A Gartenlaube (a szó jelentése magyarul lugas, kerti pavilon) 19. században indult német nyelvű hetilap. Megjelent 1853-1944 között; székhely: Lipcse, majd Berlin.
Jelentősége A hetilap egy lipcsei kiadó jóvoltából 1853-ban látott napvilágot és 90 éven át tartó megjelenésével valóságos intézménnyé vált. A Gartenlaube fénykorában (1875) 375 000 példányban jelent meg. Példányai a tengeren túlra is eljutottak, olvasták a Habsburg Monarchiában, így Magyarországon is. A Gartenlaube fogalommá vált a németül olvasó generációk tudatában, nemzedékek nevelkedtek rajta. A lap Közép-Európában műfajt teremtett és mintakövetésre sarkallt. Valamennyi német nyelvű hetilap ezt követte, és ez nem volt másképp a prágai cseh nyelvű és a Pesten megjelenő magyar nyelvű lapok esetében sem. A Gartenlaube magas példányszámmal, alacsony árral és vonzó erővel áramlott be a Monarchia piacára.
Az alapító és a lap ars poeticája A Gartenlaube hosszú évtizedeken át változatlan címlapja és fejléce elárulja, hogy az alapító-szerkesztő, Ernst Keil kinek szánja a lapját. A hangulatos kerti lugas kerek asztalát három generáció üli körül, ahol a családfő, a nagyapa felolvassa a lapot gyerekeinek, unokáinak. A lugas emblematikus jelleggel bír, a nyugalom és a béke szigete, a korabeli családi élet fontos kelléke, ahogy azt a visszaemlékezések, regénymotívumok is alátámasztják. A szerkesztői beköszöntő, a program kifejezi a generációnak az életérzését, amely túl van az 1848-as forradalom megrázkódtatásain.
Ernst Keil a lapalapító kiadó és szerkesztő a Gartenlaube programját a hubertusburgi börtönben dolgozza ki, 1852-ben. Olvasói számára a világnézeti semlegesség jegyében az örök emberi értékeket kívánja közvetíteni. Alapelve, a távolságtartás minden politikai megnyilvánulástól, legyen az állami, pártpolitikai, vagy egyházpolitikai szint. A lap mégis politizál, de ezt kifinomult eszköztárral teszi. Célja, hogy jó hazafiakat neveljen, hozzájáruljon a társadalmi békéhez, valamint, hogy morális tartást adjon, és elősegítse a különböző életkorú, rendű, rangú, szociális státuszú közönség ismereteinek bővítését, szórakoztatását.
Felépítése, tartalma és formája Keil a lap szerkezeti felépítését, tematikai tagolását hat pontban határozza meg: tartalmaznia kell költeményt, rövid novellákat, regényt két-három folytatásban, amihez illusztráció is jár, kisebb leírásokat különböző népcsoportokról és különböző foglalkozású rétegekről idegen és német földön, levél formájában természettudományos felvilágosítást, az orvostudomány legújabb eredményeit közérthető módon, valamint az irodalom és az irodalmi élet újdonságait összefoglaló jegyzeteket, tárcákat.
A lap publicisztikai újdonsága a tartalmi elemeken túl elsősorban népszerűségre és közérthetőségre való törekvésben rejlik, amely közvetlen hangnemben, egyszerű mondatfűzésben, illusztrációk közzétételében nyilvánul meg. Ez utóbbiak a kezdeti évtizedekben még fametszetek, de funkciójuk már új. Ezek alátámasztják, és ez által felerősítik a mondanivalót. Ezt nevezzük pszichológiai könnyítésnek, ami segíti az olvasók visszacsatolását.
Ezzel a szerkezeti és tematikai tagolódással a Gartenlaube sajátos műfaj specifikus formát honosít meg, amely minden további lapindítás mintájává válik. Minden családi lap szépirodalommal nyit. A költészet szerepe csekélyebb, inkább díszítő elemként szolgál. Kulcsszerep jut a regénynek, amely az újság és az olvasó kapcsolatának intenzívebbé tételét szolgálja. Ezt követik kisebb tanulmányok a természetről, a technika vívmányairól, társadalmi-szociális kérdésekről, a tudomány eredményeinek népszerűsítése könnyen emészthető levél, beszély, csevej formájában. Mindez tanító-nevelő célzattal történik. Színesebb, elevenebb, mégis nevelő hatásúak az élmény gazdag tudósítások, beszámolók, útleírások, helyzetjelentések, illetve a történelmi ábrázolások, később a riport, valamint az élet- és jellemrajzok, végtelen gazdag témaskálán mozogva. Végezetül a különböző rövid közléseket tartalmazó állandó rovat lelhető fel, amely változatos formát ölt rövid hír, skicc, recenzió, képmagyarázat, levélposta, rejtvény stb. alakban.
A lap fénykora Az 1870-es évektől az „anyalapot” kiegészítik a különböző típusú melléklapok (politikai-gazdasági híradó, hirdetési lapok, illusztrált női és divatlapok, alkalmi extralapok, műmellékletek). Ehhez járul még hozzá az illusztráció. A lap az első hat évben alapozza meg későbbi arculatát, amelynek fő erőssége a természettudományos felvilágosítás, a családi témájú elbeszélések. Megjelennek az első néprajzi, tájleíró cikkek, valamint életrajzok, portrék. Kialakul a vegyes rovat. Jellemző a tanítva szórakoztatás, a humánum és felvilágosítás és a nemzeti érzés és tudat erősítése. Az 1860-as években a lap nagyon közel került a politikához. A liberális szellem és a patrióta elvek révén Bismarck mellé áll hazafias pátoszt hirdetve.
Egy szám elkészítése három hetet vesz igénybe, 1862-ben megjelent a melléklapja, a Deutsche Blatter. A Német Császárság megszületése után a lapban háttérbe szorul a politika, és ismét előtérbe kerül az ismeretterjesztés és szórakoztatás. A Gartenlaube ekkor éli virágkorát. Karl Vogt geológiai és ősemberkutató expedícióit részben a lap finanszírozza. Bock orvostudományi írásai a népegészségügy javát szolgálják. A lap egyértelműen a darwinizmus, a materializmus propagálójává válik. Megszaporodnak a gazdaság eredményeiről szóló közlemények. Sorozat indul, amely bemutatja Németország legfontosabb ipari üzemeit, a vasúthálózat kiépülését, értesülnek a technikai újításokról. Valódi sikert Marlitt első regényének megjelenése (1866) hoz a Gartenlaube számára.
A lapot a politika szele még egyszer, a Kulturkampf során érinti meg komolyabban, amikor éles és határozott hangnemben a katolikus klérus ellen foglal állást. Az 1880-as évektől szórakoztató jellege erősödik, ismeretterjesztő szerepe csökken. Előtérbe kerül a Sozialstaat eszméje, hangvételébe beszűrődik egy antikapitalista felhang.
A szerkesztőség nagy jelentőséget tulajdonít a lap image érdekében a lap külső megjelenésének. Nemcsak tartalmában, hanem külső arculatában is megbízhatóságot, kiegyensúlyozottságot sugall. Minden pénteken negyedrét ív formájában jelent meg, eredetileg 8-12 oldalon, később 20-30 oldal terjedelemben. A szerkesztőség ellenáll minden olyan olvasói kívánságnak, amely a címlap modernizálására, avagy a formátum megváltoztatására irányul. Minden nyomdatechnikai vívmányt és tipográfiai újítást szívesen alkalmaz. Idővel három hasábos tördelést alkalmaz, egyes rovatok elkülönítésére díszítő kereteket, cirádákat, iniciálékat használ, amely mind a lap könnyebb áttekintését szolgálja. A szöveges rész mellett mind nagyobb szerep jut az illusztrációnak, amely nyomdatechnikailag és művészileg egyaránt jelentős fejlődésen megy keresztül. Szívesen alkalmazza a lap a rajzokról készült fametszetet, amit az 1890-es évektől felvált a fotó, a fotómechanikai sokszorosító eljárás. A fametszet előállítása időigényes, a lap egyharmad részét tölti ki. Az illusztrációk mérete a kis alaktól egészen a két oldalt betöltő tablóig terjed.
A Gartenlaube színes nyomást 1889-ben alkalmaz először ünnepi alkalomra. A kép kommunikációs szerepe a lapnál úttörő, ahol a szöveg és a kép integrációja valósul meg és ez az egyik fontos patent elem a sikeresség eléréséhez. Ezen túl az illusztráció népszerűsíti a lapot és a lap általa, a művészt és a művészetet. Elterjedését, népszerűsítését segíti a terjesztés változatos módja. A lap Németország minden népkönyvtárába, olvasókörében, kölcsönkönyvtárában elérhető volt. A század végén gyári, üzemi könyvtárakba is eljutott. Mindez összecseng a kiadó állításával, hogy a Gartenlaubét a lakosság legkülönbözőbb életkorú és foglalkozású rétege kézbe vehette. A sikert elősegítő másik fontos faktor a lap árának helyes megállapítása. 1853-ban a lap ára a tallér 10 groschen volt (4 márka), ami akkor 11,2 kg búza árának felelt meg. Ezzel jogosan emlegették a legolcsóbb német családi lapként.
1861-ben a Gartenlaube a német hetilapok közül elsőként elérte a százezres példányszámot. Keil a siker titkát a tudomány népszerűsítésében, a jó színvonalú német írók és művészek munkáinak közreadásában vélte megtalálni. A Gartenlaube-jelenség abban rejlik, hogy a lap rendelkezett a sikercsinálás alapvető kritériumaival, a tartalmi univerzalitással, a mindenki számára fogyasztható közzététel eszközeivel: a szöveg, az illusztráció, a nyelv összhangjával és a versenyképes árral.
Jegyzetek
Források Die Gartenlaube : Bätter und Blüten / ausgew. von Günther Cwojdrak. Berlin : Eulenspiegel, 1982. 194 p., ill.
Külső hivatkozások Die Gartenlaube mikrofichen
Kategória:Németországi sajtótermékek Kategória:Német nyelvű sajtótermékek Kategória:Hetilapok