Joseph Haydn A Teremtés (németül Die Schöpfung) című oratóriuma (Hob. XXI:2), az oratóriumirodalom egyik kiemelkedő alkotása. Témája a világ teremtésének bibliai leírása. Komponálásának gondolata a szerző angliai látogatása során született, ahol találkozott Linley szövegével, amit van Swieten báró később németre fordított. A komponista 1795 és 1798 között dolgozott a zenén, a bemutató – ami Haydn életének egyik legnagyobb sikerét hozta – Bécsben volt 1798-ban.
A mű születése bélyegkép|jobbra|270px|A budai bemutató emléktáblája a Budavári Palota falán Haydn 1791–1792-ben és 1794–1795-ben járt Angliában, ahol hatalmas sikereket aratott. Közben megismerkedett a helyi zenei élettel, és több Händel-mű, többek között oratóriumok előadásain is részt vett. Ilyen alkalom volt például a Westminsteri apátságban rendezett Händel-emlékünnepség 1791 tavaszán, ahol az Eszter, a Saul, a Judas Maccabeus és a Messiás hangzott fel. Haydnt lenyűgözték Händel oratóriumai, és – noha korábban már írt oratóriumot – a kórus alkalmazása, a zenekar, a kórus és szólóének felhasználásának a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára.Várnai Péter: Oratóriumok könyve. 150–151. old. Peter Salomon, Haydn első angliai útjának szervezője, megmutatta neki Thomas Linley (1733–1795)A források nem egyöntetűek a költő nevének írásmódját illetően, találkozni Linley, Lidley, Lindley és Liddel alakkal is. szövegét (The Creation of the World, A Világ teremtése), ami John Milton Elveszett paradicsom című műve nyomán született. Ezt a szöveget már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta a szöveget, ezért nem foglalkozott vele. Haydnt viszont éppen a részletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért hazavitte magával Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött.Molnár Antal: A hét zeneműve. 56–57. old. Haydn 65 éves volt, amikor nekilátott az oratórium komponálásához, három évig dolgozott rajta, végül 1798-ban fejezte be. Ősbemutatója még ebben az évben, április 29-én volt a bécsi Schwarzenberg-palotában, meghívott hallgatóság előtt. Nyilvános bemutatója a bécsi Kärtnertor színházban, 1799. március 19-én volt – hatalmas sikerrel. Bécsen kívüli első előadására 1800. március 8-án, Budán került sor Haydn vezényletével, József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova esküvői–születésnapi ünnepségei keretében.Várnai Péter: Oratóriumok könyve. 152. old. Az eseményre emlékezve a Magyar Haydn Társaság emléktáblát helyezett el a Magyar Nemzeti Galéria C épületének Duna felőli oldalán.Haydn és a Teremtés Budán Egy legendás történet szerint a budai Alkotás utca a mű hatására készült dombormű után kapta a nevét, amely ma a Kiscelli Múzeumban található.
A zene A zenemű három énekes szólistát (szoprán, tenor és basszus) és egy teljes vegyeskart foglalkoztat (a záró, 34. részben egy alt szóló is bekapcsolódik az előadásba). A zenekar szokásos összetétele: három fuvola, két klarinét, két oboa, két fagott, egy kontrafagott, két kürt, két trombita, három harsona, üstdob, zongora vagy csembaló continuo, vonósok. Szereplői Gábriel arkangyal (szoprán), Úriél arkangyal (tenor), Rafael arkangyal (basszus), valamint Ádám és Éva (szoprán és basszus).
A Teremtés három részből, összesen 34 számból áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról, a második az ötödik és hatodik napról, míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól.
A darab cselekménye az őskáosszal indul (első rész): tartott dallamrészekből, álló akkordcsoportokból bontakozik ki dallam, a természeti rend, az ég és a föld, a fényesség. A zenekari bevezető után máris bekapcsolódik a kórus, aminek az alkalmazását Haydn ugyan Händeltől tanulta, ám nála sokkal erőteljesebben jelenik meg, sokkal gazdagabban alkalmazza. A cselekmény folytatásaként a természeti jelenségek következnek: felhők, vihar, patakok és zöldellő rétek, majd a Nap és a Hold megteremtésével zárul az első rész. A második részben történik a Föld benépesítése, mindez színgazdag, nem ritkán humoros megközelítésben. Haydn láthatóan élvezte ennek a résznek a kimunkálását, szeretetteljes humorral mutatja be a sast, a gyengéd galambpárt, a fülemülét, a víziállatokat és a rovarokat, valamennyit rengeteg zenei finomság alkalmazásával. Ezt követi a háziasított állatok megjelenése, a második rész végén pedig megteremtődik az első emberpár. A harmadik részben – gyönyörű, lírai zenekari bevezető után – Úriél arkangyal mutatja be jóságosan az emberpárt, majd Ádám és Éva boldog párbeszéde következik. A csodálatos zárókórus, amely az Úr dicsőítéséről szól („Minden hang az Urat zengje!”), kettős-fúgával megszólaló hálaének formájában zárja az oratóriumot, amelyben minden zenei résztvevő megszólal: a zenekar, a kórus és az alttal kiegészített szólisták.Molnár Antal: A hét zeneműve. 61–62. old.
Az oratórium előadása – függően az esetlegesen alkalmazott húzásoktól, tempótól – hozzávetőlegesen 105–120 percet vesz igénybe. Hangversenyeken általában egy szünettel adják elő, a második és a harmadik részt szokták összevonni, de más beosztás is előfordul.
Az oratórium szövege A magyar szöveg Uhrman György fordítása (Károli Gáspár bibliafordításának és más irodalmi szövegeknek a felhasználásával). Német szövegMagyar szövegERSTER TEILELSŐ RÉSZNr. 1 Einleitung Die Vorstellung des Chaos1. Bevezetés A káosz megjelenítéseRezitativ mit ChorRAPHAEL Im Anfange schuf Gott Himmel und Erde, und die Erde war ohne Form und leer, und Finsternis war auf der Fläche der Tiefe.Recitativo és kórusRAFAEL Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, a föld pedig kietlen és puszta volt és sötétség volt a mélység színén.CHOR Und der Geist Gottes Schwebte auf der Fläche der Wasser, Und Gott sprach: Es werde Licht! Und es ward Licht.KÓRUS És Isten szelleme lebeg vala a vizek fölött, és mondta Isten: Legyen világosság! és lőn világosság.URIEL Und Gott sah das Licht, daß es gut war, und Gott schied das Licht von der Finsternis.URIEL És látta Isten, hogy jó a világosság, és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől.Nr. 2 Arie mit Chor URIEL Nun schwanden vor dem heiligen Strahle Des schwarzen Dunkels gräuliche Schatten: Der erste Tag entstand. Verwirrung weicht, und Ordnung keimt empor. Erstarrt entflieht der Höllengeister Schar In des Abgrunds Tiefen hinab Zur ewigen Nacht.2. Ária és kórus URIEL Most eltűnnek szent sugarától a fekete sötétnek ijesztő árnyai: lőn az első nap. A káosz meghátrál és megszületik a rend. A pokol szellemeinek serege rémülten szökik alá a mély szakadékba, a végtelen éjbe.CHOR Verzweiflung, Wut und Schrecken Begleiten ihren Sturz, Und eine neue Welt Entspringt auf Gottes Wort.KÓRUS Kétségbeesés, düh és borzalom kíséri bukásukat, és egy új világ keletkezik az Isten szavára.Nr. 3 Rezitativ RAPHAEL Und Gott machte das Firmament und teilte die Wasser, die unter dem Firmament waren, von den Gewässern, die ober dem Firmament waren, und es ward so. Da tobten brausend heftige Stürme; wie Spreu vor dem Winde, so flogen die Wolken, die Luft durchschnitten feurige Blitze und schrecklich rollten die Donner umher. Der Flut entstieg auf sein Geheiß der allerquickende Regen, der allerverheerende Schauer, der leichte, flockige Schnee.3. Recitativo RAFAEL És Isten teremté a mennyboltozatot és elválasztá a mennybolt alatt való vizeket a boltozat felett való vizektől;és úgy lőn. S vad viharok tombolnak, a széltől, mint polyva száll a felleg, a légen keresztülhasít a tüzes villám, szörnyű mennydörgés gördül tova, az Ő parancsára az áradatból mindent frissítő eső támad, mindent elárasztó zápor s könnyű pelyhes hó.Nr. 4 Chor mit Sopransolo GABRIEL Mit Staunen sieht das Wunderwerk Der Himmelsbürger frohe Schar, Und laut ertönt aus ihren Kehlen Des Schöpfers Lob, Das Lob des zweiten Tags.4. Kórus, szopránszóló GÁBRIEL Bámulva látja a csodás művet az égilakók örvendő serege és fennhangon zeng torkukból a Teremtő dicsérete.CHOR Und laut ertönt aus ihren Kehlen Des Schöpfers Lob, Das Lob des zweiten Tags.KÓRUS És fennhangon zeng torkukból a Teremtő dicsérete.Nr. 5 Rezitativ RAPHAEL Und Gott sprach: Es sammle sich das Wasser unter dem Himmel zusammen an einem Platz und es erscheine das trockne Land; und es ward so. Und Gott nannte das trockne Land "Erde" und die Sammlung der Wasser nannte er "Meer"; Und Gott sah, daß es gut war.5. Recitativo RAFAEL És monda Isten: gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy kitessék a száraz föld. És úgy lőn. És nevezé Isten a szárazat Földnek s az egybegyűlt vizeket Tengernek nevezé. És látta Isten, hogy ez jó.Nr. 6 Arie RAPHAEL Rollend in schäumenden Wellen Bewegt sich ungestüm das Meer. Hügel und Felsen erscheinen, Der Berge Gipfel steigt empor. Die Fläche, weit gedehnt, Durchläuft der breite Strom In mancher Krümme. Leise rauschend gleitet fort Im stillen Tal der helle Bach.6. Ária RAFAEL Tajtékos hullámokban gördülve nem nyugszik a féktelen tenger. Dombok és sziklák tűnnek elő, a hegycsúcs fölmered. A tágas síkon keresztülfut a széles folyó, sokfelé hajladozva. Halkan csörgedez tova A békés völgyben a fényes patak.Nr. 7 Rezitativ GABRIEL Und Gott sprach: Es bringe die Erde Gras hervor, Kräuter. die Samen geben, und Obstbäume, die Früchte bringen ihrer Art gemäß, die ihren Samen in sich selbst haben auf der Erde; und es ward so.7. Recitativo GÁBRIEL És monda Isten: hajtson a föld gyönge füvet, maghozó füvet; gyümölcsfát, mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, s olyat, melynek magja a földben van. És úgy lőn.Nr. 8 Arie GABRIEL Nun beut die Flur das frische Grün Dem Auge zur Ergötzung dar. Den anmutsvollen Blick Erhöht der Blumen sanfter Schmuck. Hier duften Kräuter Balsam aus, Hier sproßt den Wunden Heil. Die Zweige krümmt der goldnen Früchte Last; Hier wölbt der Hain zum kühlen Schirme sich, Den steilen Berg bekrönt ein dichter Wald.8. Ária GÁBRIEL Most a mező friss zöldre vált a szemnek gyönyörűségére. A csupa kellem látványt fokozza a virágok gyöngéd ékessége: itt a növények balzsamot lehelnek, itt megterem a sebeknek írja. Az ágak meghajlanak az aranyló gyümölcs terhétől, a liget itt hűvös enyhet ád, a meredek ormot sűrű erdő koronázza.Nr. 9 Rezitativ URIEL Und die himmlischen Heerscharen verkündigten den dritten Tag, Gott preisend und sprechend:9. Recitativo URIEL És mennyei seregek hirdetik a harmadik napot, az Istent dicsérvén és mondván:Nr. 10 Chor CHOR Stimmt an die Saiten, ergreift die Leier, Laßt euren Lobgesang erschallen! Frohlocket dem Herrn, dem mächtigen Gott, Denn er hat Himmel und Erde Bekleidet in herrlicher Pracht!10. Kórus KÓRUS Hangoljátok a húrokat! Kapjátok fel a lantot! Dicsérő himnuszt zengjetek! Örvendezzetek az úrnak, a hatalmas Istennek, ki a mennyet és a földet ragyogó pompába öltözteti.Nr. 11 Rezitativ URIEL Und Gott sprach: Es sein Lichter an der Feste des Himmels, um den Tag von der Nacht zu scheiden und Licht auf der Erde zu geben, und es seien diese für Zeichen und für Zeiten und für Tage und für Jahre. Er machte die Sterne gleichfalls.11. Recitativo URIEL És monda Isten: legyenek világító testek az ég boltozatján, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, s hogy fényt árasszanak a földre; s legyenek jelek, meghatározói évszakoknak, napoknak és éveknek. És teremtő a csillagokat hasonlóképpen.Nr. 12 Rezitativ URIEL In vollem glanze steiget jetzt Die Sonne strahlend auf, Ein wonnevoller Bräutigam, Ein Riese stolz und froh, Zu rennen seine Bahn. Mit leisem Gang und sanftem Schimmer Schleicht der Mond die stille Nacht hindurch. Den ausgedehnten Himmelsraum Ziert ohne Zahl der hellen Sterne Gold. Und die Söhne Gottes Verkündigten den vierten Tag Mit himmlischem Gesang, Seine Macht ausrufend also:12. Recitativo URIEL Teljes ragyogásában felkél most a szertesugárzó Nap, – vágyteli vőlegény, büszke és örvendező óriás – hogy megfussa pályáját. Könnyed léptekkel, derűs csillogással a Hold lopakodik át a csendes éjszakán. A tágas égi térséget számtalan fénylő aranycsillag díszíti már.