La Rochelle város Franciaország nyugati részén, Új-Aquitania régióban, Charente-Maritime megye székhelye.

Az „Atlanti-partvidék gyöngyének” is nevezett város az egyik legnagyobb történelmi múltú, legtöbb műemléket befogadó település a Loire torkolatától délre. Az egykori történelmi tartomány, Aunis központja volt. Fontos kikötő, jelentős ipari, kereskedelmi központ és a környező üdülővidék székvárosa.

Története La Rochelle kikötőjébe a 11. század óta járnak az angol partokról a kereskedők borért és sóért. Aquitániai Eleonórától kapott 1199-ben városi jogot, s ettől kezdve gyorsan fejlődött, egészen a vallásháborúk koráig. Ezekben az évszázadokban azonban a harcok központjába került, ugyanis a hugenotta szervezet egyik központja volt, 1568-ban itt ülésezett a protestáns zsinat, amelyen akkor még protestánsként részt vett a későbbi IV. Henrik is, itt fogadták el a franciaországi protestáns egyházak alapokmányát. 1573-ban Anjou Henrik herceg, a későbbi III. Henrik király hatalmas sereggel vette ostrom alá a várost, éppen annak az olasz mérnöknek a vezetésével, aki korábban a védműveket építette. Hat hónapig tartott az ostrom; a küzdelemben a város asszonyai, leányai is részt vettek. A herceg vesztett; végül kénytelen volt visszavonulni.

1627-ben azután a katolikus királyi sereg Richelieu bíboros vezetésével vette ismét ostrom alá a várost. Richelieu gáttal záratta el La Rochelle-t a tengertől, ezzel elvágva a védőket az utánpótlás lehetőségétől, ráadásul a gátról is állandó tűz alatt tartották a védőket. A több hónapos ostrom végét alig ötezren érték meg a . La Rochelle azonban feltámadt romjaiból, ismét kereskedelmi központ lett, ahol a gyarmatokról érkezett árut – nemegyszer afrikai fekete rabszolgákat is – raktak ki. A 19. században innen indultak a rabok a gyarmati fegyenctelepekre. A város neve még egyszer bekerült a hatalom ellen lázadók történetébe, 1822-ben az itt állomásozó 45. gyalogezred négy őrmesterét királyellenes lázadás gyanújával fogták perbe. A négy La Rochelle-i őrmesternek kis szerepe volt az összeesküvő Carbonari mozgalomban. A királyi bíróság azonban példát akart statuálni, s a négy altisztet Párizsban lefejezték. Az országos visszhangot keltett ügy megerősítette a restauráció elleni mozgalmakat.

Demográfia Év Lakosság 1821 12 327 1831 14 629 1836 14 857 1841 16 720 1846 17 465 1851 16 507 1856 16 175 1861 18 904 Év Lakosság 1866 18 710 1872 19 506 1876 19 583 1881 22 464 1886 23 829 1891 26 808 1896 28 376 1901 31 559 Év Lakosság 1906 33 858 1911 36 371 1921 39 770 1926 41 521 1931 45 043 1936 47 737 1945 48 923 1954 58 799 Év Lakosság 1962 66 590 1968 73 347 1975 75 367 1982 75 840 1990 71 094 1999 76 584 2004 76 584

Látnivalók Le Vieux Port – a régi kikötő, melynek alakja nagyjából téglalap formájú, északi partján található a quai Duperré, kávéházakkal, éttermekkel, emléktárgyüzletekkel zsúfolt negyede. Tour St-Nicolas – 42 méter magas torony a kikötő keleti oldalán. A 14. században épült erődítmény sarkait kerek tornyok övezik, középen erőteljes donjon magasodik. Volt börtön is, ma kis hajózási és várostörténeti múzeum. Tour de la Chaîne – a kikötő nyugati oldalán magasodik. Ez is a 14. században épült, de később átalakították. Itt tartották azt a hatalmas láncot, amelyet este átvezettek a szemben levő toronyhoz, hogy elzárja a kikötő bejáratát. Egy ideig lőporraktárnak is használták, ma a régi La Rochelle maketje tekinthető meg benne. Tour de Lanterne – fiatalabb a társainál egy évszázaddal, a tetején lévő világítótest jelezte a hajóknak a kikötő bejáratát. A 17-19. században ez is börtön volt, itt őrizték többek között a Carbonari szervezet elfogott tagjait. Sok rab bevéste nevét a vastag falakba, ezek ma is olvashatók. A második szint teraszáról szép a kilátás a városra és Ré szigetére. Musée Grévin – a panoptikum viaszfigurái La Rochelle történetének eseményeit, szereplőit eleveníti fel. France I. fregatt – a kikötő egy zártabb részén van örökre kikötve. La Ville en bois negyed – a faházak városának is nevezett negyed egykor a gyarmatárú-kereskedelem központja, s a hajójavító mesterek műhelyeinek székhelye volt. Ma itt van a Musée des automates, 300 régi zenélő automata, és a Musée des Modéles réduits, vasúti, hajó- és gépkocsimodellek kiállítása. Port des Minimes – jachtkikötő. Oceanográfiai múzeum Le quartier ancien – az óváros, valaha falak védték, ez volt a város kereskedelmi központja. Jelentősebb épületei: az Hotel de la Bourse, az egykori tőzsde; a korinthoszi oszlopokkal díszes Palais de Justice; a loggiás reneszánsz palotácska, a Maison Henri II.; a barokk főtemplom a Cathédrale St Louis; a prefektura épülete; a Jardin des plantes park, ahol a Muséum d’historie naturalle kettős épülete helyezkedik el. Musée des Beaux-Arts, a szépművészeti múzeum az egykori püspöki palotában kapott helyet; Musée du Nouveau Monde, ahol régi térképeket, az amerikai kontinenssel folytatott kereskedelem emlékeit mutatják be. Musée d’Orbigny, múzeum helytörténeti anyaggal és kerámia-kiállítással. Porte de la Grosse Horloge – a városkapu kettős átjárója, felette egy 18. századi toronyban nagy órát helyeztek el. Hotel de ville – a városháza, melynek egy része a 15. században épült, reneszánsz főhomlokzata IV. Henrik uralkodása idejéből származik Église St-Saveur – 17. századi templom, tornya két évszázaddal idősebb. Temple protestant – 18. századi templom, kis protestáns múzeummal. A város határában található három kilométeres híd, amely a kontinenst köti össze Ré szigetével.

Oktatás La Rochelle Business School

Képek

Testvérvárosok - Paotou - Essaouira - Lübeck - New Rochelle - Petrozavodszk - Akko - Csingtao - Cepo

Jegyzetek

Források A város hivatalos honlapja

Kategória:Charente-Maritime megye települései Kategória:Prefektúrák Franciaországban