Magyarország vízi növénytársulásainak rendszertani felosztásában a kisrencehínárok társulásosztályának (Utricularietea intermedio-minoris Den Hartog & Segal, 1964) jellegzetesen boreális, Magyarországon reliktum jellegű, igen ritka növénytársulásai a nagyon kevés tápanyagot tartalmazó, extrém savanyú vizekben, a tőzegmohás ingólápok mélyedéseiben kialakuló igen kicsiny vízterekben nőnek. Ezek a pionír társulások a disztróf lápok feltöltődésének egy korai szakaszában alakulhatnak ki.
A társulások jellegzetesen kétszintűek: vízzel borított mohaszőnyegből és fölötte lebegő rencehínárból állnak. A mohagyepben: tőzegmoha; Magyarországon elsősorban a keskenylevelű tőzegmoha (Sphagnum cuspidatum) vagy forráslápi mohák: skorpiómoha (Scorpidium scorpioides), Calliergon spp., sarlósmoha (Drepanocladus spp.) nőnek.
A lebegő rencehínár fő fajai a lápi rence (Utricularia bremii) és a kis rence (Utricularia minor).
Magyarországon előforduló társulásaik
Az osztálynak Magyarországon egy rendje (kisrencehínáros, Utricularietalia intermedio-minoris Pietsch 1965), annak egy csoportja (tőzegmohás rencehínárok, Sphagno-Utricularion Müll. & Görs 1960) fordul elő két társulással: békabuzogányos kisrencehínár (Sparganio minimi-Utricularietum intermediae R. Tx. 1937), tőzegmohás rencehínár (Aldrovando-Utricularietum minoris Borhidi 1996).
Források
Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai 2. Osztály: Utricularietea intermedio-minoris
Kategória:Magyarország növénytársulásai