később újra gazdag állat- és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak, anaerob folyamatok indultak el a zárt tószerkezet miatt. Vize mély, de egyben kis vízfelületű, ami gyorsította a szerves anyag rothadását. Mindez szükségessé tette a hiányzó megelőző környezetvédelmi intézkedések végrehajtását. Állapotának meghatározása céljából 1982-ben elkészítették a tó mélységvonalas helyszínrajzát. Ekkor a legnagyobb mélység a tó hossztengelyének Bocskai úti negyedében 5,4 méter volt, ami a Villányi út irányában egyenletesen csökkent, itt nagyobb iszapfelhalmozódást észleltek. A meder morfológiai alakja az agyagkitermelésnek megfelelően maradt vissza. A BME Vízgazdálkodási Intézete végezte a vízminőség-romlás okának vizsgálatát, és ezek alapján javaslatot készített.
A Feneketlen tavat a Csepel Autógyár 2. sz. Gyárának Horgász Egyesülete kezelte, és horgászvízként hasznosította (rendszeresen telepített halakat).3.Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása, A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.) library.hungaricana.hu Vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a Feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. A 2000-es évektől már a Sas-hegy déli oldalán, a Sasad városrészben fekvő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik.Lásd:
2010 óta tiltott a horgászás. A tó és a körülötte elterülő park máig népszerű pihenőhely.
Elnevezései Sokáig nem volt hivatalos neve, gyakran (kelenföldi, lágymányosi) névtelen tóként emlegették. A rendezés előtti időkben nevezték kelenföldi tónak, kelenföldi korcsolyázótónak.
A 20. század első felében nevezték Átlós úti, a két világháború között Horthy úti, Villányi úti (de olykor az 1950-es években is), lágymányosi tónak egyaránt. Utóbbi részben megtévesztő, lévén a Lágymányosi-öböl közelében volt az "igazi" Lágymányosi-tó (jóval nagyobb vízfelületének végleges feltöltése a Rákóczi híd építése előtt történt meg) – és már ekkor felbukkant a Feneketlen megnevezés.
Épített környezet Ifjúsági Park Mőcsényi Mihály az Ifjúsági Park koncepciójáról (2012): "Fél évszázad elteltével úgy tűnik, hogy az akkori tervkoncepció lényegi elemei megvalósultak, ma is elevenen hatnak. Fő célom az volt, hogy a kéttornyú templom élményt keltően úgy tükröződjék a tó felszínén, hogy ez a kép, ez a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék. Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni. (...)
A színpad, pontosabban a nézőtér határolása némi gonddal járt. Bentről kifelé nézve nyitottnak kellett tűnnie, mégpedig úgy, hogy kívülről a színpadot ne lehessen látni. A problémát széles, horizontnál magasabb betonlemezekkel oldottam meg, azoknak a célt megfelelően szolgáló alaprajzi, térbeli elhelyezésével.
A „tó kompozíció” haránttengelyét képző, a Bartók Béla út, illetve Lenke tér menti kert-térrendszer vizuális zárómotívuma a Park Vendéglő. A teraszáról – a víztükör felett – jó rálátás nyílik a teniszpályák helyén létesített, terepplasztikával tagolt, fákkal határolt, díszcserjékkel élénkített, padokkal, sajátos térvilágítással gazdagított gond-múlató „zöldfelületre”."
Szabadtéri színpad, étterem 1958-ban adták át a 2750 m²-es, 2200 férőhelyes Budai Parkszínpadot (akkori nevén: Bartók Színpad), ahol nyaranta szabadtéri mozielőadásokat is tartottak. A leromlott állagú intézmény 2005-ben végleg bezárt. Az elhanyagolt, romos területen szemét halmozódott föl, sarjerdő nőtt, hajléktalanok vertek tanyát.https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/nagytakaritas-a-tobb-eve-bezart-budai-parkszinpadon 2014-ben indult felújítása után 2015 nyarán 600 férőhelyes vendéglátóipari létesítményként nyílt meg (Fröccsterasz), mely kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas színpaddal is rendelkezik.
A tó partjára eredetileg halászcsárdát terveztek – a Reischl Antal műegyetemi tanár tervezte Park Étterem 1960. április 4-én nyílt meg. (2000 óta Hemingway Étterem néven működik.) "Az étterem 140, kerthelyisége 200 személyes lesz s a halételek kedvelőinek azzal kedveskednek majd, hogy a tóba telepített pontyot az étterem halászai frissiben fogják és mindig a hálóból kerülnek majd konyhára a potykák."Magyar Nemzet, 1960. március 20., 4. old.
Emléktábla Az 1958–1960 között épített Ifjúsági Park átadására a Feneketlen-tó partján elhelyezett emléktáblán név szerint emlékeznek meg a tervezőről. Felirata: "IFJÚSÁGI PARK // Épült felszabadulásunk 15. évfordulójára / az üzemi dolgozók és a lakosság összefogásával. / Tervezte és a kivitelezést irányította: / DR. MÖCSÉNYI MIHÁLY".
A tó körüli szobrok, műemlékek Mackó (Molnár László alkotása; 1961) Ülő fiú (Gádor Magda alkotása; 1961) Halas fiú (Dabóczi Mihály; 1961) Társadalmi munkás lány (Makrisz Agamemnon alkotása; 1961; az egészalakos bronzszobor a Kosztolányi Dezső tér felőli oldalon áll) Kosztolányi Dezső (Borbás Tibor alkotása; 1979) Bartók Béla (Somogyi József alkotása; 1981) A Magyar Ifjúság Szabadságfrontja emlékmű (Illés Gyula és Gulyás Zoltán alkotása; 1982)