A körjegyzőség Magyarországon a rendszerváltás után egy ideig működő, nagy múltú közigazgatási jogintézmény volt. Lényegében olyan közigazgatási szervet jelentett, amely együttesen látta el több, egymáshoz közeli, jogilag külön álló település igazgatási feladatait. 2013-tól felváltotta a közös önkormányzati hivatal intézménye.
Története
A két világháború között Magyarországon a két világháború között illetve a tanácsrendszer bevezetése előtt több községre kiterjedő körjegyzőségek is működtek. A körjegyzőség élén körjegyző állt, akinek a jogállása megfelelt a községi jegyzőének, azzal a különbséggel, hogy működési területe nem egy, hanem több község volt. A körjegyzőt a községi körben egyesült községek képviselőtestületei együttes ülésben, életfogytiglan választották, a főszolgabíró által kijelölt egyének közül.Uj idők lexikona 15-16. kötet 3994. old.
A körjegyzőség 1990 és 2013 között
A körjegyzőség jogintézményét a rendszerváltás után a helyi önkormányzatokról szóló törvény ismét bevezette. A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. A körjegyzőség alakításakor az érintett helyi képviselő-testületek a községek igazgatási feladatainak együttes ellátásában állapodnak meg. A körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges a körjegyző kinevezéséhez. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésben szükség szerint a képviselő-testület együttes ülésén határoznak.Ötv. 40. § (1) bek. A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.Ötv. 40. § (6) bek. Mindezek biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a képviselő-testületek, a polgármesterek befolyásolják a körjegyzőség munkáját. A hivatali szervezet ütőképes vezetése azonban csak úgy lehetséges, ha azt egy személy – a körjegyző – végzi. A körjegyző van folyamatos munkakapcsolatban a hivatal dolgozóival, az egyes községek polgármestereinek már csak a székhelytől való viszonylagos távolsága miatt sem lehet teljes körű ismerete a hivatal dolgozóiról. Ezért a törvény a körjegyzőségi hivatal dolgozóinak kinevezési jogát, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását a körjegyző hatáskörébe adja. A polgármesterek egyetértésével gyakorolhatja a körjegyző akár a kinevezési, akár a munkáltatói jogait a körjegyzőségi hivatal dolgozói felett. Az egyetértési jog lényegileg vétójogot jelent, vagyis nem nevezhető ki a hivatalba az a jelölt, akinek alkalmazásával akár egyetlen – a körjegyzőségben érintett – polgármester nem ért egyet.
Közös önkormányzati hivatal Létrehozása kötelező:
azon községi önkormányzatnak, ahol a lakosság száma nem éri el a 2001 főt (csatlakoznia kell egy másikhoz, vagy egy másikkal esetleg több településsel közösen hoznak létre egy önkormányzati hivatalt, úgy hogy az összlakosságszáma már meghaladja a 2000 főt) azon városi önkormányzatnak, amellyel a vele határos település kezdeményezi a közös önkormányzati hivatal létrehozását (a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával a megállapodás megkötése megtagadható) azon 2000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatnak, amellyel a vele határos település kezdeményezi a közös önkormányzati hivatal létrehozását (a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával a megállapodás megkötése megtagadható) a kormányhivatal vezetője által történő kijelölés esetén azon települési önkormányzatoknak, amelyek társult képviselő-testületet alakítanak
Önkéntes alapon történő csatlakozás: a 2000 főt meghaladó lakosságszámú település dönthet úgy, hogy egy közös önkormányzati hivatalhoz tartozik
Egyéb szabályok
Egy választási ciklusban egy alkalommal (az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül) lehet módosítani A lakosságszámot a helyi választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján határozzák meg. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi önkormányzatnak egy járáson belül kell lennie. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket legfeljebb egy másik település közigazgatási területe választhatja el egymástól. Alapesetben a közös önkormányzathoz tartozó települések összlakosságszáma a 2000 főt meg kell hogy haladja, azonban ez alól kivétel ha legalább 7 település tartozik a közös önkormányzati hivatalhoz, vagy ha települések közül valamelyike város. A székhelytelepülést az önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg.
Jegyzetek
Források 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.)
Kapcsolódó szócikkek Jegyző
További információk Módszertani ajánlás a helyi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak elkészítéséhez, módosításához (2010) VII. fejezet
Kategória:Jog